Galgóczi Erzsébet
| Galgóczi Erzsébet | |
| Születéskori neve | Galgóczi Erzsébet |
| Született | Ménfőcsanak,  1930. augusztus 27. |
| Elhunyt | Győr, 1989. május 20. (58 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | író, forgatókönyvírók |
| Díjak | SZOT-díj (1970) József Attila-díj (1962, 1969, 1976) Kossuth-díj (1978) |
| Galgóczi Erzsébet az IMDb-n |
|
Galgóczi Erzsébet (Ménfőcsanak, 1930. augusztus 27. – Győr, 1989. május 20.) Kossuth-díjas magyar író, forgatókönyvíró.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Az általános iskolát szülőfalujában végezte el. Középiskoláit 1941-1945 között végezte Győrben. 1945-1949 között népi kollégistaként a győri tanítóképzőbe járt. 1949-ben érettségizett. A budapesti Színművészeti Főiskolán szeretett volna továbbtanulni, de szülei ezt nem engedték. Még ebben az évben beiratkozott a Budapesti Egyetem Bölcsészettudományi Karára, néhány hét múlva abbahagyta tanulmányait és a Győri Vagon- és Gépgyárban helyezkedett el átképzős esztergályosként. 1950-1955 között a budapesti Színművészeti Főiskola hallgatója volt dramaturg szakon. Leszbikusságát az 1970-es évektől nyíltan vállalta[1]. Évekig élt együtt Gobbi Hilda szinésznővel[2]. 1989 május 20-án szívinfarktusban váratlanul meghalt Ménfőcsanakon, a szülői házban.
[szerkesztés] Irodalmi munkássága
Sok műfajban alkotott, regényei, elbeszélései mellett színműveket, hangjátékokat illetve szociográfiai műveket, riportokat is írt. Műveinek megjelenését az 50-es és hatvanas években folyamatosan akadályozta a politikai hatalom, mert felismerte azok leleplező erejét, igazságát. A 70-es és 80-as évek folyamán viszont sikeres és népszerű irónővé vált. Legnagyobb sikerét Vidravas (1984) c. regényével aratta. A leszbikusságot Törvényen belül (1980) c. kisregényében tematizálta. Az írásból Makk Károly rendezésében 1982-ben Egymásra nézve címmel film készült.
[szerkesztés] Alapproblémája
Rendkívüli tehetségként és a szocializmus-modernizáció elkötelezett híveként az emberi életet megnyomorító paraszti munkakényszerrel szemben egy humánus parasztpolitkát és általában politikát képviselve szembekerült a mezőgazdaság kollektivizálásának negatív társadalmi hatásaival. Műveinek mindegyike az emberibb élet és a politikai hatalom, illetve az emberi kisszerűség hármasságát igyekszik megérteni és leírni. A magyar irodalomban páratlan hitelességgel tudósít a paraszttársadalom modernizálódásának konfliktusairól.
[szerkesztés] Főbb művei
- Egy kosár hazai (elbeszélések, 1953)
- Félúton (kisregény, 1962)
- Ott is csak hó van (novellák, 1961)
- Öt lépcső felfele (elbeszélések, 1965)
- Kegyetlen sugarak (riportok, 1966)
- Fiú a kastélyból (elbeszélések, TV-játék, 1968)
- Nádtetős szocializmus (riportok, 1970)
- Kinek a törvénye? (novellák, 1971)
- Pókháló (regény, 1972)
- A főügyész felesége (szinművek, 1974)
- Bizonyíték nincs (elbeszélések, 1975)
- A közös bűn (regény, 1976)
- A vesztes nem te vagy (novellák, 1976, 1978)
- Közel a kés (elbeszélések, 1978)
- Úszó jégtábla (hangjátékok, 1978)
- Törvényen kivül és belül (kisregények, 1980)
- Cogito (elbeszélések, 1979)
- Ez a hét még nehéz lesz (kisregények, 1981)
- Vidravas (regény, 1984)[3]
- Idegen a faluban (kisregények, novellák, 1984)
- A Törvény szövedéke (riportok, 1988)
- Kettősünnep (novellák, 1989)
- Fogódzó nélkül (novellák, 1994)
[szerkesztés] Színművek, filmek, tévéjátékok
[szerkesztés] Színművek
- A főügyész felesége (Tragédia, Kecskemét, 1970)
- Kinek a törvénye? (Színmű, Győr, 1976)
- Vidravas. (Színmű, Budapest, 1989)
[szerkesztés] Filmek
- Félúton (1962)
- Pókháló (1974)
- A közös bűn (1978)
- Kinek a törvénye? (1979)
- Egymásra nézve (1982)
[szerkesztés] TV-játékok
- Aknamező (1968)
- Régen volt háború (1969)
- Bizonyíték nincs (1973)
- Férfiak, akiket nem szeretnek
- A sírásó (1977)
- Úszó jégtáblák (1979)
- Használt koporsó (1979)
- Hínár (1981)
- Bolondnagysága (1982)
- Szent Kristóf kápolnája (1984)
- Magyar karrier (1988)
- Fiú a kastélyból
[szerkesztés] Források
- Prof. Dr. Görömbei András (Debreceni Egyetem) jegyzetei alapján
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Kiss Noémi. „Az írói példakép. Anyakép? – Galgóczi Erzsébetről”, Magyar Narancs, 2007. szeptember 6.
- ↑ Moskovics Judit. „A Gobbi”, RTL Klub - 21. Század, 2004. november 11.
- ↑ A regényben a MAORT pert, benne Papp Simon meghurcolását dolgozta fel. Komoly küzdelmet jelentett számára a peranyagok megismerése. Végül Fock Jenő miniszterelnök közbenjárására kapott engedélyt a megtekintésre. Jegyzeteket nem készíthetett, ezért minden látogatás után a gépírónőjéhez sietett és lediktálta a memorizált ismereteket. Forrás: Duna Televízió: Inkább fájjon! Galgóczi Erzsébet emlékműsor - 2009. május 20.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- http://www.vendegvaro.hu/33-383
- http://szoda.web-oldal.hu/muvek/BorbelyL-Galgoczi.htm
- http://www.bezeredj-kastely.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=13&Itemid=29
- http://www.menfocsanak.hu/hires_emberek.htm
- Galgóczi Erzsébet a PORT.hu-n
- Galgóczi Erzsébet az Internet Movie Database-ben
