Mózes Attila

Mózes Attila
Született	1952. április 8. Marosvásárhely
Elhunyt	2017. január 31. (64 évesen)
Állampolgársága	román
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	író, irodalomkritikus, szerkesztő
Kitüntetései	Márai Sándor-díj
Sablon • Wikidata • Segítség

Mózes Attila (álnevei: Kibédi Attila, Finta Balázs; Marosvásárhely, 1952. április 8. – 2017. január 31.) romániai magyar író, irodalomkritikus, szerkesztő.

Életútja

A belváros peremén élő tisztviselő család vált első, a világirodalom és a magyar irodalom olvasására, tiszteletére s általában műélvezetre nevelő iskolájává. Hegedülni tanult, kedvenc olvasmányai orosz klasszikusok és francia egzisztencialisták. És Krúdy Gyula, Németh László. Játszani, barátkozni, "világot látni" azonban a közeli külvárosi negyedbe járt, s az irodalom mellett az ottani "grundokon" összeverődő fiatalok csapatjai alakították mentalitását. Középiskolai tanulmányait szülővárosában az Al. Papiu Ilarian Líceum magyar tagozatán fejezte be (1971), majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészeti karán orosz-magyar-francia tanári diplomát szerzett (1976).

Pályáját Székelyhidason kezdte, a román lakosságú falu általános iskolájában tanított franciát és tornát (1976-79), itt barátkozott össze egy havasalji község orvosával, Vásárhelyi Géza költővel. Kolozsvárra került az Utunk szerkesztőségébe, majd 1990-től a Helikon rovatvezetője.

Munkássága

Első írását a marosvásárhelyi Vörös Zászló irodalmi melléklete közölte (1968). Prózai írásai, esszéi, kritikái az Utunk, Igaz Szó, Korunk, A Hét, Napsugár, Új Élet hasábjain, majd a Látóban jelentek meg, Magyarországon az Életünk, Rakéta és más irodalmi folyóiratok munkatársa. Már első kötete, a Forrás könyvsorozatban megjelent Átmenetek c. novellagyűjtemény (1978) felkeltette a kritikusok figyelmét.

Marosi Péter szerint: "Szövegelései a kollektív pszichoanalízis sajátos formái." Nem ír fontos dolgokról, csak az életéről, "belefér mondókáiba valamennyiünk életéből – a sorsunkból is valami. És ez nem is a legkisebb dolog."

Az Egyidejűségek c. "rendhagyó falumonográfia" (1980) Cs. Gyimesi Éva értékelése szerint "az átmeneti, a felemás, az önazonosságát elvesztett mai falu sorsának analogonja. Paradoxális világ, mert számára a korral együtt haladni létjogosultságának megszűnését jelenti. A falu kapcsán az Anyám könnyű álmot ígér óta nem írtak időszerűbbet itt nálunk."

Fejlődéstörténeti vázlatoknak, az agresszivitásról szóló, freudi vétetésű egységes regény fejezeteinek tekinti az Üvegcsendélet (1982) kilenc elbeszélését Szőcs István. Megfigyelése szerint egészében olvasva a könyvet összhatásként szerzői igazságszolgáltatás érvényesül: "az alantas agresszivitás, kegyetlen virtuskodás, hetvenkedés, huligánnagyzolás visszavezetődik forrásához, a gyávasághoz". Amikor A Gonosz színeváltozásai c. három kamaratörténet (1985) megjelenése alkalmából az Igaz Szó Fórum-cikkcsoportba foglalja Lászlóffy Aladár, Nemess László, Nagy Pál, Szőcs István és Kovács János recenzióit, a hozzászólók legidősebbje, Kovács János így üdvözli az immár új nemzedéket képviselő írót: "Mózes Attila realista víziói az egységesített modern művészetek kombinált teljesítményei, parabolás valóságközelsége az egykori próféták tartására emlékeztet, a világot féltő szüntelen gondja pedig a mai ember mindennapos szorongása."

Szinte áthidaló válaszként hat az új magaslatokra ért ifjú író Vallomás egy nemzedékről c. bevezetője Nagy István novelláinak egy új válogatása élén (Kilincselők, 1987), amely kiemeli a munkásíró igazi értékeit a méltatlan tankönyvi szólamokból s az utódnemzedék félreértéseiből egyaránt, a "könyörtelen megfigyelő"-t értékelve a külváros megszólaltatójában. Közben (1986) megszerkesztette saját nemzedéke fiatal prózaíróinak antológiáját Ajtók cím alatt.

2019 óta a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Köteteiből

Magyarul

• Átmenetek. Szövegek különböző hangulatokra; Kriterion, Bukarest, 1978 (Forrás)
• Egyidejűségek. Rendhagyó falumonográfia évszakokban; Kriterion, Bukarest, 1980
• Fény, árnyék átdereng. Karcolatok, novellák, elbeszélések; Dacia, Kolozsvár, 1980
• Üvegcsendélet. Elbeszélés; Kriterion, Bukarest, 1982
• Füstkorom. Történetek ellenfényben; Kriterion–Szépirodalmi, Bukarest–Budapest, 1984
• A Gonosz színeváltozásai. Három kamaratörténet; Kriterion, Bukarest, 1985
• Ajtók. Fiatal prózaírók antológiája; vál., szerk., bev. Mózes Attila Kriterion, Bukarest, 1986
• Nagy István: Kilincselők; vál., előszó Mózes Attila; Kriterion–Szépirodalmi, Bukarest–Budapest, 1987
• Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket. Beszély. Panek Zoltán címötletére szerzette Mózes Attila; Kriterion–Szépirodalmi, Bukarest–Budapest, 1990
• Yesterday, Az Oroszlán Hava és egyéb történetek; Kriterion–Szépirodalmi, Bukarest–Budapest, 1990
• A vénasszonyok nyara c. kisregényét a Látó közölte (1990/1-3)
• Vásárhelyi Géza: Ne félj az álom úgyis szertehordoz. Hátrahagyott versek; vál., szerk. Mózes Attila; Kriterion, Bukarest, 1993
• Egy pohár vigyor. Elbeszélések; Felsőmagyarország, Miskolc, 1996
• Napnyugati vándorlás. Válogatott elbeszélések és novellák; vál., szerk. Gálfalvi György; Mentor, Marosvásárhely, 2000
• Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket; Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2002
• Céda korok történelme; vál. Markó Enikő; Mentor, Marosvásárhely, 2004
• Zsibvásár. Szövegek egyetlen hangulatra; Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy–Erdélyi Híradó–Ráció, Kolozsvár–Budapest, 2010
• Foglaló. 13+1 érzelmes beszély; Erdélyi Híradó–Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy, Kolozsvár, 2011
• Válogatott novellák; vál. György Attila; Székelyföld Alapítvány, Csíkszereda, 2018 (Székely könyvtár)

Románul

• Epilog la un adio; ford. románra Paul Drumaru, utószó Mircea Ciobanu; Kriterion, Bukarest, 1986 (Biblioteca Kriterion)

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  
• Romániai magyar ki kicsoda, 1997. Nagyvárad, 1996. Mózes Attila szócikkét lásd 417. o. ISBN 973-97980-0-4

További információk

• Panek Zoltán: Két új novelláról. Utunk 1978/13
• Panek Zoltán: Orpheusz alászáll. Igaz Szó 1985/7
• Marosi Péter (újságíró): Monológok füstökön. Utunk 1979/27. Újraközölve Világ végén virradat, 1980. 129-25
• Marosi Péter: A megállt idő nyomása. Korunk 1981/4
• Marosi Péter: Fejezetek nehéz emberek életéből. Igaz Szó 1984/7
• Cs. Gyimesi Éva: Vízió a lát- és léthatárról. Utunk 1980/33
• Cs. Gyimesi Éva: A rezervátum-lét metaforái. Utunk 1984/38
• Szőcs István: Fény-árnyék egyidejűsége. Előre 1980. szept. 4
• Szőcs István: A Gonosz színeváltozásai. Igaz Szó 1986/7
• Szőcs István: Egyéb történetek és az oroszlánszelídítőnő. Helikon 1990/45.
• Szász János: Mózes Attila A-tól Z-ig. A Hét 1980/47
• Szilágyi Júlia: Falu a Koporsókő alatt. Igaz Szó 1981/6
• Bogdán László: Mi lesz a hőssel? A Hét 1982/44
• Vásárhelyi Géza: Kamasz-változatok. Igaz Szó 1983/6
• Nemess László: A megidézett Gonosz. Kovács János: Az erkölcs színeváltozásai. Igaz Szó 1986/7
• Timár Ágnes: Mózes Attila két regényének időszerkezete. Kolozsvár, 1990 (állami vizsgadolgozat)
• Touche – György Attila búcsúzik Mózes Attilától, Irodalmi Jelen, 2017. január 31.
• Antal Balázs: Történet polcnyi könyvvel. Mózes Attila világa; Lector, Marosvásárhely, 2019