Gobbi Hilda
| Gobbi Hilda | |
| Edmond Rostand: A sasfiók. Nemzeti Színház, 1942. Az öltözőben Apáthi Imre és Gobbi Hilda. | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1913. június 6. |
| Származás | magyar |
| Elhunyt | 1988. július 13. (75 évesen) |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1935 - 1988 |
| Híres szerepei | Mirigy Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Gertrudis Katona József: Bánk bán |
| Díjai | |
| 1949 Kossuth-díj 1950 Érdemes művész 1955 Kiváló művész 1977 SZOT-díj |
|
.
Gobbi Hilda (Budapest, 1913. június 6. – Budapest, 1988. július 13.) Kossuth-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész. Gobbi Alajos zeneszerző, karmester és hegedűtanár unokája.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Gobbi Ede Alajos papírkárpitgyári üzletvezető és Schneckenburger Margit római katolikus vallású szülők gyermekeként született Budapesten. Az apai ágon olasz származású Gobbi Hilda a gimnázium után a putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjében gyakornokoskodott. 1932 és 1935 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola ösztöndíjas növendéke volt. A diploma átvétele után a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1960 és 1970 között a József Attila Színház, 1971-től 1982-ig újra a Nemzeti, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja volt.
1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, szerepelt a Vasas Szakszervezet művészestjein és szerepet vállalt az ellenállási mozgalomban is. A német megszállás, 1944. március 19. után illegalitásba vonult. Apjától, Gobbi Ede századostól, egy munkaszolgálatos zászlóalj parancsnokától, katonai mentesítő űrlapokat szerzett az ellenállás részére, melyeket felsőbb kapcsolatain, Horváth Árpádon és Major Tamáson keresztül továbbított.
A háború után tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépítésében. Elkötelezett baloldaliként részt vett a közéletben is. Egy interjúban mondta egyszer: „Én sohasem voltam »csak« színész. Hiszek abban a sokak által ostobaságnak vélt közhelyben, hogy a színész akarva-akaratlanul mindig politizál. Már csak azért is, mert másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá.” Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum, a színinövendékeknek a Horváth Árpád kollégium, az idős színészek számára pedig a Jászai Mari és az Ódry Árpád színészotthon. A Jászai Otthonból később – szintén az ő kezdeményezésére – a fiatal színészek otthona lett. A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Színész Szakszervezetben sokat tett a rászoruló színésztársaiért.
Nőkhöz fűződő vonzalmát nyíltan vállalta, hosszú éveken keresztül élt együtt Temessy Hédi színésznővel, majd Galgóczi Erzsébet írónővel.[1] Végrendeletében – mivel családja nem volt – vagyona egy részéből az Aase-díjat alapította meg, illetve az összeg kis részéből rászoruló, idős színésztársait támogató alapot hozott létre – ez a támogatás azonban mára jelentéktelen összegűvé vált. Visegrád- Szentgyörgypusztai (a Kisoroszi-révnél) nyaralóját alkotóház céljára ajánlotta fel. Tiszteletére alapították meg a Gobbi Hilda-díjat a pályájuk delén túl lévő, korábban nem díjazott színészek számára.
Művészete [szerkesztés]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 124.[2]
Főbb szerepei [szerkesztés]
Színpadon [szerkesztés]
Vajdai Vilmossal.
- Phaedra (Jean Racine: címszerep)
- Mirigy (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
- Mina néni, Zsani néni (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül)
- Nyilas Misi (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig)
- Pallagné (Kodolányi János: Vidéki történet)
- York hercegné, majd Margit királyné (Shakespeare: III. Richárd)
- Gertrud (Shakespeare: Hamlet)
- Karnyóné (Csokonai: címszerep)
- Boszorkány (Kacsóh-Heltai: János vitéz)
- Ljubov Jarovaja (Trenyov: címszerep)
- Oinone (Racine: Phaedra)
- Mamurré anyó (Sarmante: A 106. születésnap)
- Mrs. Pearce (G. B. Shaw: Pygmalion)
- Aurelie (Jean Giraudoux: Párizs bolondja)
- Murzaveckaja (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok)
- Gertrudis (Katona József: Bánk bán)
- Vassza Zseleznova (Gorkij: címszerep)
- Ferenc reichstadti herceg (Rostand: A sasfiók)
- Aase (Henrik Ibsen: Peer Gynt)
- Varvara (Pavlenko: Boldogság)
- Huberné (Füst Milán: Boldogtalanok)
- Eugénia (Sławomir Mrożek: Tangó)
- Öregasszony (Spiró György: Csirkefej)
- Rizi (Örkény István: Pisti a vérzivatarban)
- Gilz háztulajdonosnő (Elias Canetti: Esküvő)
Filmekben [szerkesztés]
- A kölcsönkért kastély (1937)
- Süt a nap (1938)
- Péntek Rézi (1938)
- A hölgy egy kissé bogaras (1938)
- Áll a bál (1939)
- Doktor Kovács István (1941)
- Üzenet a Volga-partról (1942)
- Sári bíró (1943)
- Egy asszony elindul (1948)
- Mágnás Miska (1949)
- Janika (1949)
- Kis Katalin házassága (1950)
- Különös házasság (1951)
- Becsület és dicsőség (1951)
- Nyugati övezet (1952)
- Péntek 13 (1953)
- Rokonok (1954)
- Tanár úr kérem (1956)
- Hannibál tanár úr (1956)
- Külvárosi legenda (1957)
- Édes Anna (1958)
- Vörös tinta (1959)
- Tegnap (1959)
- Fekete szem éjszakája (1959)
- Aranyfácán (tv-film, 1960)
- Mindenki ártatlan? (1961)
- Elektra (1962)
- Az aranyember (1962)
- Hattyúdal (1963)
- A pénzcsináló (1964)
- A kártyavár (1967)
- Bors (1968)
- Egri csillagok (1968)
- A veréb is madár (1968)
- A fekete város (tv-film, 1971)
- A vőlegény nyolckor érkezik (1972)
- Kakuk Marci (1973)
- Százéves asszony (1976)
- Amerikai cigaretta (1977)
- Használt koporsó (1979)
- Kojak Budapesten (1980)
- Bolond nagysága (tv-film, 1981)
- Holt lelkek (tv-film, 1983)
- A vén bakancsos és fia, a huszár (tv-film, 1984)
- Elcserélt szerelem (1984)
- A nagymama (1985)
- Csongor és Tünde (1986)
- Nyolc évszak 1-8. rész (tv-film, 1986)
- A Jávor (1987)
Igen sok szinkronszerepet is játszott.
Rádiós szerepei [szerkesztés]
- A Szabó család Szabó nénije, haláláig
Ezen kívül számtalan rádiójátékban szerepelt.
Díjai [szerkesztés]
Származása [szerkesztés]
| Gobbi Hilda (Budapest, 1913. jún. 6.– Budapest, 1988. júl. 13.) színésznő |
Apja: Gobbi Ede[3][4] (Budapest, 1887. máj. 18.– Budapest, 1963. máj. 1.) gyári üzletvezető |
Apai nagyapja: Gobbi Alajos[5] (Pest, 1842. dec. 24.– Budapest, 1932. júl. 27.) hegedűpedagógus, karmester |
Apai nagyapai dédapja: Gobbi Alajos (? – 1880 és 1893 között) hegedűművész |
| Apai nagyapai dédanyja: Rott Mária[6] (Oláhország, 1820 körül – Budapest, 1893. aug. 30.) |
|||
| Apai nagyanyja: Weisz Józsa (Jozefa) |
Apai nagyanyai dédapja: n.a. |
||
| Apai nagyanyai dédanyja: n.a. |
|||
| Anyja: Schneckenburger Margit[7] (1895. febr. 20.– Budapest, 1941. máj. 2.) |
Anyai nagyapja: Schneckenburger Sándor |
Anyai nagyapai dédapja: n.a. |
|
| Anyai nagyapai dédanyja: n.a. |
|||
| Anyai nagyanyja: Szeburger Irén |
Anyai nagyanyai dédapja: n.a. |
||
| Anyai nagyanyai dédanyja: n.a. |
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Moskovics Judit. „A Gobbi”, RTL Klub - 21. Század, 2004. november 11.
- ↑ 2010. szeptember 26.-i lekérdezés
- ↑ Gobbi Ede és Schneckenburger Margit házasságkötése
- ↑ Gobbi Ede gyászjelentése
- ↑ Gobbi Alajos gyászjelentése (1932)
- ↑ Rott Mária gyászjelentése
- ↑ Schneckenburger Margit gyászjelentése
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Színházi Adattár [1]
- A budapesti Katona József Színház hivatalos honlapja
- A Katona József Színház bemutatói 1982-
- Katona József Színház 1982-2002. Balassi Kiadó. 2002. ISBN 963 506349 0
- Nánay István: Indul a Katona
- Mészáros Tamás: "A KATONA" Pesti Szalon Könyvkiadó (1997) ISBN 963-605-146-1 PORT.HU
- Mihály Gábor: A Kaposvár jelenség. Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984. ISBN 963 563153 7
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
- A Bajor Gizi Színészmúzeum honlapja
- Gobbi Hilda a PORT.hu-n
|
|||||

