Jonathan Swift

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jonathan Swift
Jonathan Swift by Charles Jervas detail.jpg
Élete
Született 1667. november 30.
Dublin
Elhunyt 1745. október 19. (77 évesen)
Dublin
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Fontosabb művei Gulliver utazásai
Jonathan Swift signature.svg
Jonathan Swift aláírása

Jonathan Swift (Dublin, 1667. november 30. – Dublin, 1745. október 19.) ír szatirikus író, az irodalmi Scriblerus Klub tagja.

Írói álnevei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Isaac Bickerstaff, A Dissenter, A Person of Quality, A Person of Honour, M.B. Drapier, T.R.D.J.S.D.O.P.I.I. (The Reverend Doctor Jonathan Swift, Dean of Patrick's in Ireland), Dr. Shit

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja halála után hét hónappal született. Első öt évét Angliában egy dajkával töltötte, miközben édesanyja Írországban maradt. Később dublini rokonok nevelték. 1682-től a dublini egyetemen tanult, de a bizonyítványát csak kegyelemből (by special favour) kapta meg. Tanulmányai befejeztével Angliába utazott, ahol egy befolyásos nyugalmazott politikusnak, Sir William Temple-nek lett a titkára. Néhány év múlva Oxfordban folytatta tanulmányait. Visszatérve Írországba, az anglikán egyház felszentelt papja lett és Kilrootban helyezkedett el. Ezt az állást feladta, mivel 1695-től ismét Sir William alkalmazásába állt. Ebben az időben fejezte be első nagyobb művét, a Hordómesét (A Tale of a Tub), illetve írta meg a Könyvek csatáját (The Battle of the Books), amelyek 1704-ben jelentek meg nyomtatásban. Itt ismerte meg Esther Johnsont, Sir Temple házasságon kívül született lányát, akit műveiben Stellának nevezett el. Sir William Temple 1698-ban bekövetkezett halála után Swift visszaköltözött Írországba, ahol ismét egyházi szolgálatba lépett. Stella, akit szoros szálak fűztek Swifthez, a közeli Trimbe költözött.

Irodalmi pályafutása 1701-ben kezdődött, a név nélkül kiadott Dissensions in Athens and Rome-mal. A korábban írt két művének megjelenésével Swift elkötelezte magát az írói pálya mellett.

Egy ideig a tory-párti hetilapnak, az Examinernek volt a kiadója, de Anna királynő halála után a toryk befolyása és ezzel együtt Swift politikai karrierje is lehanyatlott.

Esther Johnsonnal (Stellával) kötött házassága mellett tizenegy éven át meghitt kapcsolat fűzte egy másik fiatal hölgyhöz (Esther Vanhomrigh), akit Vanessának nevezett, és aki nem tudott Swift házasságáról. Vanessa 1723-ban halt meg, kevéssel az után, hogy megtudta az igazságot. Swift felesége 1728-ban hunyt el.

Swift 1713 és 1745 között a dublini Szent Patrik-székesegyház főesperese volt. Főesperesként gondja volt a székesegyházra, a misék rendjére, a templomi zenére, a rászorulók támogatására. Itt is temették el, akárcsak barátnőjét, Stellát.

Swiftet izgalmas, udvariatlan és különc embernek tartották. A különcsége leginkább a dr. Shit álnéven az emberi ürülékről írt értekezésben mutatkozott meg.

Utolsó évei teli voltak szenvedéssel, megromlott egészsége és kedélye miatt. Egyes vélemények szerint 1740-től szellemi hanyatlásnak indult. 1742-ben megrokkant, 1745-ben halt meg. Bár sok leírás és vizsgálat szerint öntudatát és valóságérzékét megőrizte, azonban bénulásos és afáziás tüneteket (képtelen volt szavakkal kifejezni magát, mert azok nem jutottak az eszébe, amikor beszélni akart) írtak le. Maga Swift is rengeteget panaszkodott ekkori leveleiben: kedvetlenségről, melankóliáról, eddig soha nem tapasztalt mértékű lelki (és testi?) fájdalmakról, maga is megfigyelte, hogy egyik keze kórosan gyenge, míg a másik oldala teljesen épnek tűnik. A helyzetet súlyosbította, hogy utolsó hónapjaiban az egyik szemét ismeretlen eredetű, fájdalmas daganat támadta meg. Betegségének vagy betegségeinek pontos oka és lefolyása nem ismert, egyesek szerint a barátnője halála miatti depresszió vagy egy lassú arterioszklerózis stroke-rohamot váltott ki, mások szerint Alzheimer-kórban szenvedett. Azonban ezek a diagnózisok mind retrospektív jellegűek, ráadásul ahány kutató, annyiféle véleményt fogalmazott meg; ennélfogva minden ezzel kapcsolatos megállapítás bizonytalan.[1]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dissensions in Athens and Rome, 1701
  • The Tale of a Tub (Hordómese), 1704
  • The Battle of the Books (A könyvek csatája), 1704
  • Bickerstaff Predictions for 1708 (Bickerstaff jövendölései), 1707
  • The Sentiments of a Church of England Man, 1708
  • Arguments against Abolishing Christianity, 1708
  • Letter upon the Sacramental Test, 1708
  • Project for the Advancement of Learning, 1709
  • Ancient Prophecy (1709)
  • Sid Hamet’s Rod (1710)
  • Meditation upon a Broomstick (1710)
  • Short Character of the Earl of Wharton (1710)
  • The Conduct of the Allies (1711)
  • The Representation of the House of Commons on the State of the Nation (1711)
  • An Address of Thanks to the Queen (1711)
  • Proposal for Correcting, Improving, and Ascertaining the English Tongue (1712)
  • Reflections on the Barrier Treaty (1712)
  • Remarks on the Bishop of Sarum's Introduction to His Third Volume of the History of the Reformation (1712)
  • Journal to Stella (1710-13)
  • The Public Spirit of the Whigs (1713?)
  • Free Thoughts on the State of Public Affairs
  • Cadenus and Vanessa (1713)
  • A Proposal for the Universal Use of Irish Manufactures, &c. (Javaslat az ír iparcikkek általános használatáról), 1720
  • The Drapier’s Letters (A rőfös levelei), 1724
  • Gulliver’s Travels (Gulliver utazásai), 1726
  • Miscellanies (1727)
  • A Modest Proposal for Preventing the Children of Poor People from Being a Burthen (Szerény javaslat), 1729
  • A Letter from the Grand Mistress of the Female Free-Masons to Mr. Harding, the Printer (1731?)
  • The Day of Judgment (1731)
  • Verses on the Death of Dr Swift (1731)
  • Rhapsody of Poetry (1735?)
  • The Legion Club (1736)
  • Upon Sleeping in Church
  • History of the Peace of Utrecht
  • Directions to Servants

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jonathan Swift című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Oxfordjournals (angolul)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jonathan Swift témájú médiaállományokat.