Fodor András (költő)

Fodor András (Kaposmérő, 1929. február 27. – Fonyód, 1997. június 27.) Kossuth-díjas magyar költő, esszéíró.

Élete

Kaposváron érettségizett 1947-ben, gimnáziumi osztályfőnöke Takáts Gyula költő volt, akivel jó barátságba került, s aki pályaválasztására is hatással volt. Még gimnazista volt, amikor első verse megjelent a pécsi Sorsunk című folyóiratban. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. A híres elitképzőnek, az Eötvös Kollégiumnak lett a tagja, ahol Fülep Lajos tanítványa volt. Az Eötvös Kollégiumban barátkozott össze életreszólóan Colin Mason angol zenetudósjelölttel, a későbbi Bartók-kutatóval. Egyetemi évei alatt váltak ismertté versei az Illyés Gyula által szerkesztett Válasz című folyóiratban. 1951-ben kapott könyvtáros és orosz szakos diplomát.

1949-ben a Választ, 1950-ben az Eötvös Kollégiumot is betiltotta a kommunista hatalom. Fodor András 1949-1954 között műfordításai révén maradt kapcsolatban az irodalommal. Versei csak 1954-től jelentek meg újra a Csillag című folyóiratban. 1954-től 1956-ig a folyóirat versrovatának volt a munkatársa. 1957-től szabadfoglalkozású író lett. 1958-ban kiadott második kötetét politikai jellegű bírálat érte, emiatt 2-3 évre újra kiszorult az irodalmi életből. 1959-től az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának főmunkatársa, az Új Könyvek című időszaki kiadvány alapító szerkesztője. 1973-tól a kaposvári Somogy című folyóirat rovatvezetője, 1983-tól a Kortárs szerkesztője. 1981-1986 között az Magyar Írószövetség alelnöke.

Fodor András sírja Budapesten. Farkasréti temető: 10/1-1-74.

Sokoldalú, nagy műveltséggel rendelkező alkotó volt. Elmélyülten foglalkozott a zenével és a képzőművészettel is. Zenéről írt tanulmányai és Igor Sztravinszkijről szóló könyve mellett 1959-1968 között rendszeresen szervezett zenehallgató és zeneértelmező esteket, ahol Bartók Béla, Igor Sztravinszkij, Anton Webern, Witold Lutosławski és a kortárs magyar szerzők műveit éppúgy sorra vette, mint az akkor nehezen hozzáférhető Edgard Varèse, Olivier Messiaen, John Cage, Karlheinz Stockhausen, Jannis Xenakis műveket.

Díjai

• József Attila-díj (1956, 1973, 1981)
• Cirill és Metód-díj (1974)
• A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1974)
• Radnóti-díj (1975)
• SZOT-díj (1983)
• Budapest Főváros Művészeti Díja (1986)
• Puskin-díj (1987)
• A Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1989)
• Az Év Könyve Jutalom (1991)
• Kossuth-díj (1992)
• Péterfi-plakett (1994)

Művei

• Hazafelé (1955)
• Józan reggel (1958)
• Európa (1959)
• Tengerek, dombok (1961)
• Fordul az ég (1964)
• Arcom útjai (1967)
• A csend szólítása (1969)
• Másik végtelen (1971)
• Kettős rekviem (1972)
• A nemzedék hangján (1973)
• Az idő foglya (1974)
• A barátság bére (1974)
• Igor Sztravinszkij (1976)
• Vallomások Bartókról (1978)
• A bábu vére (1978)
• Kélt újra jel (1979)
• Futárposta (1980)
• Így élt József Attila (1980)
• Magunkat zengeni (1980)
• Drugata bezkrajnoszt (1981)
• Kőnyomat (1982)
• Szó, zene, kép (1983)
• Reményfutam (1985)
• Ezer este Fülep Lajossal (1986)
• Elveszett évszak (1987)
• Pünkösdi hírnök (1989)
• Szülöttem föld (1990)
• A Kollégium (1991)
• Meggyfa (1992)
• A révkalauz lámpái (1994)
• A hetvenes évek (1995)
• Megyek magam (1996)
• Szomjúság zenére (1997)
• A somogyi diák (Napló 1945-1947) (2000)

Műfordításai

Emléktáblája egykori lakhelyén.

• A. Sz. Puskin: Ruszlán és Ludmíla (1950)
• Sz. J. Marsak: Kulipintyó (1953)
• Sz. J. Marsak: Erdei vendég (1955)
• H. W. Longfellow: Hiawata (1958)
• N. A. Nyekraszov válogatott versei (1958)
• Konstantin Biebl versei (1959)
• Napraforgó (1967)
• Pejo Javorov: A kék köd órájában (1970)
• Tadeusz Różewicz: Megmenekült (1972)
• Atanasz Dalcsev: Őszi hazatérés (1974)
• A. T. Tvardovszkij: Konok emlék (1975)
• Philip Larkin: Nászi szél (1980)
• Mezsgyék (1980)
• Derek Mahon: A tenger télen (1992)

Forrás

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
• Kortárs magyar írók

További információk

• Fodor András hálózati életműkiadás