Herpeszvírus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Különféle herpeszvírusok elektronmikroszkópos képe

A herpeszvírus a Herpesviridae családba tartozó DNS vírusok elnevezése. A név eredete a görög herpein szó, melynek jelentése kúszó, lopakodó - ezzel fő jellemzőjét próbálták leírni. Állati és emberi megbetegedésekben is szerepet játszanak a változatai.

Felépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ikozaéder alakúak, 162 kapszomer alkotja. DNS-ük kettős szálú, lineáris. Tegmentum mátrix: belső mátrix (ezt veszi körül a kapszid), valamint kívül burok (peplon), kisebb peplomerek alkotják.

Alcsaládok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. α-Herpesviridae
    1. HSV-1 (humán herpeszvírus 1, herpeszsimplexvirus 1)
    2. HSV-2 (humán herpeszvírus 2, herpeszsimplexvirus 2)
    3. VZV (humánherpeszvírus 3, Varicella zoster)
  2. β-Herpesviridae
    1. EBV (humánherpeszvírus 4, Epstein - Barr vírus)
  KSHV (Kaposi-szarkóma herpeszvírus, HHV-8)
  1. γ-Herpesviridae
    1. CMV (humánherpeszvírus 5, citomegalovirus)
    2. HHV-6 (humánherpeszvírus 6)
  HHV-7 (humánherpeszvírus 7)
    1. Humánherpeszvírus B (majomherpeszvírus)


Sejtbe jutva hosszan lappang. jellemzően az első fertőződés még gyerekkorban van. Trópusi illetve alacsony közegészségügyi színvonalon álló országokban a herpeszvírusok nagyon elterjedtek, a lakosság zöme hordozó. Alattomos vírusok: sejtről sejtre jutnak. Nincsen virion fázisuk, ezért magas ellenanyag-tartalom mellett is jelen vannak a sejtekben.

Emberi vírusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Herpes simplex 1-2[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szervezetbe jutás után évekig lappang a ganglionokban, majd különböző hatásokra aktiválódnak (láz, stressz, hormon).

HSV-1: Gingiovastomatitis: gyerekeknél jelentkezik à száj nyh-án hólyagok vannak + láz Herpes labialis: ajkakon hólyagos kiütések; helyileg kezelhető (Zovirax) Keratocon junctivitis: enyhébb, de néha mélyebb rétegeket érint.

HSV-2: Herpes genitalis: férfiak és nők külső nemi szervein hólyagos, fekélyes kiütések jelentkeznek, melyek fájdalmasak és kiújulhatnak. Terhesség esetén átjut a placentán vagy a szülőcsatornán és újszülöttkori herpeszt okoz (idegrendszeri tünetek)

Csak sérült bőrön vagy nyálkahártyán jutnak be.

  • Herpeszes ínygyulladás (fogorvosok)
  • Herpes gladiatorum (birkózók)
  • Eccema herpeticum (Kaposi-szarkóma)
  • Encephalitis: nem járványos herpesz okozói

Varicella zoster (bárányhimlő)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak emberi szövetkultúrán tenyészthető, 1 szerotípusa van. Gyermekbetegség, cseppinfekcióval terjed. Lappangási ideje 2-3 hét, majd test szerte hólyagos vesiculumok jelentkeznek. A bőr mélyebb rétegeit is érintheti. A vírusokat a leesett pörkök tartalmazzák. Szövődménye lehet encephalitis és pneumonia. Kiállása után életreszóló immunitás marad vissza. Felnőtt korban övsömört okoz. A varicella lappang a szervezetben, a zoster ennek a recidívája.

CMV: Csak emberi szövetkultúrán tenyészthető (epithel + mirigysejtekben). A primer fertőzés után lehet tünetmentes, szubklinikus vagy klinikus.

Az általános lappangási idő 1 hónap. (láz, fejfájás, torok- és izomfájás, májtünetek), a legyengült szervezetben súlyosabb kimenetel lehetséges. Congenitalis vagy perinatális esetben az újszülött fertőződik az anyától (congenitalis zárványbetegség = microcephalia, érzékszervi károsodás, icterus)

Epstein-Barr vírus (EBV)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A B-sejtekhez nagy az aktivitása, bennük lappang. Epithel sejtekben szaporodik.

Kórképek:

  • Pfeiffer-féle mirigyláz, vagy csókbetegség, vagyis Mononucleosis infectiosa szindróma: Nyállal terjed. Tünetei a CMV-hez hasonlóak, májtünetek nélkül. A gyógyulás hónapokig tart.
  • Burkite szindróma: “mirigyrák". Afrikában jellemző, főleg gyermekeknél. A nyirokszervekben limfómák vannak.
  • Nosopharingeális carcinoma: Kínában jellemző.
  • Limfoproliferatív kórkép: Immungyengeségben szenvedő betegeknél

HHV-6[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Enyhe bőrkiütéssel járó folyamat. Gyermekeknél okoz fertőzéseket (exantema subitum)

Majomherpeszvírus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A majomban lappang, és közvetlen érintkezéssel (harapás) jut emberbe. Encephalitist, légzésbénulást, majd halált okoz.

Állati vírusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Különböző állatfajok génállományával működő vírusok léteznek. A haszon- és háziállatoknál végeztek kutatásokat, így kimutatták a következőeket:

  1. lóherpesz-vírus,
  2. marhaherpesz-vírus,
  3. kacsaherpesz-vírus,
  4. disznóherpesz-vírus,
  5. macskaherpesz-vírus,
  6. kutyaherpesz-vírus,
  7. csirkeherpesz-vírus,
  8. elefántherpesz-vírus.

Források, külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]