Tamás Gáspár Miklós
| Tamás Gáspár Miklós | |
 |
|
| Tamás Gáspár Miklós | |
| Született | Kolozsvár  1948. november 28. (63 éves) |
| Házastársa | Georgina Mary (Nina) Elston |
| Foglalkozása | politikai filozófus, közíró |
| Beceneve | TGM |
Tamás Gáspár Miklós (TGM) (Kolozsvár, 1948. november 28. – ) magyar politikai filozófus, közíró.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Családja
Apja Tamás Gáspár író[1], anyja Krausz Erzsébet, nagyváradi ortodox zsidó kántor lánya. Anyai nagyanyját Auschwitzban gyilkolták meg.[2] Első felesége Fränkel Anna akivel 1969-ben kötött házasságot, második felesége Georgina Mary (Nina) Elston akivel 1987-ben házasodtak össze. Gyermekei: Ábel (1981), Rebecca (1988), Jonathan (1991)[3] és Hanna (2005).
[szerkesztés] Életpályája
Bretter György tanítványa volt. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett filozófiai diplomát 1972-ben. 1978-ig újságíró volt, majd Magyarországra települt. 1980-ig az ELTE Bölcsészkarán tanított a filozófiatörténeti tanszék tudományos munkatársaként, de „ellenzéki magatartása” miatt az állását elvesztette. 1981-ben kiutasították Romániából. Ez után az USA-ban a Yale Egyetemen volt vendégprofesszor, majd angol és francia egyetemeken tanított. A Kádár-korszak demokratikus ellenzékének egyik legismertebb tagja. 1985-ben résztvevője az ellenzéki csoportok monori találkozójának. A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) jelöltjeként 1989-ben Budapest 14. választókerületében az ott visszahívott és lemondott képviselő, Várkonyi Péter helyén bejutott az egypárti parlamentbe. 1988-tól 1990-ig az SZDSZ ügyvivője, 1992–94 között a párt Országos Tanácsának elnöke volt. 1989-től az ELTE Jogtudományi Kara filozófiai tanszékén docens. 1990-től 1994-ig országgyűlési képviselő. 2000-ben kilépett az SZDSZ-ből. A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének főmunkatársa. 1995-ben a Soros Alapítvány alkotói díját kapta. 2002-től az ATTAC Magyarország alelnöke. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (polgári tagozat) kapta „kiemelkedő tudományos és oktatói munkássága, publicisztikai és közéleti tevékenysége elismeréseként”. 2007 óta a Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora. 2008-ban a Szociális Charta egyik alapítója. 2009-ben a Zöld Baloldal Európai Parlamenti (EP) képviselőjelöltje; ez év október 23-án Húszéves a Köztársaság Díjjal tüntették ki.[4] 2010 májusától a Zöld Baloldal elnöke.
[szerkesztés] Filozófiája
TGM politikai-filozófiai munkássága markánsan elkülönülő korszakokra osztható. Fiatalkori művei a fenomenológia hatásáról árulkodnak. A 80-as évek második felében liberális, majd a rendszerváltáskor konzervatív–liberális nézeteket fejt ki. Híres cikke ebből az időszakból a Búcsú a baloldaltól.[5] A patriotizmus szükségességét hangoztatta. A 90-es évek végére eltávolodik a nemzeti liberalizmustól, és a 2000-es években egyre inkább sajátlagos „marxizmus” kezdi jellemezni, ami a kapitalizmus és az akkori véleménye szerint államkapitalista keleti blokk kíméletlen baloldali kritikájában nyilvánul meg.
[szerkesztés] Politikai nézetei
 |
Ezt a szakaszt át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
A Ceaușescu-rendszert 2007-ben fasisztoid szociálnacionalizmusnak tekintette.[6] 2008 áprilisában a kommunista mentalitás eltörlésének a szükségességéről beszélt,[7] és a Ceaușescu-rendszert kommunista társadalomnak tekintette, az előző véleményével ellentétben.[7] Korábban a kommunista társadalmat a proletariátus legnagyobb vágyának tekintette.
Élesen elítéli a magyarországi jobboldali szervezeteket és rendezvényeit. A magyar radikális jobboldal létjogosultságát nem ismeri el, tagjait fasisztának, önmeghatározásukat álcázásnak tartja.[8][9] Szerinte az országban egyre erősebben jelen van a rasszizmus, amely ellen gyakran szót emel. Egy, szerinte rosszul sikerült ilyen megnyilvánulása az úgynevezett Mortimer-ügy kapcsán akadt, amikor is a budapesti Moszkva téren karddal átszúrt cigány Patai József mellett kiállva több baloldali és liberális szervezettel együtt tüntetett a rasszizmus ellen. Később kiderült, hogy maga a tettes is kis részben cigány származású volt, nem biztos, hogy volt rasszista indíték (de nem is kizárt). Tamás Gáspár Miklós ezután nyilvánosan bocsánatot kért.
2008 júniusában egy tv-műsorban élesen szembekerült Kolláth György alkotmányjogásszal, amikor is a monoki önkormányzat döntését[10] életellenesnek, az elmúlt 30 év legnagyobb disznóságának nevezte. TGM szerint „kevés ember dolgozik sokat” így a megoldást a munkaidő csökkentésében látja, amivel munkahelyek szabadulnának fel. Válaszában Kolláth TGM-et „az eseményeket az elefántcsonttoronyból követő, radikális, sőt szélsőséges gondolkodás” mutató emberként jellemezte, mert szerinte egyáltalán nem ez lesz a hatása.[11]
Amikor Fodor Gábor, az SZDSZ 2008 júniusában megválasztott új elnöke vissza kívánta hívni a Szabad Demokraták alapító tagjait, köztük TGM-et is, ő úgy nyilatkozott, hogy nem tartja magát liberálisnak és nem ért egyet az SZDSZ politikájával.[12]
2011-ben egy tv-műsorban kijelentette, hogy Magyarország egy köztudottan rasszista állam.[13]
[szerkesztés] Művei
- A teória esélyei Esszék, bírálatok (Kriterion, Bukarest, 1975)
- A szem és a kéz (AB Független, 1983) Szamizdat.
- Idola Tribus (Dialogues Européens, Párizs, 1989)
- Másvilág. Politikai esszék (Új Mandátum, 1994)
- Törzsi fogalmak I-II. (Atlantisz, 1999) Az Idola Tribus bővített változata.
- A helyzet. Szatirikus röpirat (Élet és Irodalom, 2002)
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ http://www.andi.hu/dl/poli/tgm.doc
- ↑ http://www.szombat.org/archivum/regi/h9710d.htm
- ↑ http://www.mediaparlament.hu/video/tgm.php
- ↑ Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak – Népszabadság Online, 2009. október 23.
- ↑ Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól. In: Beszélő 1989/26. és Másvilág, Új Mandátum, 1994, 11–31. o.
- ↑ Tamás Gáspár Miklós: Baloldal Romániában? In: Élet és Irodalom, 2007/17. szám
- ^ a b Beszélgetések a pártállami diktatúráról – Beszélgetés Tamás Gáspár Miklóssal Kolozsváron
- ↑ A Gój Motorosok és a sajtószabadság
- ↑ Golyózáporban a magyar kisebbségek „Nemcsak azért, mert a magyarországi Jobbik (parlamenten kívüli fasiszta párt) és rohamosztaga, a Magyar Gárda [...]”
- ↑ Monok község 2008 tavaszán hozott egy olyan rendeletet, miszerint csak azon személyek kapjanak rendszeren szociális segélyt, akik közmunkát végeznek, illetve járatják óvodába, iskolába gyermeküket. A tervezet vihar kavart, de a társadalom többsége azt kedvezően fogadta, amit aztán több önkormányzat is átvett. [1]
- ↑ TGM: a monoki modell gyalázat, Kolláth: TGM szélsőségesen gondolkodik, ATV, 2008. június 7.
- ↑ Tamás Gáspár Miklós nem tér vissza az SZDSZ-be, Index, 2008. június 12.
- ↑ http://www.youtube.com/watch?v=N_aWWf0JU54
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Szerzői oldala a Gondolkodjunk együtt! honlapján
- Néhány írása
- Konzervatív korszakáról lásd: LuciFeri és Elégia a baloldalról, In: Lengyel László: Korunkba zárva. (Pénzügykutató, 1994), 43–76. o.
- Bretter Zoltán: A tőke metafizikai töke – Tamás Gáspár Miklós Brumaire tizennyolcadikája – Magyar Narancs, 2007. augusztus 9.
- Kis János és TGM vitája a Szolidaritás évforduló kapcsán
- Az ATTAC Magyarország honlapja
- Tamás Gáspár Miklós legújabb írásai
- Letölthető interjúk Tamás Gáspár Miklóssal
- Beszéde 2011. december 31-én, a Tiszta Kezek Mozgalom megalakulásakor
|
||||||||||||||||||||
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
