Tarpa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarpa
Tarpa hajdúváros pecsétje (1708).jpg
Tarpa hajdúváros pecsétje 1708-ból
Tarpa címere
Tarpa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Vásárosnaményi
Kistérség Vásárosnaményi
Jogállás nagyközség
Polgármester Szécsi Szabolcs (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4931
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 2164 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 42,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 49,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarpa  (Magyarország)
Tarpa
Tarpa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 22° 31′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 22° 31′ 38″
Tarpa  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tarpa
Tarpa
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Tarpa nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A híres „kuruc” település Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 72 km távolságra, a Beregi-síkságon található a Tisza ölelésében, a Kárpátok lábai és az Alföld találkozásánál. Egykor tehát jó kereskedelmi útvonal mentén feküdt, s csak Trianon után szorult periférikus helyzetbe.

Megközelítése [1]: Budapestről az M3-as autópályán Nyíregyházáig, majd a 403-ason Nyíregyháza-keletig, aztán a 41-esen Beregsurányig, onnan déli irányban 6,6 km-re vagy a 41-es útról VásárosnaményGergelyiugornyánál leágazó alsórendű úton érhető el.

Közigazgatás-története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg Szatmár vármegyéhez tartozott, bár a Tisza túlsó partján beregi községek vették körül. A XIX. század elejétől folyamatosan napirenden volt átcsatolása Bereghez, de erre Szatmár vármegye tiltakozása miatt csak hosszas huzavona után, 1836-ban került sor. Szatmár vármegye cserében megkapta a területébe ékelődő beregi enklávét, Nagydobost.

Tarpa Trianon után, 19201924 között Csonka-Bereg vármegye székhelye volt. 1924-ben Szatmár–Ugocsa–Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye Vásárosnaményi járásához került. Az első bécsi döntést követően a járás előbb Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegye, majd Kárpátalja visszacsatolása után ismét Bereg vármegye része lett.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tarpa' nevét 1299-ben említették először egy oklevélben Tarpa néven, majd 1321-ben Thorpa, 1332-ben Corpa, Torpa -ként írták. Ekkor már állt Szent Andrásról elnevezett temploma. A XIII. században már népes község birtokosa a Tarpai család. Az 1333-as pápai tizedek lajstromában Torpának hívták. A szabálytalan alaprajzú település a középkorban már mezővárosi ranggal bírt. 1626. március 1-jén Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevelet adott a településnek, ami szabad kereskedelmet és teljes vámmentességet biztosított az egész ország területén. 1665-ben országos vásártartási jogot kapott I. Lipót királytól. A módos Szatmár vármegyei mezőváros fontos szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcot előkészítő bujdosómozgalomban. A helyi születésű Esze Tamásnak, II. Rákóczi Ferenc jobbágyának múlhatatlan érdeme, hogy 1703 tavaszán nem a törökországi száműzetésben élő Thököly Imrét, hanem a lengyel földön bujdosó fiatal Rákóczit nyerték meg a felkelés ügyének. Rákóczi nem csak Esze Tamást és családját vette pártfogásába, hanem Tarpának is hajdúvárosi kiváltságot adott.

A szabadságharc után a település kamarai kezelésbe került. A településen nem voltak uradalmi birtokok. Mindig kis- és középparasztok lakták. A nagyarányú állattenyésztés és gyümölcstermesztés mellett igen sok népi iparos járult hozzá a gazdagodásához, híres volt a tarpai zsindely, a lisztes- és a boroshordó. A tarpai kereskedők Máramarostól a Hegyaljáig messzire vitték az árukat. A település szerkezetében máig felfedezhető a falu évszázados múltja. A mai utcák zöme már a XVIII. században is megvolt, a nép ajkán még élnek a hajdani utcanevek: Nagy Derék, Tóhát, Hajnal, Kis utca, Velence. A szabálytalan, legtöbbször íves vonalú utcákat közök "szorosok" kötik össze. Az utcák találkozásánál általában tölcsérszerű terek alakultak ki, amelyek be is épültek. A soros és keresztcsűrös elrendezésű szalagtelkek általánosak, ahol nincs csűr, az udvart a kerttől legtöbbször vesszőből font, néha deszkakerítés választja el, amelynek átjáróját a tőkés kapu zárja. A Kossuth, a Rákóczi, a Hunyadi és az Árpád utcákon még sok népi klasszicista lakóház és „beszélő” kiskapu (talán azért nevezték el így, mert a fedeles kiskapu alatt beszélgettek az emberek), valamint gazdasági épület maradt fenn. A tarpai kerület képviselője volt 1931-1935 között a második világháborúban mártírhalált halt Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944).

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A település ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 4967 hektáros nagyközség 989 lakásában most 2527 lakos él, többnyire többnyire a mezőgazdaságból. A község határában a beregszászi hegyek előhírnökeként kiemelkedő Tarpai-hegy lankáin szőlőt, gyümölcsöt termelnek, jellegzetes a „nemtudom” szilva, a dió, és a jonatán alma. A szilvát aszalják, lekvárt és pálinkát is főznek belőle. A településen megkóstolhatjuk a híres tarpai szilvapálinkát és a szilvalekvárt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma késő gótikus stílusban a XV. században készült. Részben a Várdaiak és a velük rokon Báthoryak építtették. Belső terében legértékesebbek a gótikus freskók. A gótikus stílusú műemlék nagyméretű, egyhajós, egytornyos melyet 1798-ban és 1812-ben átalakították. 1796-ban szentélyét a hajóval egyenlően kibővítették.
  • A falu másik műemléke a szárazmalom, amely az Észak-Tiszántúl egyetlen megmaradt szárazmalma. A mai napig teljes épségben megőrizte eredeti szerkezetét az úgynevezett járgányos malmot, melyet 1885-ben ácsoltak. Értékes agrártörténeti emlék. Az ún. Tokaji-féle malom fazsindellyel fedett, malomházra és járószínre osztott épület.
  • A tájházban megtekinthetik a község néprajzi tárgyait a helyi kismesterségek hagyományait és a történelmi múltat. A kétemeletes épületben működő tájházban külön termet szenteltek Esze Tamásnak, a város híres szülöttének, valamint Bajcsy-Zsilinszky Endrének, aki a körzet országgyűlési képviselője volt.
  • Bajcsy-Zsilinszky Endre síremléke a tarpai temetőben található.

Természeti értékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fokozottan védett erdei a Nagyerdő és a Téb-erdő. Területén 35 m magas, sok évszázados tölgyfa látható. A község határában, a beregszászi hegyek előhírnökeként, kis vulkáni kúpon magasodik az 154 m magas Nagy-hegy.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tarpa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]