Citomegalovírus
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Vírusbesorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Citomegalovírus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Citomegalovírus témájú kategóriát. |
A citomegalovírus (Cytomegalovirus) egy vírusnemzetség a Herpesvirales rend Herpesviridae családjának Betaherpesvirinae alcsaládjában.[1] Természetes gazdaszervezetei az ember és a majmok. A nemzetségbe tartozó 11 faj közé tartozik a humán bétaherpeszvírus 5 (HCMV, humán citomegalovírus, HHV-5), ami embereket fertőző faj. A HHV-5-tel összefüggésbe hozható betegségek közé tartozik a mononukleózis és a tüdőgyulladás.[2][3] Az orvosi szakirodalomban a CMV legtöbb említése további pontosítás nélkül a humán CMV-re utal. A humán CMV az összes citomegalovírus közül a legtöbbet tanulmányozott.[4]
A MX2/MXB-t a herpeszvírusok korlátozó tényezőjeként azonosították, mely a replikációs ciklus nagyon korai szakaszában hat, és az MX2/MXB-korlátozáshoz GTPázaktivitás kell.[5]
Taxonómia[szerkesztés]
A Herpesviridae renden belül a CMV a Betaherpesvirinae alcsaládba tartozik, amely magába foglalja a Muromegalovirus és Roseolovirus nemzetségeket is (humán herpeszvírus 6 és humán bétaherpeszvírus 7).[6] Ezenkívül rokona az Alphaherpesvirinae – ahová a herpes simplex vírus 1 és 2, valamint a varicella-zoster vírus tartozik –, valamint a Gammaherpesvirinae – ahová az Epstein–Barr-vírus és a humán herpeszvírus 8 is tartozik – alcsaládoknak.[4]
Több különböző emlősöket fertőző Cytomegalovirus-fajt azonosítottak és tanulmányoztak.[6] A leginkább a humán citomegalovírust (HCMV), más néven humán bétaherpeszvírus 5-öt (HHV-5) tanulmányozzák. További, főemlősökben jelenlévő CMV-fajok a csimpánz citomegalovírus (CCMV), amely a közönséges csimpánzokat és az orángutánokat fertőzi, valamint a majom-citomegalovírus (SCCMV) és a Rhesus-citomegalovírus (RhCMV), amelyek makákókat fertőzik. A CCMV ismert még csimpánz-béta-herpeszvírus 2 (PaHV-2) és orángután-bétaherpeszvírus 4 néven is.[7] Az SCCMV ismert még cerkóf-bétaherpeszvírus 5 (CeHV-5) néven is,[8] az RhCMV pedig cerkóf-bétaherpeszvirus 8 (CeHV-8) néven is ismert.[9] További két, az éjszakai majmokban talált vírus feltehetően szintén a Cytomegalovirus nemzetségbe tartozik, nevük Herpesvirus aotus 1 és Herpesvirus aotus 3. A rágcsálókban is jelen vannak korábban citomegalovírusnak nevezett vírusaik, melyeket a Muromegalovirus nemzetségbe helyeztek át, ide tartozik az egér-citomegalovírus (MCMV), más néven egér-bétaherpeszvírus 1 (MuHV-1), valamint a patkányokban található, vele közeli kapcsolatban álló egér-bétaherpeszvírus 2 (MuHV-2).[10] -->
Fajok[szerkesztés]
A nemzetség az alábbi 11 fajból áll:[3]
- aotin bétaherpeszvírus 1
- cebin bétaherpeszvírus 1
- cerkóf-bétaherpeszvírus 5
- humán bétaherpeszvírus 5
- makákó-bétaherpeszvírus 3
- makákó-bétaherpesvírus 8
- mandrillin bétaherpeszvírus 1
- panin bétaherpeszvírus 2
- papiin bétaherpeszvírus 3
- papiin bétaherpeszvírus 4
- szaimiriin bétaherpeszvírus 4
Szerkezet[szerkesztés]
A Cytomegalovirus nemzetség burkolt, ikozaéderes, gömbölyű, pleomorf és kerek fajokkal, valamint T=16 szimmetriával. Mérete 150-200 nm. Genomja lineáris és nem szegmentált, hossza körülbelül 200 kb.[2]
| Genus | Szerkezet | Szimmetria | Kapszid | Genomelrendezés | Genomfelosztás |
|---|---|---|---|---|---|
| Cytomegalovirus | Gömbölyű, pleomorf | T=16 | Burkolt | Lineáris | Egyrészes |
Genom[szerkesztés]
A herpeszvírusok genomja az egyik legnagyobb a humán vírusok közt, és gyakran több száz fehérjét kódol. Például a vad típusú HCMV kétszálú DNS- (dsDNS)-genomja körülbelül 235 kb hosszú, és legalább 200 fehérjét kódol, ezzel nagyobb minden más humán herpeszvírusnál, és egyben a humánvírusok közt az egyik legnagyobb genom. E-osztályú genomszerkezete van, mely két egyedi (a hosszú UL és a rövid US) részekből áll, melyek körül egy pár invertált ismétlődő szakasz van (terminális/internális ismétlődő hosszú: TRL/IRL, illetve internális/terminális ismétlődő rövid: IRS/TRS). Mindkét ismétlődőszakasz-csoportban közös egy néhány száz bázispáros szakasz, az „a sorozat”, a további részeket szokták „b” és „c sorozatnak” is nevezni.[11] -->
Életciklus[szerkesztés]
A vírus replikációja magi és lizogén. A gazdasejtbe a virális glikoproteinek receptorokhoz való csatlakozásával lép, ami endocitózist okoz. A replikáció a dsDNS kétirányú replikációs modelljének felel meg. Transzkripciója DNS-templátú, mely alternatív splicinggal történik, a transzláció szivárgó szkenneléssel. A vírus a gazdasejtből magból történő kijutással,[12] valamint csírázással lép ki. Természetes gazdaszervezetei az emberek és a majmok. A terjedési utak történhetnek testnedvvel (például nyállal, vizelettel) való érintkezéssel vagy lehet a vírus congenitalis.[2][13]
| Genus | Gazdaszervezet | Jellemző szövet | Sejtbe jutás | Kijutási mód | Replikációs hely | Összetételi hely | Terjedési mód |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Cytomegalovirus | emberek, majmok | epitél nyálkahártyák | Glikoproteinek | Csírázás | Sejtmag | Sejtmag | Vizelet, nyál, congenitalis |
Minden herpeszvírus hosszú ideig látens marad. Bár az egész testben jelen lehetnek, a CMV-fertőzéseket gyakran a nyálmirigyekkel azonosítják emberekben és más emlősökben.[6]
Génmódosítás[szerkesztés]
Gyakran használnak CMV promotert az emlőssejtek génmódosításához használt vektorokban, minthogy erős promoter és a génexpressziót irányítja.[14]
Története[szerkesztés]
A Cytomegalovirust Hugo Ribbert, német patológus fedezte fel 1881-ben, amikor megnövekedett sejteket talált egy gyermekben, a szokásosnál nagyobb maggal.[15] 1956 és 1957 közt Thomas Huckle Weller, Smith és Rowe egymástól függetlenül izolálták a vírust, melyet elneveztek citomegalovírusnak.[16] 1990-ben közzétették a humán citomegalovírus genomjának első vázlatát,[17] ami az addig szekvenált legnagyobb folytonos genom volt.[18]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A. Anshu, D. Tan, S. P. Chee, J. S. Mehta, H. M. Htoon (2017. augusztus). „Interventions for the management of CMV-associated anterior segment inflammation”. The Cochrane Database of Systematic Reviews 2017 (8), CD011908. o. DOI:10.1002/14651858.cd011908.pub2. PMID 28838031.
- ↑ a b c Viral Zone. ExPASy. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
- ↑ a b Virus Taxonomy: 2020 Release. International Committee on Taxonomy of Viruses (ICTV), 2021. március. (Hozzáférés: 2021. május 10.)
- ↑ a b szerk.: K. J. Ryan, C. G. Ray: Sherris Medical Microbiology, 4th, McGraw Hill, 556; 566–9. o. (2004). ISBN 978-0-8385-8529-0
- ↑ (2018. december 1.) „Human MX2/MxB: a Potent Interferon-Induced Postentry Inhibitor of Herpesviruses and HIV-1”. Journal of Virology 92 (24). DOI:10.1128/JVI.00709-18. PMID 30258007.
- ↑ a b c Human Herpesviruses: Biology, Therapy, and Immunoprophylaxis. Cambridge, UK: Cambridge University Press (2007). ISBN 978-0-521-82714-0
- ↑ Panine betaherpesvirus 2 (Chimpanzee cytomegalovirus). www.uniprot.org . (Hozzáférés: 2019. március 13.)
- ↑ Simian cytomegalovirus (strain Colburn). www.uniprot.org . (Hozzáférés: 2019. március 13.)
- ↑ Macacine betaherpesvirus 3 (Rhesus cytomegalovirus). www.uniprot.org . (Hozzáférés: 2019. március 13.)
- ↑ Murid herpesvirus 1, complete genome, 2018. augusztus 13. (Hozzáférés: 2019. március 13.)
- ↑ a b (2014. március 1.) „Genomic and functional characteristics of human cytomegalovirus revealed by next-generation sequencing”. Viruses 6 (3), 1049–1072. o. DOI:10.3390/v6031049. PMID 24603756.
- ↑ David C Johnson, Joel D Baines (2011. április 15.). „Herpesviruses remodel host membranes for virus egress”. DOI:10.1038/nrmicro2559. PMID 21494278. (Hozzáférés: 2023. július 7.)
- ↑ (2011. július 1.) „Review of cytomegalovirus shedding in bodily fluids and relevance to congenital cytomegalovirus infection”. Reviews in Medical Virology 21 (4), 240–255. o. DOI:10.1002/rmv.695. PMID 21674676.
- ↑ Morgan, Kendall: Plasmids 101: The Promoter Region – Let's Go!. Addgene Blog, 2014. április 3.
- ↑ Preface, Cytomegaloviruses: Molecular Biology and Immunology. Horizon Scientific Press, xxiv. o. (2006). ISBN 9781904455028
- ↑ (1957. január 1.) „Isolation of intranuclear inclusion producing agents from infants with illnesses resembling cytomegalic inclusion disease”. Proceedings of the Society for Experimental Biology and Medicine 94 (1), 4–12. o. DOI:10.3181/00379727-94-22841. PMID 13400856.
- ↑ Analysis of the protein-coding content of the sequence of human cytomegalovirus strain AD169, Cytomegaloviruses, Current Topics in Microbiology and Immunology. Springer Berlin Heidelberg, 125–69. o.. DOI: 10.1007/978-3-642-74980-3_6 (1990. április 30.). ISBN 978-3-642-74982-7
- ↑ (2019. április 1.) „Human cytomegalovirus genomics and transcriptomics through the lens of next-generation sequencing: revision and future challenges”. Virus Genes 55 (2), 138–164. o. DOI:10.1007/s11262-018-1627-3. PMID 30604286.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cytomegalovirus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
