Páskándi Géza

Páskándi Géza arcképe
Muhi Sándor grafikája

Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója. A Magyar Művészeti Akadémia tagja, (1992-1995) között elnökségi tagja.

Életútja

1949 – 1953 között az Ifjúmunkás hetilap, majd az Előre című napilap munkatársa volt. 1953-tól Kolozsváron tanult a magyar szakon, közben az Utunk című irodalmi lapnál is dolgozott. 1957-ben letartóztatták, és az állam és közrend elleni izgatás vádjával hat év börtönre ítélték. A börtönbüntetést a Duna-delta egyik munkatáborában töltötte.

Szabadulása után Bukarestben dolgozott könyvtári raktárosként és bibliográfusként. Feleségül vette Sebők Annát (Páskándiné Sebők Anna). 1971 és 1973 között a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségének lektoraként működött.

1974-ben települt át Magyarországra; itt a Kortárs című folyóirat főmunkatársa, majd 1991-től a Nemzeti Színház dramaturgja volt. Az Erdélyi Magyarság című lap és a Magyar Televízió Magyarok című műsorának szerkesztőbizottsági elnökeként is működött. A Magyar Írók Szövetségének választmányi tagja lett, és 1992 és 1995 között a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagjává választották. 2011-ben posztumusz a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választották.

Páskándi Géza sírja Budapesten. Farkasréti temető: 31-2-43. Kampfl József alkotása.

A budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Művei

• Piros madár (versek), 1956
• Holdbumeráng (versek), 1966
• Szebb a páva, mint a pulyka (gyermekversek), 1968)
• Zápfog király nem mosolyog (mesék), 1969
• Az eb olykor emeli lábát (párbeszédek, színművek), 1970
• Tű foka (versek), 1972
• A vegytisztító becsülete (elbeszélések), 1973
• Beavatkozás (krimi-regény), 1974
• Színművek: A rejtekhely, Időszak, A hülyegyerekek avagy A vándorköszörűs, A sor, Magvető, Budapest, 1974
• A szárnyas bocs (mesék), 1975
• Papírrepülő eltérítése (versek), 1976
• A sárikás anyós (eposzok), 1979
• Tréfás-pipás-kupakos (gyermekversek), 1979
• A királylány bajusza (mesejátékok), 1984
• Erdélyi triptichon (drámák), 1984
• A szabadság színeváltozásai (esszék), 1984
• A szalmabábuk lázadása (meseregény), Móra, Budapest, 1985
• A szörnyszülött (elbeszélések), Szépirodalmi, Budapest, 1985
• Üvegek (novellák), 1986
• Az árnyékfejtők (regény), Szabad Tér, Budapest, 1988
• A sírrablók (regény), 1989
• A Nagy Dilettantissimo (versek), 1990
• A Nagy Légyölő (meseregény), 1991
• Az Árpád-házi Triptychon (drámák), 1994
• Begyűjtött vallomásaim (önéletírás), 1996)

Műveiből készült filmek

• Holnap lesz fácán, 1974, rendező Sára Sándor
• Tornyot választok (TV-film), 1975, rendező Mihályfi Imre
• Hány az óra, Vekker úr?, rendező Bacsó Péter
• A szalmabábuk lázadása, 1999, rendező Palásthy György
• Árnyékban, 1999, rendező Seprődi Kiss Attila

Díjak, elismerések

• Román Írószövetség Díja
• 1977 – József Attila-díj
• 1991 – Magyar Művészetért Alapítvány Díja
• 1992 – Kortárs-díj
• 1993 – Kossuth-díj
• 1997 – Szép Ernő-díj

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
• A magyar irodalom története 1945-1975
• Páskándi Géza a PORT.hu-n

További információk

• Versek

Kapcsolódó szócikkek

• Erdélyi irodalomelmélet