Epstein–Barr-vírus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Epstein-Barr vírus (EBV) vagy humán herpeszvírus 4 (HHV-4) a herpeszvírusok családjába tartozik, de kémiai szerkezetében és biológiai tulajdonságaiban különbözik más herpeszvírusoktól.

Az EBV a Pfeiffer-féle mirigyláz kórokozója, valamint többféle betegséggel is kapcsolatba hozzák, például, rák (különösen Burkitt-limfóma), sclerosis multiplex[1], valamint az alfa-szinukleinhez köthető neurodegeneratív betegségek (Parkinson-kór, Lewy-testekhez kapcsolódó elmebaj és multiszisztémás atrófia (MSA).[2]

Virológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az EBV 180 nm átmérőjű DNS-vírus, amelyet kívülről membránburok vesz körül, továbbá 162 monomerből álló, ikozaéderszerűen elrendezett magburok, ebben helyezkedik el a fehérjét és DNS-t tartalmazó mag.

A vírus genetikai állománya kb. 172 000 bázispárból épül fel, amelyen belül elhelyezkednek azonos egységekből ismétlődő és a szabályosságot alig mutató egyedi szakaszok.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Idézet a webbeteg.hu honlapon megjelent cikkből: „Több vírus és baktérium állhat az SM hátterében. Leggyakrabban az Epstein-Barr vírust, a mononucleosis infectiosa kialakulásáért is felelős vírust hozzák összefüggésbe vele. Egyes vizsgálatok felvetették, hogy egy bizonyos kritikus időszakban kialakuló fertőzés állhat az akár egy évtizeddel később kialakuló SM hátterében.”
  2. Arima K, Uéda K, Sunohara N, Hirai S, Izumiyama Y, Tonozuka-Uehara H, Kawai M (1998. October). „Immunoelectron-microscopic demonstration of NACP/alpha-synuclein-epitopes on the filamentous component of Lewy bodies in Parkinson's disease and in dementia with Lewy bodies”. Brain Res. 808 (1), 93–100. o. DOI:10.1016/S0006-8993(98)00734-3. PMID 9795161.