Kálnoky László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálnoky László
Élete
Született 1912. szeptember 5.
Eger, magyar
Elhunyt 1985. július 30. (72 évesen)
Budakeszi, magyar
Nemzetiség magyar
Szülei Kálnoky István
Kállay Malvin
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) versek
Első műve Az árnyak kertje (1939)
Irodalmi díjai Baumgarten-díj (1947)
József Attila-díj (1963, 1972)
Robert Graves-díj (1970)
Füst Milán-díj (1981)
Déry Tibor-díj (1985)
Hatottak rá Kosztolányi Dezső
Tóth Árpád

Kálnoky László (Eger, 1912. szeptember 5.Budakeszi, 1985. július 30.) kétszeres József Attila-díjas (1963, 1972) magyar költő, műfordító.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei: Kálnoky István és Kállay Malvin (1888-1971)[1] voltak. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. 1930-ban érettségizett a Cisztercita Gimnáziumban. 20 éves koráig (1932) végigbarangolta Nyugat-Európát; Charles Baudelaire, Paul Verlaine és a nyugatosok formálták ízlését. 1930-1935 között a jogi egyetemre járt, Pécsett végzett majd az egri városházán volt tisztviselő. Tüdőbajt kapott, 1939-1941 között szanatóriumban ápolták, ez volt a Nyugat utódjában, a Magyar Csillagban 1942-ben megjelent Szanatóriumi elégia című nagyívű verskompozíciójának ihletője. Budapesten a Belügyminisztérium hivatalnoka volt 1941-1953 között. 1954-től a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora volt 1957-ig. 1957-ben jelent meg szolid sikerű önálló kötete, a Lázas csillagon. 1960. október 14-én az Élet és Irodalomban publikált, blaszfémikus kérdéseket tartalmazó verse, A kegyelet oltárán példátlan felháborodást váltott ki, Széljegyzet című viszontválaszát már nem publikálta a lap. A hatalom ellenszenvét kivívott Kálnoky ezután szabadúszóként élt. Mivel saját versei nem jelenhettek meg, a kritika elsősorban műfordítónak tartotta.

2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választotta.

Költészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nyugat harmadik nemzedékébe tartozott. Első kötetében (Az árnyak kertje, 1939) az unalmas kisvárosi élet groteszk képeit mutatta be, valamint a kispolgári berögzöttség és álszentség miatt megvalósíthatatlan nagyobbszerű élet hiányát panaszolta. Költészetét főleg Kosztolányi Dezső és Tóth Árpád hatása határozta meg. A Lázas csillagon (1957) a kényszerű hallgatás éveinek termését foglalja magában. Költészetére, világképére végletes pesszimizmus, a tragikumot groteszkbe fordító látásmód jellemző (Szanatóriumi elégia, 1942; Jegyzetek a pokolban; A létezés rémségei). A Lángok árnyékában (1970) című kötetében a pesszimista világképpel nem szakító, de vele harcolni akaró költő lázadó magatartása nyomul előtérbe. A korábbi líráját jellemző szigorúan kötött forma folyamatosan a szabad vers felé fordult. Ez a folyamat az Egy magánzó emlékiratai című művében és az azutáni művekben érte el tetőpontját (Egy hiéna utóélete és más történetek, 1981; Az üvegkalap, 1982; Bálnák a parton, 1983). Műfordítóként is nagyot alkotott; versben panaszolta a külföldi költők életkeservét (A műfordító halála).

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az árnyak kertje (versek, 1939)
  • Szanatóriumi elégia (versek, 1942)
  • Lázas csillagon (válogatott versek, 1957)
  • Lángok árnyékában (versek, 1970)
  • Letépett álarcok (válogatott versek, 1972)
  • Farsang utóján (versek, 1977)
  • A szemtanú (válogatott versek, 1979)
  • Összegyűjtött versek (1980, 1992, 2006)
  • Egy hiéna utóélete és más történetek (versek, 1981)
  • Az üvegkalap (versek, 1982)
  • Bálnák a parton (versek, 1983)
  • A gyógyulás hegyén (versek, 1983)
  • Egy mítosz születése. Téli napló 1982-1983 (napló, 1985)
  • Hőstettek az ülőkádban (versek, 1986)
  • Egy pontosvessző térdkalácsa (1996)

Műfordításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kálnoky László sírja Budapesten. Farkasréti temető: 21/1-2-7. Sugár János alkotása.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szocialista Kultúráért (1956)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1972)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálnoky László témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak