Henry Wadsworth Longfellow

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Henry Wadsworth Longfellow - Project Gutenberg eText 16786.jpg

Henry Wadsworth Longfellow (Portland, Maine, Amerikai Egyesült Államok, 1807. február 27. – Cambridge, Massachusetts, 1882. március 24.) amerikai költő, egyetemi tanár.

Életútja [szerkesztés]

Tanulmányai befejeztével három évig utazott Francia-, Spanyol-, Olasz- és Németországban, hogy az idegen nyelveket gyakorolja, melyeknek tanszékét 1829-ben meg is kapta a brunswicki Bowdoin Collegeben. 1835-ben adta ki Bostonban Outremer című regényét, mely nevét egész Amerikában népszerűvé tette. Ugyanezen évben kinevezték Cambridge-be az idegen nyelvek és a szépirodalom tanárának; ekkor ismét beutazta Európát. Első jelentősebb verseskötetei a Voices of the Night (1839) és a Ballads and Other Poems (1841) voltak. 1854-ben felhagyott a tanítással és az írásnak szentelte életét. Innentől fogva a Massachusettes állambeli Cambridge városában élt. Második felesége, Frances Appleton halála után (1861) már csak fordításokat készített. Igen sokat írt, de költeményeiben inkább művésznek, mint tehetségnek mutatkozik, és nem annyira eredetisége, vagy magasabb szárnyalása, mint inkább önmagába térő reflexiói és gyöngéd kedélye által hat. Legremekebb alkotása az indián tárgyú Hiawata című naiv eposza.

Művei [szerkesztés]

  • Outre-Mer: A Pilgrimage Beyond the Sea (1835)
  • Hyperion, a Romance (1839)
  • The Spanish Student. A Play in Three Acts (1843)
  • Evangeline: A Tale of Acadie (1847)
  • Kavanagh: A Tale (1849)
  • The Golden Legend (1851)
  • The Song of Hiawatha (1855), magyarul: Hiawata, fordította Fodor András, Móra, 1958
  • The Children's Hour (1860)
  • Household Poems (1865)
  • The New England Tragedies (1868)
  • The Divine Tragedy (1871)
  • Christus: A Mystery (1872)
  • Aftermath (1873)
  • The Reaper and the Flowers (1839)
  • The Bell of Atri (1863-72)

Forrás [szerkesztés]