Szentkuthy Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentkuthy Miklós
Szentkuthy foto Csigo.jpg
Szentkuthy Miklós (fotó: Csigó László)
Élete
Született 1908. június 2.
Budapest
Elhunyt 1988. július 18. (80 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, esszé

Szentkuthy Miklós (eredetileg Pfisterer Miklós, Budapest, 1908. június 2.Budapest, 1988. július 18.) magyar író, esszéíró, műfordító, a magyar regényirodalom nagy megújítóinak egyike. A Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja minisztériumi tisztviselő volt, anyja, Götzler Gizella, munkáscsaládból származott. 1926-ban érettségizett és beiratkozott a budapesti egyetem angol-francia szakára, 1931-1932-ben ösztöndíjasként Londonban élt. Gazdag kulturális környezetben eltöltött gyerekkora után fiatalkorában bejárta az európai országokat. Első publikációi a Napkeletben jelentek meg. 1931-ben doktorrá avatták és megnősült, házasságából egy lánya született. 1932 és 1948 között a budapesti Madách Gimnázium, majd az óbudai Árpád Gimnázium tanára volt, utána 1958-ig egy közgazdasági technikumban tanított. Ezután csak az írásnak és az írásból élt. 1988-ban tüdőbajban halt meg.[forrás?]

Értékelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már Barokk Róbert című, szinte kamaszfejjel írott regényében is kiemelkedően erős és következetes önkritika érvényesül, társulva az egyetemes műveltség magas fokával és a szenvedélyes nyelvezettel. Főleg Prae című regénye nyomán művészetét számosan James Joyce-éval és Marcel Proustéval tekintik rokonnak, és ez a felfogás erősödött életművének francia kiadása kapcsán az 1980-as években. Ugyanakkor közvetlen hatásról csak Rabelais-t illetően beszélhetünk. Szentkuthy különös tehetségét egyaránt elismerte Babits Mihály és Németh László, Szerb Antallal fennmaradt levélváltása pedig barátságukról tanúskodik.

Szentkuthy Miklós és családjának sírja Budapesten. Farkasréti temető: 58-1-17.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első regénye, az 1927. november 2-án befejezett Barokk Róbert csak a halála után, 1991-ben jelent meg először, ahogyan 1933-ban írott, Narcisszusz tükre című műve 1997-ben. Első publikált regénye, az 1934-ben megjelent (majd 1980-ban újra kiadott) Prae életműve jelentős pontját képezi. E művében François Rabelais és James Joyce hatása érezhető, s a modern Európa válságában tájékozódni próbáló magányos értelmiségi közérzetéről ad ironikus beszámolót. Legnagyobb írói vállalkozása a Szent Orpheus breviáriuma című többkötetes munkája volt, amellyel csaknem fél évszázadot töltött el.

További művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Realitás és irrealitás viszonya Ben Jonson klasszikus naturalizmusában (doktori értekezés, 1931)
  • Az egyetlen metafora felé (esszék, 1935; új kiadásban: 1985)
  • Fejezet a szerelemről (regény, 1936; új kiadásban: 1984)
  • Cicero vándorévei (1945, megjelent 1990-ben)
  • Divertimento (Mozart életregénye, 1957; új kiadásban: 1976)
  • Doktor Haydn (Haydn életregénye, 1959; új kiadásban: 1979)
  • Burgundi krónika (történelmi regény, 1959)
  • Hitvita és nászinduló (Wittenberg; Bizánc. Két történelmi regény, 1960)
  • Arc és álarc (Goethe életregénye, 1962; új kiadásban: 1982)
  • A megszabadított Jeruzsálem (történelmi regény, 1965)
  • Angyali Gigi! (novellák, 1966)
  • Saturnus fia (Dürer életregénye, 1966)
  • Händel (Händel életregénye, 1967)
  • Maupassant egy mai író szemével (tanulmány, 1968)
  • Meghatározások és szerepek (esszék, 1969)
  • Szent Orpheus Breviáriuma I–II. (Széljegyzetek Casanovához; Fekete reneszánsz; Eszkoriál; Európa Minor; Cynthia; Vallomás és bábjáték; II. Szilveszter második élete. 1973)
  • Szent Orpheus Breviáriuma III. (Kanonizált kétségbeesés. 1974)
  • Szárnyatlan oltárok (Burgundi krónika; Wittenberg. 1978)
  • Szent Orpheus Breviáriuma IV. (Véres Szamár. 1984)
  • Múzsák testamentuma (esszék, 1985)
  • Iniciálék és ámenek (elbeszélések és hangjátékok, 1987)
  • Frivolitások és hitvallások (interjúkötet, 1988)

Halála után megjelent művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ágoston olvasása közben (1993)
  • Szent Orpheus Breviáriuma V. (Euridiké nyomában. 1993)
  • Bianca Lanza di Casalanza (1994)
  • Harmonikus tépett lélek (1994)
  • Narcisszusz tükre (1995)
  • Az alázat kalendáriuma (1998)
  • Bezárult Európa (2000)
  • Fájdalmak és titkok játéka. Naplójegyzetek és naplóillusztrációk 1925–1942 (2001)
  • Az élet faggatottja. Beszélgetések Szentkuthy Miklóssal (2007)
  • Örök közelség, ezer emlék. Szentkuthy Miklós válogatott dedikációi (2007)
  • Szentkuthy Miklós válogatott levelezése (2008)
  • Egyiptomi Mária. Regény folytatásokban a Nagyítás hetilapban (2009-2010)

Többek között Jonathan Swift, Laurence Sterne, Charles Dickens, James Joyce műveinek magyar fordítója.

Szentkuthy 150 000 oldalnyi naplót hagyott hátra. Hagyatékának gondozója: Tompa Mária.

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fekete J. József: Olvasat. Esszék Szentkuthyról. Újvidék: Forum Könyvkiadó, 1986.
  • Rugási Gyula: Szent Orpheus arcképe. Budapest: József Attila Kör – Pesti Szalon Könyvkiadó, 1992.
  • Fekete J. József: Olvasat II. Újabb esszék Szentkuthyról. Sombor: Inforvativni Centar, 1993.
  • Fekete J. József: Széljegyzetek Szentkuthyhoz. Újvidék: Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 1998.
  • Nagy Pál: Az elérhetetlen szöveg. Prae-palimpszeszt. Budapest: Anonymus Kiadó, 1999.
  • Égő katedra. Hajdani tanítványok emlékeznek Szentkuthy-Pfisterer Miklósra. Budapest, Hamvas Intézet, 2001.
  • Hegyi Katalin: Szentkuthy Miklós. Budapest: Elektra Kiadóház, 2001.
  • A mítosz mítosza. In memoriam Szentkuthy Miklós. Budapest: Nap Kiadó, 2001.
  • Bálint Péter: Szentkuthy álruhában. Közelítések egy gigantikus napló írójához. Budapest: Széphalom Könyvműhely, 2003.
  • Molnár Márton: Napló és regény – Szentkuthy Miklós műveiben. Budapest: Hamvas Intézet, 2003.
  • Fekete J. József: P.O.S.T. Szentkuthy Miklós és művei. Újvidék: Forum, 2005.
  • Szentkuthy Miklós könyvtára Bp.: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2008.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak