Citomegalovírus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Citomegalovírus
Vírusbesorolás
Csoport: I. csoport
dsDNS vírusok
Csoport: Duplodnaviria
Ország: Heunggongvirae
Törzs: Peploviricota
Osztály: Herviviricetes
Rend: Herpesvirales
Család: Herpesviridae
Alcsalád: Betaherpesvirinae
Nemzetség: Cytomegalovirus
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Citomegalovírus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Citomegalovírus témájú kategóriát.

A citomegalovírus (Cytomegalovirus) egy vírusnemzetség a Herpesvirales rend Herpesviridae családjának Betaherpesvirinae alcsaládjában.[1] Természetes gazdaszervezetei az ember és a majmok. A nemzetségbe tartozó 11 faj közé tartozik a humán bétaherpeszvírus 5 (HCMV, humán citomegalovírus, HHV-5), ami embereket fertőző faj. A HHV-5-tel összefüggésbe hozható betegségek közé tartozik a mononukleózis és a tüdőgyulladás.[2][3] Az orvosi szakirodalomban a CMV legtöbb említése további pontosítás nélkül a humán CMV-re utal. A humán CMV az összes citomegalovírus közül a legtöbbet tanulmányozott.[4]

A MX2/MXB-t a herpeszvírusok korlátozó tényezőjeként azonosították, mely a replikációs ciklus nagyon korai szakaszában hat, és az MX2/MXB-korlátozáshoz GTPázaktivitás kell.[5]

Taxonómia[szerkesztés]

A Herpesviridae renden belül a CMV a Betaherpesvirinae alcsaládba tartozik, amely magába foglalja a Muromegalovirus és Roseolovirus nemzetségeket is (humán herpeszvírus 6 és humán bétaherpeszvírus 7).[6] Ezenkívül rokona az Alphaherpesvirinae – ahová a herpes simplex vírus 1 és 2, valamint a varicella-zoster vírus tartozik –, valamint a Gammaherpesvirinae – ahová az Epstein–Barr-vírus és a humán herpeszvírus 8 is tartozik – alcsaládoknak.[4]

Több különböző emlősöket fertőző Cytomegalovirus-fajt azonosítottak és tanulmányoztak.[6] A leginkább a humán citomegalovírust (HCMV), más néven humán bétaherpeszvírus 5-öt (HHV-5) tanulmányozzák. További, főemlősökben jelenlévő CMV-fajok a csimpánz citomegalovírus (CCMV), amely a közönséges csimpánzokat és az orángutánokat fertőzi, valamint a majom-citomegalovírus (SCCMV) és a Rhesus-citomegalovírus (RhCMV), amelyek makákókat fertőzik. A CCMV ismert még csimpánz-béta-herpeszvírus 2 (PaHV-2) és orángután-bétaherpeszvírus 4 néven is.[7] Az SCCMV ismert még cerkóf-bétaherpeszvírus 5 (CeHV-5) néven is,[8] az RhCMV pedig cerkóf-bétaherpeszvirus 8 (CeHV-8) néven is ismert.[9] További két, az éjszakai majmokban talált vírus feltehetően szintén a Cytomegalovirus nemzetségbe tartozik, nevük Herpesvirus aotus 1 és Herpesvirus aotus 3. A rágcsálókban is jelen vannak korábban citomegalovírusnak nevezett vírusaik, melyeket a Muromegalovirus nemzetségbe helyeztek át, ide tartozik az egér-citomegalovírus (MCMV), más néven egér-bétaherpeszvírus 1 (MuHV-1), valamint a patkányokban található, vele közeli kapcsolatban álló egér-bétaherpeszvírus 2 (MuHV-2).[10] -->

Fajok[szerkesztés]

A nemzetség az alábbi 11 fajból áll:[3]

Szerkezet[szerkesztés]

Cytomegalovirus sematikus ábrája

A Cytomegalovirus nemzetség burkolt, ikozaéderes, gömbölyű, pleomorf és kerek fajokkal, valamint T=16 szimmetriával. Mérete 150-200 nm. Genomja lineáris és nem szegmentált, hossza körülbelül 200 kb.[2]

Genus Szerkezet Szimmetria Kapszid Genomelrendezés Genomfelosztás
Cytomegalovirus Gömbölyű, pleomorf T=16 Burkolt Lineáris Egyrészes

Genom[szerkesztés]

A HCMV E-osztályú genomja. Egyedi hosszú és rövid részek: UL, illetve US. Ismétlődő részek: a, b és c szekvenciák, ahol a vesszők inverz elrendezést jelentenek. Az ab és b′a′ szakaszok a terminális/internális hosszú ismétlődő (TRL/IRL), az a′c′ és ca internális/terminális rövid ismétlődő szakaszoknak (IRS/TRS) felelnek meg. Fent: vad típusú törzsek tipikus genomja; lent: egy laboratóriumi törzs, az AD169 genomja. A genomátrendeződések vörössel vannak jelölve a vad típusú és a laboratóriumi törzs közt.[11]

A herpeszvírusok genomja az egyik legnagyobb a humán vírusok közt, és gyakran több száz fehérjét kódol. Például a vad típusú HCMV kétszálú DNS- (dsDNS)-genomja körülbelül 235 kb hosszú, és legalább 200 fehérjét kódol, ezzel nagyobb minden más humán herpeszvírusnál, és egyben a humánvírusok közt az egyik legnagyobb genom. E-osztályú genomszerkezete van, mely két egyedi (a hosszú UL és a rövid US) részekből áll, melyek körül egy pár invertált ismétlődő szakasz van (terminális/internális ismétlődő hosszú: TRL/IRL, illetve internális/terminális ismétlődő rövid: IRS/TRS). Mindkét ismétlődőszakasz-csoportban közös egy néhány száz bázispáros szakasz, az „a sorozat”, a további részeket szokták „b” és „c sorozatnak” is nevezni.[11] -->

Életciklus[szerkesztés]

A vírus replikációja magi és lizogén. A gazdasejtbe a virális glikoproteinek receptorokhoz való csatlakozásával lép, ami endocitózist okoz. A replikáció a dsDNS kétirányú replikációs modelljének felel meg. Transzkripciója DNS-templátú, mely alternatív splicinggal történik, a transzláció szivárgó szkenneléssel. A vírus a gazdasejtből magból történő kijutással,[12] valamint csírázással lép ki. Természetes gazdaszervezetei az emberek és a majmok. A terjedési utak történhetnek testnedvvel (például nyállal, vizelettel) való érintkezéssel vagy lehet a vírus congenitalis.[2][13]

Genus Gazdaszervezet Jellemző szövet Sejtbe jutás Kijutási mód Replikációs hely Összetételi hely Terjedési mód
Cytomegalovirus emberek, majmok epitél nyálkahártyák Glikoproteinek Csírázás Sejtmag Sejtmag Vizelet, nyál, congenitalis

Minden herpeszvírus hosszú ideig látens marad. Bár az egész testben jelen lehetnek, a CMV-fertőzéseket gyakran a nyálmirigyekkel azonosítják emberekben és más emlősökben.[6]

Génmódosítás[szerkesztés]

Gyakran használnak CMV promotert az emlőssejtek génmódosításához használt vektorokban, minthogy erős promoter és a génexpressziót irányítja.[14]

Története[szerkesztés]

A Cytomegalovirust Hugo Ribbert, német patológus fedezte fel 1881-ben, amikor megnövekedett sejteket talált egy gyermekben, a szokásosnál nagyobb maggal.[15] 1956 és 1957 közt Thomas Huckle Weller, Smith és Rowe egymástól függetlenül izolálták a vírust, melyet elneveztek citomegalovírusnak.[16] 1990-ben közzétették a humán citomegalovírus genomjának első vázlatát,[17] ami az addig szekvenált legnagyobb folytonos genom volt.[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A. Anshu, D. Tan, S. P. Chee, J. S. Mehta, H. M. Htoon (2017. augusztus). „Interventions for the management of CMV-associated anterior segment inflammation”. The Cochrane Database of Systematic Reviews 2017 (8), CD011908. o. DOI:10.1002/14651858.cd011908.pub2. PMID 28838031.  
  2. a b c Viral Zone. ExPASy. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  3. a b Virus Taxonomy: 2020 Release. International Committee on Taxonomy of Viruses (ICTV), 2021. március. (Hozzáférés: 2021. május 10.)
  4. a b szerk.: K. J. Ryan, C. G. Ray: Sherris Medical Microbiology, 4th, McGraw Hill, 556; 566–9. o. (2004). ISBN 978-0-8385-8529-0 
  5. (2018. december 1.) „Human MX2/MxB: a Potent Interferon-Induced Postentry Inhibitor of Herpesviruses and HIV-1”. Journal of Virology 92 (24). DOI:10.1128/JVI.00709-18. PMID 30258007.  
  6. a b c Human Herpesviruses: Biology, Therapy, and Immunoprophylaxis. Cambridge, UK: Cambridge University Press (2007). ISBN 978-0-521-82714-0 
  7. Panine betaherpesvirus 2 (Chimpanzee cytomegalovirus). www.uniprot.org . (Hozzáférés: 2019. március 13.)
  8. Simian cytomegalovirus (strain Colburn). www.uniprot.org . (Hozzáférés: 2019. március 13.)
  9. Macacine betaherpesvirus 3 (Rhesus cytomegalovirus). www.uniprot.org . (Hozzáférés: 2019. március 13.)
  10. Murid herpesvirus 1, complete genome, 2018. augusztus 13. (Hozzáférés: 2019. március 13.)
  11. a b (2014. március 1.) „Genomic and functional characteristics of human cytomegalovirus revealed by next-generation sequencing”. Viruses 6 (3), 1049–1072. o. DOI:10.3390/v6031049. PMID 24603756.  
  12. David C Johnson, Joel D Baines (2011. április 15.). „Herpesviruses remodel host membranes for virus egress”. DOI:10.1038/nrmicro2559. PMID 21494278. (Hozzáférés: 2023. július 7.)  
  13. (2011. július 1.) „Review of cytomegalovirus shedding in bodily fluids and relevance to congenital cytomegalovirus infection”. Reviews in Medical Virology 21 (4), 240–255. o. DOI:10.1002/rmv.695. PMID 21674676.  
  14. Morgan, Kendall: Plasmids 101: The Promoter Region – Let's Go!. Addgene Blog, 2014. április 3.
  15. Preface, Cytomegaloviruses: Molecular Biology and Immunology. Horizon Scientific Press, xxiv. o. (2006). ISBN 9781904455028 
  16. (1957. január 1.) „Isolation of intranuclear inclusion producing agents from infants with illnesses resembling cytomegalic inclusion disease”. Proceedings of the Society for Experimental Biology and Medicine 94 (1), 4–12. o. DOI:10.3181/00379727-94-22841. PMID 13400856.  
  17. Analysis of the protein-coding content of the sequence of human cytomegalovirus strain AD169, Cytomegaloviruses, Current Topics in Microbiology and Immunology. Springer Berlin Heidelberg, 125–69. o.. DOI: 10.1007/978-3-642-74980-3_6 (1990. április 30.). ISBN 978-3-642-74982-7 
  18. (2019. április 1.) „Human cytomegalovirus genomics and transcriptomics through the lens of next-generation sequencing: revision and future challenges”. Virus Genes 55 (2), 138–164. o. DOI:10.1007/s11262-018-1627-3. PMID 30604286.  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cytomegalovirus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Cytomegalovirus
A Wikimédia Commons tartalmaz Citomegalovírus témájú médiaállományokat.
Fájl:Wikispecies-logo.svg
A Wikifajok tartalmaz Citomegalovírus témájú rendszertani információt.