Szentmiklós (Munkácsi járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentmiklós (Чинадійово)
Telegdy-Rákóczi castle Chynadiyovo 2012 01.jpg
A Telegdy-Rákóczi kastély Szentmiklóson
Szentmiklós címere
Szentmiklós címere
Szentmiklós zászlaja
Szentmiklós zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Munkácsi járás
Rang városi jellegű település
Alapítás éve 1214
Népesség
Teljes népesség 6823 fő [1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szentmiklós (Ukrajna)
Szentmiklós
Szentmiklós
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 29′ 06″, k. h. 22° 49′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 06″, k. h. 22° 49′ 50″

Szentmiklós (régebben Beregszentmiklós vagy Szolyvaszentmiklós, ukránul Чинадійово (Csinagyijovo / Chynadiyovo), oroszul Чинадиево (Csinagyijevo / Činadievo), szlovákul Činadno): városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban. Alsógereben, Beregvár, Pásztorlak és Kékesfüred tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkácstól 10 km-re északkeletre a Latorca partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1214-ben említik először. A Latorca völgyében fekvő 6700 lakosú település már a neolit korban lakott volt.

Beregszentmiklós (Szentmiklós), vagy más néven Szolyvaszentmiklós már az Árpád-korban is fennállt. Nevét az oklevelek 1236-ban említették először Saint Nicolai néven, majd 1270-ben Zenthmyklos néven írták nevét.

A 13. század elején II. Endre király Bánk bán vejének, Simon ispánnak adta. Később azonban Simon ispán örökös nélküli halála miatt a birtok visszaszállt a királyra. 1263 előtt István ifjabb király Myco fia Mihály beregi ispánnak adta, s mivel ő is örökös nélkül halt el, Aladár királynéi tárnokmesternek adományozta, akitől más birtokokért cserébe 1264-ben visszavette.

1270-ben a Rosd nemzetséghez tartozó Endre I. Mihály nevű fia kapta meg, s ekkor határát is leiratták.

1309-ben ismét Aladár rokonságánál találjuk, ekkor Aladár fia Chete birtoka lett, aki a birtokot fiának, Jánosnak adományozta, mint szerzett birtokát.

1331-ben már ismét királyi birtok.

1387. május 10-én kelt adománylevelével[2] Szentmiklós birtokot Zsigmond király Perényi Péternek és fiainak - Miklós, János, Imre - adományozta a hozzá tartozó birtokokkal együtt.

A galiciai kereskedelmi út mellett fekvő Szentmiklós a XV. században gyors fejlődésnek indult. 1456-ban már mezővárosi rangja volt.

1572-ben I. Miksa király gróf Frangepán Ferenc bánnak adományozta, aki azonban az adományozás után nemsokkal elhalálozott, s így ismét a kincstárra szált.

1574-ben Szentmiklóst I. Miksától Telegdi Mihály kapta zálogba 22 ezer forintért.

Telegdi Mihálynak Bihar és Csanád vármegyékben voltak birtokai, azonban azokat a Báthory István fejedelem elleni résztvétele miatt tőle elkobozták, s ekkor telepedett le itt Beregszentmiklóson, s itt töltötte további éveit is. Halála után után itteni birtokait és a kastélyt is gyermekei örökölték.

1610-től Telegdi Anna, majd férje Nyáry István birtoka lett, 1643-ig.

1647-ben Nyáry Krisztina révén férje Eszterházy László lett birtokosa.

1649-ben Lónyay Zsigmond kapta meg, kinek halála után a birtokot és a kastélyt is özvegye örökölte, kit Rákóczi László vett nőül. A Rákóczi-család a birtokot 65 ezer tallérért magáhozváltotta, így a kastély a Rákócziak birtoka lett 1711-ig.

1722-ben a kincstár tulajdonának írják.

A Szatmári béke után e Rákóczi birtokot is elkobozták, majd 1726-ban gróf Schönborn Lothár Ferenc kapta meg.

1910-ben 1646, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Telegdy-Rákóczi kastély. U alakú kétszintes épület. 1403 december 14-i dátummal Perényi Imre királyi engedélyt[3] kapott erődített várkastély építésére. A kastély az 1450-es években készült el, majd 1585-ben Telegdi Mihály átépítette. 1633-ban, 1729-ben, 1734-ben és 1839-ben átalakították. 1728-ban a Schönborn család birtoka volt, aki a kastélyt sörházzá alakította át, majd 1768-ban átépítette. A késő reneszánsz stílusban épült kastélyban több hírneves személy is megfordult, így többek között Zrínyi Ilona is gyakran tartózkodott itt. Többször találkozott itt későbbi férjével Thököly Imrével. II. Rákóczi Ferenc fejedelem is gyakran járt Beregszentmiklóson, itt, a kastélyban töltötte a száműzetésbe vonulása előtti utolsó éjszakát is.
  • A görög katolikus templom a 14. század elején épült, melyet 1403-ban átalakítottak, majd 1814-ben átépítették. Ekkor épült nyugati tornya. A templom ma már nem működik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. [1]
  2. MOL, DL 7262 levéltári jelzet
  3. MOL, DL 8927 levéltári jelzet

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmiklós (Munkácsi járás) témájú médiaállományokat.