Major Tamás mint I. Szulejmán szultán az
Egri csillagok című filmből, 1968
Major Tamás (Újpest, 1910. január 26. – Budapest, 1986. április 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató. Dr. Major Ákos magyar jogász, népbíró testvéröccse.
A Színművészeti Akadémián 1930-ban nyert oklevelet[1], és 1931-ben a Nemzeti Színház szerződtette, főiskolásként már 1928-ban színpadra léphetett a Blaha Lujza téren. Művészetében nem választható külön a színész, a rendező, a színészpedagógus, sőt a versmondó sem, s mindez összefüggött közéleti, politikai tevékenységével is. Pályája kezdetétől elkötelezett baloldali volt, fellépett a munkáskultúra előadásain, tagja volt a Független Színpadnak, rendezte a Vigadói Esteket mint antifasiszta kulturális műsort, és részt vett az ellenállási mozgalomban. Színészi skálája rendkívül széles volt, a vérbő komédiától a legsötétebb tragédiáig terjedt. 1945-től 1962-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt, majd főrendezője, 1947-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, az 1982-ben alakult Katona József Színház társulatának alapító tagja. Volt országgyűlési képviselő (1949-1953 és 1958-1971) és magas beosztású pártfunkcionárius (1957-1966). Színházi működése korszakos a magyar színházi életben. Ennek azonban voltak negatív oldalai is; több színészt (pl. Sulyok Mária, Ruttkai Éva) távolított el a Nemzetiből.
A Nemzeti Színház ifjú kommunista művészeinek kezdeményezéséből alakul meg 1945 februárjában az Ötös Bizottság (tagjai: Major Tamás, Both Béla, Gobbi Hilda, Várkonyi Zoltán, Oláh Gusztáv). Major Tamás a második világháború után káderlapokat vezetett színészeiről a Nemzeti Színházban, az 1956-os forradalom idején október 31-én igazgatói székéből eltávolították, ugyanekkor színészei a káderlapokat is megismerhették, minden ellenük szóló jelentést elolvashattak. Major Tamás elhatárolódott a forradalomtól, titokban az akkori kormányhatalommal működött együtt, a forradalom után pozícióit visszakapta, többeken bosszút állt. Politikai szerepe egészen haláláig megmaradt, élet és halál ura volt a művészvilágban.
|
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1968-ban oklevelet szerzett hallgatói |
|
| Színészek |
|
|
| Színházrendezők |
|
|
| Film- és televízió operatőr |
|
|
| Film- és televízió rendező |
|
|
|
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1976-ban oklevelet szerzett hallgatói |
|
| Színészek |
|
|
| Színházrendezők |
|
|
| Film- és televíziós operatőrök |
|
|
|
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1982-ben oklevelet szerzett hallgatói |
|
| Színészek |
|
|
Színházrendezők
(kiegészítő szak) |
|
|
| Film- és televízió operatőrök |
|
|
| Kameraman |
|
|
| Adásrendezők |
|
|
| Színházelmélet |
|
|
|
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1986-ban oklevelet szerzett hallgatói |
|
| Színészek |
|
|
| Operett, musical színészek |
|
|
| Film- és televízió rendezők |
|
|
| Film- és televízió operatőrök |
|
|
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 96.[2]
- * A vihar (Caliban)
- * A velencei kalmár (Shylock)
- * Hamlet (Hamlet)
- * III. Richárd (III.Richárd)
- * Macbeth (Macbeth)
- * Lear király (Lear király)
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: '106.
- A szűz és a gödölye (1941)
- Különös házasság (1951)
- Erkel (Kölcsey Ferenc, 1952)
- Merénylet (Halmágyi, 1960)
- Mit csinált felséged 3-től 5-ig? (narrátor, 1964)
- Az életbe táncoltatott lány (1964)
- Miért rosszak a magyar filmek (Póczik, 1964)
- Nem (lakásügyi előadó, 1965)
- A kőszívű ember fiai 1-2. (Baradlay Kázmér, 1965)
- Kár a benzinért (igazgató,1964)
- A tizedes meg a többiek (Albert (Kovács Dezső), 1965)
|
- Egy magyar nábob (Griffard, 1966)
- Hideg napok (Grassy ezredes, 1966)
- És akkor a pasas...1966
- Változó felhőzet (1966)
- A múmia közbeszól (Fáraó, 1967)
- Egy szerelem három éjszakája (Lajos, főpincér, 1967)
- Egri csillagok (Szulejmán, 1968)
- Szemüvegesek (Náray, 1969)
- Az oroszlán ugrani készül (Kálmán, 1969)
- Alfa Rómeó és Júlia (beteg, 1969)
- A gyilkos a házban van (házmester, 1971)
- A magyar ugaron (1972)
|
- Régi idők focija (Kerényi úr, 1973)
- A Pendragon legenda (James Morvin, 1974)
- Déryné, hol van (Jancsó, öreg színész, 1975)
- Szabadíts meg a gonosztól (1979)
- Circus maximus (Bárdos, 1980)
- Ripacsok (Dr. Molnár Géza, elmeorvos, 1981)
- Mephisto (Oskar Kroge, 1981)
- Szerencsés Dániel (nagypapa, 1983)
- A csoda vége (1983)
- Hanyatt-homlok (1984)
- Csak egy mozi (1985)
- Redl ezredes (1985)
- A nagy generáció (1986)
|
- A helység kalapácsa (1965)
- Szilveszter 20 éven felülieknek (1965)
- A denevér (1965)
- A szerelem ára (1967)
- Sellő a pecsétgyűrűn (1967)
- Jaguár (1967)
- VII. Olivér (1969)
|
- A frankhamisítás (1971)
- Fekete macska (1972)
- Férfiak mesélik (1972)
- III. Richard (1973)
- Ficzek úr (1974)
- Aranyborjú (1974)
- Volpone (1975)
|
- Déryné, hol van? (1975)
- Az Isten is János (1977)
- Császárlátogatás (1977)
- Imre (1979)
- Nők iskolája (1982)
- A csoda vége (1983)
- Mocorgó (1967)
|
- Nevére faragták az alábbi szójátékot, amely mára a városi folklór részévé vált:
Tegnapelőtt jortam én.
Tegnap jortad te
Major Tamás
(in: Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék, Budapest, Minerva, 1974. ISBN 963-223-008-6), illetve Balázs Géza: Képtelen sorolók, ragozások
- A hatvanas-hetvenes években egy kétszemélyes kabarésorozatban szerepelt Psota Irénnel, a következő szereposztásban: Major Tamás – Jenő; Psota Irén – Lujza. Ebben Lujza híreket olvasott fel az újságból, amit Jenő megpróbált neki elmagyarázni, miközben Lujza összekeverte a különböző híreket és a magyarázatot is. A "Jenő, azt írja az újság..." kezdetű mondat innen vált emlékezetessé.
- ↑ Évfolyamtársai voltak: Apáthi Imre, Bérczy Béla, Fabinyi István, Kallós Emil, Lázár Alice, Lévai Margit, Palotás Irén, Perényi László, Szabó Imre, Zanathy Boriska
- ↑ 2011. július 22.-i lekérdezés
- ↑ Az első rendezése. Nemzeti Kamaraszínháza, 1945.
- ↑ Az utolsó rendezése. Budapesti Katona József Színház, 1983. december 23.
|
A Színművészeti Főiskola 1930-ban oklevelet szerzett hallgatói |
|
| Színészek |
|
|
| Rendezők |
|
|
|
A budapesti Katona József Színház alapító tagjai |
|
- ↑ Csak 1983-ban szerződtette a színház, de vendégként a második bemutató, az óriási sikert arató Stílusgyakorlatok, improvizációs játék egyik szereplője volt.
- ↑ Az alapítók közül Molnár Piroska és Ronyecz Mária egyaránt kunágotai kötődésű.
- ↑ Az egyetlen az alapítók közül, aki már a Belvárosi Színháznak is tagja volt
|
|