Féja Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Féja Géza
Született 1900. december 19.
Szentjánospuszta, Magyarország
Elhunyt 1978. augusztus 14. (77 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása Író, újságíró, politikus
Fontosabb munkái Viharsarok szociográfia, ill.
lásd még itt
Díjak József Attila-díj 1966

Féja Géza (Féja Géza Sándor, Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19.Budapest, 1978. augusztus 14.) író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Féja Kálmán, édesanyja Lokota Anna. Féja Géza tízévesen vesztette el édesapját, s még három kisebb testvére volt. Léván töltötte gyermekkorát, itt végezte a gimnáziumot is. 1919-ben érettségizett. 1920-tól a budapesti egyetem magyar–német szakos hallgatója, az Eötvös-kollégium tagja. 1922-ben jelent meg első verse a Nyugatban. 1923-ban Szabó Dezső vonzásába került, az Auróra, majd az Élet és Irodalom munkatársa.

Emléktáblája Békéscsabán

1927-től az Esztergom-tábori Fiúnevelő Intézet igazgatóhelyettese volt, a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Esztergomtábor fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. Esztergomi tartózkodásának emlékére a Féja Géza Közösségi Ház őrzi a nevét a városban. Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal; egyik ösztönzője lett a falukutatók mozgalmának; teoretikusa a népi írókat tömörítő Válasz című folyóiratnak. 1929-33-ban Bajcsy-Zsilinszky Endre belső köréhez tartozott, az Előörs, a Kohó (1931), a Szabadság munkatársa, szerkesztője volt. 1931-től egyik szervezője a Nemzeti Radikális Pártnak.

1933-37 között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa, a Kazinczy Kiadó lektora, 1934-44 között a Magyarország című lap belső munkatársa volt. Közéleti tevékenységet vállalt: részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában (Bibó Istvánnal együtt). 1937. március 15-én ő olvasta fel a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Front kiáltványát. 1937-ben jelent meg Viharsarok c. szociográfiája, ami után a magyar tájegység is kapta nevét. Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt 1945-től 1957-ig nem jelenhetett meg könyve.

1938. április 23-án Budapesten házasságot kötött a nála 14 évvel fiatalabb, unitárius vallású Supka Gizella Magdolnával, dr. Supka Géza és Gere Gizella lányával.[1]

1945-1956 között Békéscsabán élt, kirekesztődött az irodalmi életből, könyvtárosként dolgozott. Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. A város és a megye szellemi életében tevékenyen részt vett. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt.

1956. november 1-jén visszatért Budapestre, a Petőfi Párt (az újjászervezett Nemzeti Parasztpárt) Irányító Testületének tagjává választották. 1956-60 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott mint tudományos főmunkatárs. 1960-ban innen ment nyugdíjba. 1966-ban József Attila-díjat kapott. Munkásságáról Békéscsaba város sem feledkezett meg. Halálának 10. évfordulóján (1988) teret neveztek el róla. Féja Géza portréja – mely Szalatnyay József alkotása – a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárban található.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Féja Géza és feleségének sírja a Farkasréti temetőben: 25-1-66
  • Móricz Zsigmond / Féja Géza ; Füzi László bev. tanulmányával
  • Csabai nappalok és éjszakák : napló és levélrészletek / Féja Géza ; (vál. és összeáll. Féja Endre)
  • Viharsarok / Féja Géza ; [sajtó alá rend., utószó Féja Endre]
  • Mesélő falú : Eredeti magyar népmesék és mondák / összegyűjt. Féja Géza ; Harmos Károly rajzaival.
  • Dózsa György : történelmi tanulmány / Féja Géza
  • Bölcsődal : életregény / Féja Géza ; (az utószót írta Grendel Lajos)
  • Lelkek párbeszéde : írók, művek, viták / Féja Géza ; szerk. Féja Endre
  • Visegrádi esték : regény / Féja Géza
  • Kráterarc / Féja Géza
  • Sűrű, kerek erdő / Féja Géza ; (Zsoldos Vera rajzaival)
  • Lapszélre / Féja Géza ; (szerk. és a szöveget gondozta Féja Endre)
  • Arcképek régi irodalmunkból / Féja Géza ; [sajtó alá rend. Féja Endre] ; (Nemeskürty István előszavával)
  • Egy barátság története : Féja Géza levelei / közzéteszi Nagy Olga
  • Márciusi Front : írások, dokumentumok és emlékezések / Féja Géza ; (sajtó alá rend. Féja Endre)
  • Féja Géza levelezése / (vál., összeáll. Féja Endre)
  • Bresztováczy és az ördög. Budapest, Magvető Könyvkiadó. 1957.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A házasságkötés bejegyezve a Budapest XI. ker. polgári házassági akv. 139/1938. folyószáma alatt.

További információkk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Féja Géza témájú médiaállományokat.