Alzheimer-kór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alois Alzheimer

Az Alzheimer-kórt (angolul Alzheimer's disease, rövidítve AD) először Alois Alzheimer német ideggyógyász írta le 1907-ben. A betegség a gondolkodás és a megismerési (kognitív) funkciók beszűkülésével, magatartásválto­zással, elbutulással (demencia), majd gyors biológiai leépüléssel jár.

Manapság a 65 év felettiek öt százalékát, a 80 év felettiek 20%-át érinti; Magyarországon kétszázezren szenvednek ebben a betegségben. Az Alzheimer-kór kiváltó oka lényegében ismeretlen, annak ellenére, hogy erre vonatkozóan számos feltételezés létezik. Kialakulásáért nemcsak immunológiai eltérést és anyagcserezavart, de szocio-ökonómiai tényezőket is felelőssé tettek, mint­hogy iskolázottabbaknál, jobb jövedelmi helyzetben lévőknél ritkább. Még bizonyos étkezési szokások is „gyanúba keveredtek”, a betegek ugyanis kielégítő kalóriabevitel mellett is jelentősen fogynak. Előfordul családi halmozódás, ilyenkor egyes prekurzor fehérjék génmutációja igazolható.

Az Alzheimer-kór a Parkinson-kórhoz hasonlóan krónikus degeneratív betegség. Kórélettanilag az agy körülírt részeiben, a halántéklebeny- és a homloklebenyben, valamint a hippokampuszban a sorvadást, az idegsejt-degenerációt és az amyloid felszaporodását igazolták. A diagnózishoz speciális laboratóriumi, neuroradiológiai (CT, PET, SPECT) eljárásokat használnak. Ez a betegség csak tünetileg kezelhető. Többek között idegrendszerre ható szerekkel, antioxidánsokkal, gyulladáscsökkentőkkel, hormonális készítményekkel próbálkoznak.

„Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer olyan progresszív mentális hanyatlással járó betegségformája, amelyet kórszövettanilag kóros fajta amyloidot tartalmazó intercelluláris plakkok és az idegsejtnyúlványok sajátos összecsapzódása, együttes előfordulása jellemez.”(Tariska, 2000, 84.old) Alois Alzheimer (1864–1915) német pszichiáter, neuropatológus egyik páciensénél, Auguste D.-nél egy különös tünetcsoportot észlelt, ezt az első esetét 1907-ben publikálta. Az 1909 óta elveszettnek hitt kórrajzot Maurer találta meg, melynek eredményeit 1997-ben ismertette. A betegség létrejöttének pontos oka azonban még ma sem ismert, de több tényező szerepét feltételezhetjük:

A demenciákat (szellemi leépülés) többféle szempont szerint is csoportosíthatjuk. Ma a legáltalánosabban a kortikális-szubkortikális dichotómia terjedt el, az Alzheimer-kór kortikális.

Tünetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pszichopatológiai és neurológiai elemi kórtünetek két típusát különíthetjük el, a kognitív és nem-kognitív tüneteket.

Kognitív kórtünetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Emlékezetzavar
  • Végrehajtó működések zavara (cselekvés előretervezése, döntéshozatal, megosztott figyelem, fluencia)
  • Afázia (beszédzavar)
  • Apraxia (begyakorolt mozgások elvégzésére irányuló képesség elvesztése)
  • Agnózia (érzékelt tárgyak vagy lények fel nem ismerése)

Nem-kognitív tünetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Affektív zavarok (szorongás, félelemérzés, depresszió)
  • Hallucinációk
  • Téveszmék
  • Indíték és késztetés zavara (nyugtalanság, fokozott mozgástörekvés)
  • Agresszivitás
  • Személyiség megváltozása
  • Egyéb neurológiai tünetek (járászavar, vegetatív zavarok)

Típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klinikai tünetek, kórlefolyás szerint a betegségnek, attól kezdődően, hogy tünetei vannak, négy típusát különböztetjük meg.

Első szakasz (Praesymptomatikus dementia)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a kifejezés arra utal, hogy a dementia megállapításához már előrehaladt stádiumban kell, hogy legyen a kognitív hanyatlás.

  • Emlékezethanyatlás
  • Időbeli, térbeli jó tájékozódó képesség elvesztése
  • Személyiségváltozás (szociális visszahúzódás, érdektelenné válás)
  • Enyhe kognitív zavar

Második szakaszban incipiens dementia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Névfelejtés
  • Megbeszélt találkozók elfelejtése
  • Szétszórtság jelei
  • A beszéd terén szótalálási nehézség gyakori, a szófluencia csökken
  • Mozgás készség zavara
  • Térbeli tájékozódás bizonytalansága
  • Szociális viselkedésben változások
  • Nem-kognitív tünetek (túlzott fáradékonyság, erőtlenség)

Harmadik szakaszt definitív (középsúlyos) demencia jellemzi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezetzavar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Időbeni orientáció pontatlan vagy súlyosan hiányos
  • Mindennapi teendőkben alapvető zavar vagy képtelenség jelentkezik
  • Arcról ismerősöket nehezen vagy nem ismer fel
  • Közelmúlt eseményeit vagy megbeszélteket elfelejti

Nyelvi működések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szótévesztések
  • Ismételgetés
  • Beszélgetés közben sokszor elveszti a fonalat
  • Beszédmegértési zavar

Mozgásügyesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Öltözködésben segítség szükséges
  • Pénzügyi akcióra képtelenség
  • Autóvezetési képesség megszűnik

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Számolási képtelenség
  • Logikai és absztrakciós képesség súlyos zavara
  • Nyugtalanság, szorongás, egyéb nem-kognitív tünetek
  • Extrapyramidalis tünetek

Negyedik stádium (súlyos demencia)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hozzátartozóit nem ismeri meg
  • Beszéde összefüggéstelen
  • Szókincse teljesen beszűkül
  • Mozgáskészsége leromolhat

Klinikai típusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Életkor szerinti csoportosítás alapján beszélhetünk Praesenilis típusról, mely 65 éves kor előtt, és Senilis típusról mely 65 éves kor után jelentkezik.

Diagnózis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klinikai diagnózis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alzheimer-kór diagnózis felállítása nemzetközileg elfogadott módon történik. Fő elemei: a progresszív demencia szindróma (DSM vagy BNO rendszer szerint) és az Alzeheimer-kór biztos, valószínű, és lehetséges formáinak megállapítása. A klinikai diagnosztika eszközei:

  • a pszichometriai vizsgálatok (MMS)
  • a Hachinski-féle ischaemiás skála, mely az Alzheimer-kór és vascularis dementia közötti differenciálást szolgálja
  • a koponya CT
  • az MRI, melyen még hatékonyabban képes elkülöníteni az Alzheimer demenciát más demenciáktól
  • a SPECT-nek az Alzheimer-betegség és a vascularis dementia elkülönítésében van nagy szerepe
  • a PET a beteg állapotváltozását tükrözi és a gyógyszerhatásokat
  • a markerek, melynek 2 típusa van a genetikai, amely a betegség kialakulásának valószínűségét mutatja meg, itt különösen nagy a jelentősége az apolipoprotein E4 alél kimutatásának, illetve a másik, amikor a liquor cerebrospinalisban vizsgálják a phosphotau, össztau, valamint az amyloid-beta42 fehérjék koncentrációját. Ez utóbbiak együttes alkalmazásával a többi primer demenciától 80%-s, az egészséges személyektől 89%-s valószínűséggel különíthető el a beteg személy.

Differenciáldiagnózis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szindromatológiai differenciáldiagnózis a demencia és az egyéb kognitív tünetcsoportok elkülönítésére szolgál. A kóroki differenciáldiagnózis az átfedéseket vizsgálja az Alzheimer-kórral a vaszkuláris demenciák és a frontális lebenyi primer degeneratív kórfolyamatokkal.

Gyakori diagnosztikai hibák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kétirányú probléma szokott a mindennapokban jelentkezni: az aluldiagnosztizált (hirtelen jelentkező tünetek és pszichiátriai előzmények) és a túldiagnosztizált (feledékenység és CT eltérés) hibák

Tipikus eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klinikailag tipikus esetnek lehet nevezni pl: ha a beteg számolási készsége jelentősen megromlik, ez gyakran korai figyelemfelhívó jel.

Neuropatológiai jellegzetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon fontos a klinikai diagnózist alátámasztani korszövettani vizsgálattal. Makroszkópos vizsgálattal kimutatható a kérgi sorvadás, amely frontotemporálisan szokott a legkifejezettebben lenni, de többnyire a parietális lebeny is érintett.

Etiopatogenezis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kórkialakulás többfajta jól körvonalazott modell mentén történhet l:

  • az epidemiológiai modell: a kockázati tényezőket tárja fel
  • a genetikai modell: a genetikailag is heterogén kórkép 10%-ban a családi halmozódású forma
  • immunológiai modell: Alzheimer-betegség oka lehet fertőző betegség is

Pl.: az epidemiológiai modell:

Kockázati tényezők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezelés/terápia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alzheimer-kórban szenvedő beteg és a család[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hozzátartozó számára a demencia súlyossága fokozódásával egyre nagyobb teher hárul. Ő is áldozata a betegségnek, éppúgy, mint a beteg. A krónikus lefolyású, évekre kiterjedő betegség óriási erőfeszítést igényel. Ezért folyamatosan elérhető, egyéni igényeihez igazított segítség szükséges. De ez egyelőre csak néhány USA-beli Alzheimer központban megoldott. Az USA-ban az Alzheimer-kór a 3. legköltségesebb betegség, a kiadások pedig a betegség súlyosbodásával egyre csak nőnek.

Kezelési stratégiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A komplex, hosszútávú terápiás terv javasolt, de figyelembe kell venni, hogy az egyéni kórlefolyás nagyon gyakori. Nem célszerű az Alzheimer-kór lefolyása során észlelhető leépülési folyamatokat a maga teljességében feltárni pl: enyhe fokban hanyatlott betegek hozzátartozóinak. Még kényesebb a beteg felvilágosítása, itt nagyfokú óvatosság, megfontoltság szükséges, és legfeljebb klinikailag már teljesen egyértelműséggel felállítható diagnózis szakaszban érdemes mérlegelni a kór közlését.

Az Alzheimer-kór szakaszainak tünetei és kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Enyhe szakaszban: a feledékenység áll az előtérben, de apróbb zavarok a mindennapi életben is megjelennek. Hasznos ebben a szakaszban listák, napló készítése. Az autóvezetés abbahagyását célszerű javasolni. A gyógyszeres kezelés terén acetilkolinészteráz-gátló szer adása, selegilin, ill. E vitamin tartozik. Célzottan keresni kell még a depresszió tüneteit.
  • Közepes szakaszban: A mindennapi életvitel, különösen az önellátás (étkezés, pénzügyek) már rendszeres kontrollt igényel. Az autóvezetés ilyenkor már szigorúan tilos. Az otthoni betegellátás ekkor már külső segítségre van szükség, néhány órás gondozó-ápoló vagy napközis otthon, ennek lehetősége sajnos nálunk különösen hiányos. A gyógyszeres kezelés megegyezik a korábbiakkal. De sajnos ekkor már nem ritkák a pszichotikus tünetek is (hallucinációk, téveszmék)
  • Súlyos szakaszban: a kognitív hanyatlás igen nagy, az önellátás szinte lehetetlen, ezért a beteg folyamatos gondozásra és felügyeletre szorul. Ebben a szakaszban a hozzátartozókon nemritkán a depresszió jelei mutatkoznak. Ezért mérlegelni kell a beteg otthonban való elhelyezését. A gyógyszeres kezelés ebben a szakaszban tüneti jellegű, főleg nem-kognitív, ill. magatartásbeli tünetekre koncentrál.

Szervezeti keretek az Alzheimer-kórban szenvedők ellátására[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1984-ben Chicagoban megalapított Alzheimer’s Disease International hozzátartozók vezette szervezet, mely fő célja az információáramlás biztosítása. Jelenleg több mint 70 ország csatlakozott hozzájuk. Magyarországot a FELEDÉKENY (Alzheimer-kórral és más emlékezetzavarral élő) EMBEREK HOZZÁTARTOZÓINAK TÁRSASÁGA (FEHT)http://www.alzheimerweb.hu képviseli a nemzetközi szervezetben. A FEHT 1999-ben elkötelezte magát, hogy minden rendelkezésére álló módon támogatjak és segíti az Alzheimer-kórban és más demenciában szenvedőket, illetve gondozó családtagjaikat.

Ennek érdekében az érintettek számára a következőket biztosítja:

  • • információ, tájékoztatás, tanácsadás;
  • • személyes és csoportos konzultáció;
  • • gyakorlati és érzelmi segítségnyújtás;
  • • ápolói-gondozói képzések;
  • • a betegek és gondozóik magasabb szintű ellátása érdekében együttműködés a pszichiáter-neurológus-geriáter szakemberekkel, a szakmai szervezetekkel, az egészségügyi-szociális hálózattal, más állami, társadalmi, önkormányzati, egyházi, valamint a hasonló célú hazai és nemzetközi szervezetekkel;
  • • a betegek és gondozóik egészségügyi ellátásbeli, szociális, intézményi, jogi és egyéb életfeltételeinek javítása, védelme érdekében a kormányzati és döntéshozói szervekkel szembeni érdekképviselet.

Céljai között szerepel, hogy minél szélesebb körben

  • • tudatosítsa az emberekben a demenciának, mint betegségnek a mibenlétét,
  • • megismertesse a demenciával kapcsolatos tudnivalókat a lakosság körében,
  • • megdöntse a betegséggel kapcsolatos tévhiteket,
  • • elfogadtassa, hogy ez a betegség egy nagyon komoly egészségügyi és szociális ellátási probléma a magyar társadalomban is,
  • • konkrét üzeneteket juttasson el a családorvosokhoz és más szakemberekhez, akik, ha munkájuk során kapcsolatba kerülnek demens betegekkel, megfelelő segítséget tudjanak nyújtani számukra,
  • • alkalmat teremtsen arra, hogy a különböző médiumok reális és pozitív képet terjesszenek erről a betegségről,
  • • tudatosítsa a társaság tevékenységét, jelenlétét a társadalomban.

Magyarországon 1997 óta a Memória Alapítvány működik hasonló célkitűzéssekkel, heti egy alkalommal Budapesten napközis otthont működtet. Örvendetesen gyarapszik az Interneten hozzáférhető információk száma. Különösen sokoldalú folyamatosan frissített tájékoztatást lehet a www.healthandage.com-ról kapni.

Irodalomjegyzék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tariska Péter (2000) Alzheimer-kór. Budapest: Golden Book Kiadó.
  • Szikszay Tamás (2009) Kenyér Elemér - Blog az Alzheimer-kórral szemben 2005-2007. Debrecen: a szerző kiadásában.

További olvasnivaló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alzheimer-kór témájú médiaállományokat.