Gobbi Hilda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gobbi Hilda
Apáthi Imre és Gobbi Hilda.jpg
Edmond Rostand: A sasfiók. Nemzeti Színház, 1942. Az öltözőben Apáthi Imre és Gobbi Hilda
Életrajzi adatok
Született 1913. június 6.
magyar 1867-1918 Budapest
Származás magyar magyar
Elhunyt 1988. július 13. (75 évesen)
magyar Budapest
Pályafutása
Aktív évek 1935 - 1988
Híres szerepei Mirigy
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Gertrudis
Katona József: Bánk bán
Díjai
További díjak 1949 Kossuth-díj
1950 Érdemes művész
1955 Kiváló művész
1977 SZOT-díj

Gobbi Hilda az IMDb-n
Gobbi Hilda szobra a Nemzeti Színház előtt. Párkányi Raab Péter alkotása

Gobbi Hilda (Budapest, 1913. június 6.Budapest, 1988. július 13.) Kossuth-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész. Gobbi Alajos zeneszerző, karmester és hegedűtanár unokája.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gobbi Ede Alajos papírkárpitgyári üzletvezető és Schneckenburger Margit római katolikus vallású szülők gyermekeként született Budapesten. Az apai ágon olasz származású Gobbi Hilda a gimnázium után a putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjében gyakornokoskodott. 1932 és 1935 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola ösztöndíjas növendéke volt. A diploma átvétele után a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1960 és 1970 között a József Attila Színház, 1971-től 1982-ig újra a Nemzeti, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja volt.

1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, szerepelt a Vasas Szakszervezet művészestjein és szerepet vállalt az ellenállási mozgalomban is. A német megszállás, 1944. március 19. után illegalitásba vonult. Apjától, Gobbi Ede századostól, egy munkaszolgálatos zászlóalj parancsnokától, katonai mentesítő űrlapokat szerzett az ellenállás részére, melyeket felsőbb kapcsolatain, Horváth Árpádon és Major Tamáson keresztül továbbított.

A háború után tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépítésében. Elkötelezett baloldaliként részt vett a közéletben is. Egy interjúban mondta egyszer: „Én sohasem voltam »csak« színész. Hiszek abban a sokak által ostobaságnak vélt közhelyben, hogy a színész akarva-akaratlanul mindig politizál. Már csak azért is, mert másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá.” Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum, a színinövendékeknek a Horváth Árpád kollégium, az idős színészek számára pedig a Jászai Mari és az Ódry Árpád színészotthon. A Jászai Otthonból később – szintén az ő kezdeményezésére – a fiatal színészek otthona lett. A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Színész Szakszervezetben sokat tett a rászoruló színésztársaiért.

Nőkhöz fűződő vonzalmát nyíltan vállalta, hosszú éveken keresztül élt együtt Temessy Hédi színésznővel, majd Galgóczi Erzsébet írónővel.[1] Végrendeletében – mivel családja nem volt – vagyona egy részéből az Aase-díjat alapította meg, illetve az összeg kis részéből rászoruló, idős színésztársait támogató alapot hozott létre – ez a támogatás azonban mára jelentéktelen összegűvé vált. A Visegrád-Szentgyörgypusztán, a Kisoroszi-révnél lévő nyaralóját alkotóház céljára ajánlotta fel. Tiszteletére alapították meg a Gobbi Hilda-díjat a pályájuk delén túl lévő, korábban nem díjazott színészek számára.

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 124, ugyanitt százhuszonkilenc fotón is látható.[2]

Főbb szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színpadon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gobbi Hilda sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22/1-1-79. Búza Barna alkotása.

Filmekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Igen sok szinkronszerepet is játszott.

Rádiós szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezen kívül számtalan rádiójátékban szerepelt.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gobbi Hilda családfája
Gobbi Hilda
(Budapest, 1913. jún. 6.–
Budapest, 1988. júl. 13.)
színésznő
Apja:
Gobbi Ede[3][4]
(Budapest, 1887. máj. 18.–
Budapest, 1963. máj. 1.)
gyári üzletvezető
Apai nagyapja:
Gobbi Alajos[5]
(Pest, 1842. dec. 24.–
Budapest, 1932. júl. 27.)
hegedűpedagógus, karmester
Apai nagyapai dédapja:
Gobbi Alajos
(? –
1880 és 1893 között)
hegedűművész
Apai nagyapai dédanyja:
Rott Mária[6]
(Oláhország, 1820 körül –
Budapest, 1893. aug. 30.)
Apai nagyanyja:
Weisz Józsa (Jozefa)
Apai nagyanyai dédapja:
n.a.
Apai nagyanyai dédanyja:
n.a.
Anyja:
Schneckenburger Margit[7]
(1895. febr. 20.–
Budapest, 1941. máj. 2.)
Anyai nagyapja:
Schneckenburger Sándor
Anyai nagyapai dédapja:
n.a.
Anyai nagyapai dédanyja:
n.a.
Anyai nagyanyja:
Szeburger Irén
Anyai nagyanyai dédapja:
n.a.
Anyai nagyanyai dédanyja:
n.a.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]