Eötvös József Collegium
| Eötvös József Collegium | |
 | |
| Település | Budapest, Magyarország |
| Cím | 1118 Budapest, Ménesi út 11-13. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1910 |
| Megnyitás | 1895 (más épületben) |
| Építési stílus | neoromán építészet |
| Tervező | Alpár Ignác |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Elhelyezkedése | |
 Eötvös József Collegium
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 47″, k. h. 19° 02′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 47″, k. h. 19° 02′ 46″ | |
 | |
| Eötvös József Collegium weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eötvös József Collegium témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Eötvös József Collegium az ELTE bölcsészettudományi, informatikai, társadalomtudományi és természettudományi karainak szakkollégiuma Budapesten.
Története[szerkesztés]
A Collegiumot 1895-ben báró Eötvös Loránd alapította a párizsi École normale supérieure mintájára, s az ő édesapjáról nevezték el a tanárképző főiskolai kollégiumot. A Collegium első igazgatója Bartoniek Géza fizikus volt, első kurátora pedig az alapító Eötvös Loránd. A porosz jellegű magyar oktatási rendszerben Bégé úr – ahogy a collegisták az igazgató urat nevezték – meggyökereztette a „magyar École”-t – ahogy ő nevezte az intézményt –, mely a magyar középiskolai tanárok színvonalas, széles látókörű képzésére fektette a hangsúlyt. Kezdetben a Collegium elsősorban a vidéki szegényebb rétegekből, vagy középosztályból származó tehetséges fiatalok otthona volt. Ma a bentlakó vidéki diákok mellett sok budapesti bejáró kollégista is részt vesz a kollégium szakmai és szociális életében.
A Collegium első épülete Pesten, a Csillag utcában (ma Gönczy Pál utca) volt, majd 1910-ben épült meg az Alpár Ignác tervezte Ménesi úti épület, mely ma is otthont ad a Collegium intézményének.
Szakmai munka[szerkesztés]
A Collegiumban a szakmai munka az ún. műhelyekben folyik, mely egy adott szak hallgatóit tömöríti, például a filozófia műhely tagjainak többsége filozófia szakos hallgató, de akadnak például társadalmi tanulmányok szakos hallgatók is körükben. Egy hallgató több műhely tagja is lehet, ha szeretne. A műhelyekben az oktatás műhelyórák keretében történnek, melyeket vagy a Collegium tanárai, vagy külső, meghívott előadók, gyakran egykori Eötvös-collegisták tartanak. A Collegium biztosít hallgatóinak nyelvtanulási lehetőséget is, általában négy-öt nyelv közül választhat a diákság.
Nevezetes diákjai és tanárai[szerkesztés]
- Balázs Béla
- Bay Zoltán
- Bencsik István
- Benda Kálmán
- Benyhe János
- Dragomán György
- Fodor András
- Förster Jenő
- Gy. Horváth László
- Julow Viktor
- Keresztury Dezső
- Kodály Zoltán
- Kosáry Domokos
- Lator László
- Lorsy Ernő
- Lőrincze Lajos
- Maksay Ferenc
- Mendöl Tibor
- Miklós Pál
- Orosz László
- Országh László
- Spiró György
- Szász Imre
- Szovák Kornél
- Tamás Lajos
- Vendl Aladár
Eötvös Collegium Szegeden[szerkesztés]
A budapesti Eötvös Collegium mintájára a szegedi József Attila Tudományegyetemen is alapítottak fiú-, majd leány hallgatók részére is Eötvös Kollégiumot az 1960-as évektől.
További információk[szerkesztés]
- A Collegium honlapja
- Interjúkötet az Eötvös Collegium virágkoráról
- Könyvbemutató
- Laczkó Géza: Az Eötvös-Collegium, középiskolai tanárjelöltek állami internátusa 1920.
- Hadrovics László (1910–1997) és az Eötvös Collegium Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Glatz Ferenc: Európaiság, nyitottság, nemzeti kultúra 1995 Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az Eötvös József Kollégium történetének bibliográfiája és levéltári anyaga; összeáll. Tóth Gábor; Eötvös Kollégium, Bp., 1987 (Eötvös-füzetek)
- Pál Zoltán: Az Eötvös Kollégium. Elitképzés a népi demokráciában 1956–1984; Kairosz, Bp., 2013
- Fodor András: A Kollégium; Magvető, Bp., 1991, ISBN 9631418200, Online
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
Ez az oktatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |