Rasszizmus
A rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külsejében megfigyelhető eltéréseket kiemeli, ezekhez morális, társadalmi vagy politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel.[1] A rasszizmus nyelvi alapon megnyilvánuló formája a lingvicizmus.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A kifejezés eredete
A rassz szó a francia race kifejezés magyarosított alakja, amely emberfajtát jelent. Az emberi rasszokat a 19. század közepétől az Európán kívüli népek gyarmati leigázását morálisan elfogadható, "természetes" folyamatként normalizálni törekvő nyugat-európai gondolkodásmód külön fajoknak állította be.[2] Ez az ideológia a 20. század elejére Európa-szerte, illetve az oda érkező európai bevándorlók által uralt „fehér-telepes” társadalmakban uralkodó nézetté vált. Mára a nyugat-európai eszmeiség is rákényszerült annak a - világ társadalmainak nagy része által soha meg nem kérdőjelezett - ténynek az elfogadására, hogy minden ember egyetlen fajhoz (Homo sapiens) tartozik. A korábbi szóhasználat nyomán a rasszizmust fajelméletnek, faji megkülönböztetésnek is nevezik. Rasszok vagy emberfajták helyett emberi „fajokról” beszélni ugyanakkor ma már nemcsak régies, hanem pontatlan és a világ társadalmi viszonyait, s különösen a rasszizmustól sújtott csoportok pszichológiai egyensúlyát és fiziológiai jólétét súlyosan károsító[3] szóhasználat. Az emberiség valamennyi csoportja, külső megjelenéstől függetlenül a ma Afrikaként ismert földrészről származik.[4]
A rasszizmus az egyéneket tudományosan nem igazolható módon „tiszta” rasszokba sorolja be. Ehhez a testi jegyek kihangsúlyozása mellett az utóbbi korszakban egyre inkább kulturális szempontokat, gyakran pedig egyes feltételezett közös tulajdonságokat vesz alapul, amelyeket egy-egy rasszra általánosan jellemzőnek tart.[5] A rasszista gondolkodásmód szerint a rasszok közötti hierarchia igazolja az egyének és csoportok diszkriminációját, megkülönböztetését. A 20. század legelején előtérbe került antiszemitizmus, illetve ennek német nagybirodalmi változata, a nemzeti szocializmus a 'rasszokra' vonatkozó nézetei és politikai elképzelései tekintetében annyiban különbözött a nyugat-európai gyarmatosítók Európán kívül tanúsított nézeteitől és elveitől, hogy Európán belül élő emberekre is alkalmazta ezeket.[6]
[szerkesztés] A rasszizmus megnyilvánulási formái
[szerkesztés] Fokozatok megvalósulás szempontjából
A rasszizmus megjelenhet a gondolatok: kogníciók, attitűdök stb. szintjén, és mindez nem szükségszerűen ugyan, de cselekvésben is megnyilvánulhat.
- Rasszista előítéletek
- Előítéletek egy személy egy „rasszhoz” való vélt vagy valós tartozása miatt. Azaz A személy azt gondolja, hogy B személynek X tulajdonsága van, mivel Y „rasszhoz” tartozik.
- Rasszista diszkrimináció
- Emberekkel való megkülönböztető bánásmód külső jegyeik, például bőrszínük alapján. Példa: B személy nem köszön A személynek, mert az Y „rasszhoz” tartozik. Súlyosabb példa, ha egy munkaadó csak azért nem alkalmaz egy munkavállalót, mert az valamilyen rassz tagja. Ha ezt intézményi, törvényi stb. szintre emelik, az az intézményesített rasszizmus (ld. lentebb).
[szerkesztés] Fokozatok nyíltság szempontjából
- Nyílt rasszizmus
- Egy intézmény vagy személy tudatosan és vállaltan kötelezi el magát egy csoport vagy annak egy tagjának negatív diszkriminációja iránt annak bőrszíne, látható rasszjegyei miatt, és ez mind kommunikációja, mind cselekvései során megnyilvánul.
- Rejtett rasszizmus
- Egy személy vagy intézmény burkolt vagy öntudatlan formában történő negatív megkülönböztetése annak látható rasszjegyei miatt.
- Szimbolikus rasszizmus
- Negatív faji megkülönböztetés, melynek során a diszkrimináló cselekvés vagy kommunikáció szimbolikus formát ölt. Mindkét esetben a hangsúly a kódolt üzeneten van, tehát azon, hogy egy G csoport F csoporttal szembeni megkülönböztetését G csoport társadalmi, kulturális és egyéb kódrendszerét felhasználva nyilvánítja ki.
- Intézményesített rasszizmus
- Ha a rasszizmus bármely formáját intézményi, törvényi stb. szintre emelik, az az intézményesített rasszizmus, azaz egyenlőtlen bánásmód egy intézmény vagy szervezet részéről egy személlyel vagy csoporttal szemben annak állítólagos rasszjegyei miatt. Esetenként kormányok (például: a náci Németország vagy a dél-afrikai apartheid), pártok vagy egyéb társadalmi és politikai szervezetek (például: a Ku Klux Klan) a társadalom többségi csoportjainak összekovácsolására gerjesztik a rasszista ideológiát, valamely kisebbséget bűnbaknak kikiáltva, a kiválasztott kisebbség felé irányítva a népharagot, így egy közösség olyasmire is rávehető, amire egyébként nem.
- Kulturális rasszizmus
- A hagyományos rasszizmus mint tudománytalan elmélet elutasítása után a modern rasszizmus magába foglalhatja a más „kultúrákkal” szembeni megkülönböztetést is. Példa: „A cigányok sokat lopnak.”, „Az arabok nőgyűlölők.”, „Az afrikaiak különösen agresszívek.”, „A zsidók mindig hazudnak." Étienne Balibar francia filozófus a rasszizmusnak ezt a formáját „rasszok nélküli rasszizmus”-nak nevezi. Az ilyen feltevéseknek lehet statisztikai alapja, azonban az általánosítás megbélyegzi a közösség negatív tulajdonsággal nem rendelkező tagjait is.
[szerkesztés] A rasszizmus ideológiai alapjai
A rasszizmus fajtáit tipizálhatjuk az alapelvek alapján, amelyeket a rasszista ideológia alátámasztására, igazolására használnak fel. Legtöbbször a gyakorlatban az alábbi típusok keveréke a jellemző.
[szerkesztés] Mitikus (vagy vallási)
- A mitikus rasszizmus egy G1 és G2 csoportra vonatkozó, történelmi vagy történeti konstrukcióként bemutatott „elbeszélést” (vagy vallás hittételét, „Isteni útmutatást”) használ fel a diszkrimináció igazolására.
[szerkesztés] Tudományos
- A tudományos rasszizmus tudományos kísérletekkel, elméletekkel és elvekkel próbálja alátámasztani a diszkriminációt. A Harmadik Birodalomban például részben a még meglehetősen fejletlen állapotban lévő genetikát és az akkoriban virágzó eugenikát elferdítve kísérelték meg a faji felsőbbrendűség igazolását. Az eugenikát ez olyannyira kompromittálta, hogy önálló tudományágként meg is szűnt létezni.
[szerkesztés] Filozófiai
Filozófiai alapevelvek, érvek segítségével kívánja igazolni a megkülönböztető bánásmódot.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Wallerstein, Immanuel, 'The Construction of Peoplehood: Racism, Nationalism, Ethnicity,' Sociological Forum, 1987, 2,2(March):373-88
- ↑ Ld. pl. Stoler, Ann Laura, Race and the Education of Desire: Foucault's History of Sexuality and the Colonial Order of Things, 1985, Duke University Press
- ↑ Ld. pl.: John Crocker, http://www.rivier.edu/journal/RCOAJ-Spring-2007/J88-Crocker.pdf 'The Effects of Racism-Related Stress on the Psychological and Physiological Well-Being of Non-Whites' Rivier Academic Journal, 2007, 3,1(Spring):1-3.
- ↑ Stringer, Chris and Robin McKie, African Exodus. Cape, 1996.
- ↑ Gould, Steven Jay, The Mismeasure of Man, W.W.Norton, 1981.
- ↑ Ld. pl. Aimé Césaire, Discurs sur le colonialisme, 1950, Réclame, (1955, Présence Africaine)
