Anthony Hopkins

Sir Anthony Hopkins
Sir Anthony Hopkins 2010-ben.
Életrajzi adatok
Születési név	Philip Anthony Hopkins
Született	1937. december 31. (75 éves) Port Talbot, Wales, Egyesült Királyság
Származás	Wales
Házastárs	Petronella Barker (1967–1972) Jennifer Lynton (1973–2002) Stella Arroyave (2003–)
Pályafutása
Aktív évek	1967 - napjainkig
Híres szerepei	Dr. Hannibal Lecter - (A bárányok hallgatnak, Hannibal, A vörös sárkány)
Díjai
Oscar-díjak
Legjobb férfi főszereplő 1992 A bárányok hallgatnak
Golden Globe-díjak
Cecil B. DeMille életműdíj 2006
BAFTA-díjak
Legjobb férfi főszereplő 1994 Árnyékország Legjobb férfi főszereplő 1992 A bárányok hallgatnak
Emmy-díjak
legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) 1981 A bunker legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) 1976 A Lindbergh-bébi elrablása
További díjak
Sant Jordi-díj Legjobb külföldi színész A bárányok hallgatnak (1992)

Sir Anthony Hopkins (Egyesült Királyság, Wales, Port Talbot, 1937. december 31.) Oscar-díjas walesi-amerikai színész, a filmtörténelem egyik legmeghatározóbb egyénisége. A Királyi Színiakadémián végzett, ezüst fokozattal.

Filmes pályáját Az oroszlán télen Oroszlánszívű Richárdjaként kezdte, amiért a Brit Filmakadémia díjára jelölték. Ezután olyan filmekkel folytatta, mint A híd túl messze van, A mágus - Rémisztő Love Story, Az elefántember, a Bounty, a Szenvedélyek viharában, az Árnyékország, a Szellem a házban, A vadon foglyai, a Zorro álarca, az Amistad és a Ha eljön Joe Black. A bárányok hallgatnak (1991) a kannibál Dr. Hannibal Lecter szerepéért elnyerte a legjobb színésznek járó Oscar-díjat, amelyre utána még háromszor jelölték: egyszer a Napok romjai (1993) című brit filmdrámáért, az Oliver Stone-féle Nixon (1995) címszerepéért és a Steven Spielberg által rendezett Amistad című film mellékszerepéért. Figyelemreméltó munkássága elismeréseképpen, 1993-ban II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte. 1995-ben rendezőként is debütált az August című filmmel, amelyben szerepelt is.

Életrajz

A korai évek

Anthony Hopkins színész-honfitársa, Richard Burton szülővárosában, a walesi Port Talbotban nőtt fel és a színészóriás sikerén felbuzdulva választotta a színészi pályát. Szülei, Dick és Muriel egy kis pékség tulajdonosai voltak és nagy áldozatot hoztak, hogy egyetlen fiúkat beírassák egy internátusba. Saját elmondása szerint igazi rosszcsont gyerek volt, aki utálta a többieket, és a tanulmányait is hanyagolta, egész egyszerűen nem szeretett iskolába járni.

Tizenhét évesen az apja „kidobta” a házból, mondván, élje a maga életét. A lézengő Hopkins ekkor került be egy ifjúsági drámaklubba, s gyorsan rájött, hogy a színészetet neki találták ki. Beiratkozott a Welsh College of Music and Drama in Cardiffba, majd 1958-ban bevonult két éves sorkatonai szolgálatra a brit hadseregbe. Ezt követően Londonban felvették a Royal Academy of Dramatic Artba, ott két évvel később végezett.

1963-ban a leicesteri Phoenix Theater társulatának tagja lett, majd 1965-ben részt vett egy meghallgatáson, mivel a híres National Theatre-be vágyott. Itt ebben az időben az általa nagyra tartott Sir Lawrence Olivier, a színház igazgatója közbenjárásának köszönhetően Hopkins a színi társulat tagja lett, mi több két évvel később már főszerepet játszott a Haláltánc című darabban.

Az 1960-as évek

Anthony Hopkins az elkövetkező években Nagy-Britannia egyik legelismertebb színészévé vált, aki eljátszhatott majd' minden klasszikus, nagy szerepet. A National Theatre-ben hamar köztiszteletben álló művésszé küzdötte fel magát, bár sokszor megbotránkoztatta a sznob színházlátogatókat alkoholizmusával.

A hatvanas évek végétől volt látható a nagy vásznon. Első jelentős filmszerepe Oroszlánszívű Richárd, az angol trónörökös Az oroszlán télen című nagyszabású kosztümös alkotásban, amely olyan nemzetközi sztárokat vonultat fel, mint Peter O’Toole vagy Katharine Hepburn. A fiatal színész remekel a családi trónviszályokkal átszőtt, göröngyös történet karakteres mellékszerepében, és begyűjti első BAFTA-díj-jelölését, a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában. Ezek után gyakorlatilag csak televíziós filmekben látható és csak elvétve vállal filmszerepet.

Az 1970-es évek

Anthony Hopkins a Pénzt vagy életet (Juggernaut) c. filmben (1974).

1974-ben látogatott el először Los Angelesbe és teljesen beleszeretett a környékbe, olyannyira, hogy egy ideig ott is maradt, ám egyre többet ivott. Csak hosszú gyötrődések után ébredt rá arra, hogy ez így nem mehet tovább és részt vett egy alkoholelvonó kúrán. Ennek köszönhetően állapota jelentős mértékben javult. Ezután még több mint tíz évig élt feleségével Los Angelesben és közben persze filmezett és tévéjátékokban is szerepelt.

1975-ben az Equus című darab pszichiátereként debütált a Broadwayn, majd Richard Burton vette át tőle a szerepet.

1976-ban Bruno Hauptmann vádlottat alakította A Lindbergh-bébi elrablása című tévéfilmben, ezért Emmy-díjat kapott. 1977-ben forgott A híd túl messze van, amelyben a kor legjelentősebb férfisztárjai mellett asszisztál. A háborús eposzt műfaja egyik csúcsaként szokás emlegetni, s habár a cselekmény inkább a nyers tényekhez ragaszkodik, a megannyi híres színész hozza az elvárható színvonalat. Ugyanebben az esztendőben még egy háborús filmben, a Győzelem Entebbénélben is feltűnik, ám ez az alkotás már mérsékeltebb fogadtatásban részesül.

Az 1977-es Audrey Rose című filmben talán egész pályafutását nézve is a leggyengébb formáját nyújtotta, és bármilyen meglepő is, de Hopkinst Arany Málna díj jelölték játékáért.

1978-ban egy hasbeszélő mutatványost játszik A mágus - Rémisztő Love Story című thrillerben (a figura Hannibal Lecter előfutáraként is értelmezhető), és teljesítményéért Golden Globe-díjra és BAFTA-díjra terjesztik fel. Már ekkor szembetűnő volt, hogy Hopkins milyen kitűnően alakított megszállott figurákat.

Az 1980-as évek

Anglia viktoriánus konjunktúrájának időszakában játszódik Az elefántember. Ebben Hopkins lelkes fiatal orvost játszik, aki egy súlyosan eltorzult, nyomorék fiatalember felzárkóztatásába kezd, miközben az utca embere megvetően fordul el a szerencsétlen teremtménytől. David Lynch megható társadalomkritikája valóságos időzített bombaként robbant 1980-ban, még az Amerikai Filmakadémia is nyolc Oscarra jelölte, de odáig már nem merészkedett, hogy akár egy kategóriában is díjhoz juttassa a produkciót.

A Bountyban Anthony egy zsarnokoskodó hajókapitányt formált remekbe, aki összetűzésbe kerül az első tiszttel. A civilizáltnak vélt, de valójában szadista regulájához körömszakadtáig ragaszkodó hajósember szerepében valósággal brillírozik.

A '80-as években még mindig a tévéfilmek szamárlétrájának fokait tapossa, az Egy ház Londonban című könnyed drámában ismét Anne Bancrofttal szerepel, akivel Az elefántembert is közösen készítették. Két szeretetre éhes középkorú embert keltenek életre, akiket bár kontinensnyi távolság választ el egymástól, mégis keresik a másik társaságát.

Az 1990-es évek

Anthony Hopkins Az ártatlan című filmben (1993).

1990-ben Anthony Hopkins számára még mindig nem érkezik el a nagy áttörés: A félelem óráiban ugyan Mickey Rourke és Mimi Rogers partnereként már amerikai produkciót forgat, azonban a megfélemlített családapa szerepe nem hozza meg számára az elismerést.

A bárányok hallgatnak című thriller 1991-ben hatalmas sikert aratott, a főszerepben Jodie Fosterrel és Hopkinsszel. Az ekkor ötvennégy éves színész ezzel a mondhatni mellékszereppel ér révbe: Dr. Hannibal Lecter, az agyafúrt és perverz élvezeteknek hódoló, börtönviselt pszichopata szerepében mítoszt teremtett, egy olyan végtelenül komplex és sátáni gonoszságában is rokonszenves figurát, amely talán még Anthony Perkins Norman Batesénél is nagyobb ovációt, tiszteletet és félelmet ébresztett a nézőkben. Anthony méltán nyerte el az Oscar-díjat ezért a teljesítményéért. Filmtörténeti rekord, hogy alig húszpercnyi jelenlétéért mégis legjobb férfi főszereplő kategóriában vehette át az aranyszobrocskát. Ezután már előtte hevertek az ígéretesebbnél ígéretesebb filmszerepek, és Anthony Hopkins a hollywoodi fősodorba érkezett.

Továbbra is játszott angolszász témájú alkotásokban (ilyen például a Szellem a házban arisztokrata Mr. Wilcoxa, vagy a Napok romjai hűvös mintakomornyikja, amiért másodszor is Oscarra jelölték), ugyanakkor részt vállalt Francis Ford Coppola legújabb hollywoodi Drakula-adaptációjában is Gary Oldman, Keanu Reeves és Winona Ryder partnereként. Ő alakítja az erdélyi gróf (Oldman) tudós ellenfelét, dr. Van Helsinget. A színész valójában Amerikában bizonyította be páratlan tehetségét, hiszen a '90-es években még olyan filmjei következtek, mint a Szenvedélyek viharában Brad Pitt-tel, a Túlélni Picassót, a Zorro álarca, A vadon foglyai vagy a Titus.

A 2000-es évek

Anthony Hopkins, a Torontói Filmfesztiválon (2005).

Gary Oldmannel még egyszer „szembekerült” pályája során: A bárányok hallgatnak folytatásában, a Hannibalban ugyanis Oldman alakítja a firenzei vakációját töltő doktor ellen szabályos hajtóvadászatot indító, megcsonkított milliomost, Mason Vergert. A Lecter-legendakört a Hannibal után a Vörös sárkány egészítette ki, ebben Hopkinsnak már csak mellékszerep jutott.

A Nixonban a megbuktatott amerikai elnököt mintázza meg, s habár külsőre nem hasonlított Tricky Dickre, az e célra kialakított gesztusrendszere mégis megdöbbentően élethű hatást nyújt. A Nixonért harmadszor is Oscarra jelölik, majd az Amistadért, amelyben John Quincy Adams jogászt játssza, az amerikai rabszolga-felszabadítás egyik meghatározó élharcosát. A közelmúltban a Szégyenfoltot készítette Nicole Kidman társaságában, de a rasszizmus témáját kimerítő dráma sem anyagi, sem erkölcsi sikert nem jelentett. Rövid cameoszerepben Oliver Stone – akivel a Nixont közösen készítették – szószékre ültette a színészóriást a Nagy Sándor, a hódító című történelmiben, hogy átfogó történelemleckéket adjon nekünk film közben a híres királyról. A legújabb Nagy Sándor-feldolgozás csúfosat bukott Hollywoodban és a világ más tájain, az ítészek nem győznek betelni Colin Farrell hidrogénezett hadvezérfrizurájának és Angelina Jolie orosz akcentusának kritizálásával.

2005-ben mutatták be Hopkins következő filmjét, a Bizonyítást, amelyben Gwyneth Paltrow megkeseredett, az őrület szélére sodródott matematikus apját játssza. A filmet eléggé ellentmondásos véleményekkel illették, Hopkins és Paltrow azonban kitettek magukért. A színész legutóbb A leggyorsabb Indian című életrajzi filmet forgatta, amelyben két év után ismét főszerepet kapott: a motorversenyen világrekordot felállító, új-zélandi kisöreg, Burt Munro megformálásáért egekig magasztalták a kritikák. A közel 70 éves színészkirály még mindig nem fogyott ki a tervekből, és azt nyilatkozta, addig fog szerepeket vállalni, amíg meg tudja tanulni őket. Feltűnt A király összes embere újrájában Kate Winslet és Jude Law mellett, 2007-ben, Cannes-ban pedig levetítették önálló rendezését, a Slipstreamet is. Legutóbb a Törés című thrillerben szerepelt, de még ebben az évben mozikba került Robert Zemeckis Beowulf – Legendák lovagja című filmje, amelyben Hopkins számítógép-animációs mását láthatta a néző. A film azonban csak szerény anyagi-erkölcsi sikert produkált.

Hopkins abban az évben még egy filmet forgatott: a City of Your Final Destinationben ismét együtt dolgozott James Ivory rendezővel. A The Wolf Man c. filmben 2010-ben pedig Sir John Talbot-ot alakítottaa Benicio del Toro, Emily Blunt és Hugo Weaving partnereként. 2010-ben mellékszereplőként tűnt fel Woody Allen filmjében, a You Will Meet a Tall Dark Stranger-ben Antonio Banderas, Naomi Watts és Josh Brolin partnereként. Kenneth Branagh nagyszabású szuperhősfilmjében, a Thorban a főszereplő édesapjának, Odin főisten szerepét vállalta el.

Huzamosabb ideje az Egyesült Államokban él, és a brit mellett amerikai állampolgársággal is rendelkezik.

Vegetáriánus.

Magyar hangja sokáig a népszerű színész, Sinkó László volt.

Filmográfia

Év	Film	Szerep	Díjak és jelölések
2011	A rítus	Lucas atya
2011	Thor	Odin főisten
2010	Férfit látok álmaidban	Alfie Shebritch
2010	Farkasember	Sir John Talbot
2009	Bare Knuckles	Xavier Jones
2007	Törés	Ted Crawford
2007	Slipstream	Felix Bonhoeffer	Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál (2007) - Különdíj Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál (2007) - Arany Leopárd jelölés
2006	A király összes embere	Irwin bíró
2006	Bobby	John Casey	Hollywoodi Filmfesztivál (2006) - Legjobb filmes csapat Filmszínész Egyesület (2007) - Legjobb filmes csapat jelölés
2005	A leggyorsabb Indián	Burt Munroe	Új-Zélandi Egyesület (2006) - Legjobb férfi alakítás
2005	Bizonyítás	Robert
2004	Nagy Sándor, a hódító	öreg Ptolemy
2003	Szégyenfolt	Coleman Silk
2002	A vörös sárkány	Dr. Hannibal Lecter
2002	Rossz társaság	Oakes
2001	Atlantisz gyermekei	Ted Brautigen
2001	Hannibal	Dr. Hannibal Lecter	Amerikai Fantázia és Horrorfilmek Akadémiája (2002) - Legjobb színész jelölés MTV Movie-díj (2001) - Legjobb csók jelölés (Julianne Moore) MTV Movie-díj (2001) - Legjobb gonosz jelölés
1999	Titusz	Titus Andronicus	Londoni filmkritikusok (2001) - Az év színésze jelölés
1999	Ösztön	Ethan Powell
1998	Ha eljön Joe Black	William Parrish	Amerikai Fantázia és Horrorfilmek Akadémiája (1999) - Legjobb színész jelölés
1998	Zorró álarca	Don Diego de la Vega/ Zorró
1997	Amistad	John Quincy Adams	Broadcast filmkritikusok (1998) - Legjobb mellékszereplő Online filmkritikusok (1998) - Legjobb mellékszereplő jelölés Filmszínész Egyesület (1998) - Legjobb férfi mellékszereplő jelölés Golden Globe-díj (1998) - Legjobb férfi mellékszereplő jelölés Oscar-díj (1998) - Legjobb férfi mellékszereplő jelölés
1997	A vadon foglyai	Charles Morse
1996	Túlélni Picassót	Pablo Picasso
1996	Augusztus	Leuan Davies
1995	Nixon	Richard M. Nixon	Filmszínész Egyesület (1996) - Legjobb férfi főszereplő jelölés Filmszínész Egyesület (1996) - Legjobb filmes csapat jelölés Golden Globe-díj (1996) - legjobb férfi főszereplő (filmdráma) jelölés Oscar-díj (1996) - Legjobb férfi főszereplő jelölés
1994	Szenvedélyek viharában	William Ludlow ezredes	Western Örökség (1995) - Bronz Csikó
1994	Promenád a gyönyörbe	Dr. John Harvey Kellogg
1993	Árnyékország	C.S. "Jack" Lewis	BAFTA-díj (1994) - Legjobb férfi főszereplő Southeasterni filmkritikusok (1994) - Legjobb színész Los Angelesi filmkritikusok (1993) - Legjobb színész Nemzeti Filmszemle (1993) - Legjobb színész
1993	Napok romjai	James Stevens	David di Donatello-díj (1994) - Legjobb külföldi színész Dallasi filmkritikusok (1994) - Legjobb színész Kansas City filmkritikusok (1994) - Legjobb színész Londoni filmkritikusok (1994) - Az év színésze Southeasterni filmkritikusok (1994) - Legjobb színész Los Angelesi filmkritikusok (1993) - Legjobb színész Nemzeti Filmszemle (1993) - Legjobb színész BAFTA-díj (1994) - Legjobb férfi főszereplő jelölés Golden Globe-díj (1994) - legjobb férfi főszereplő (filmdráma) jelölés Oscar-díj (1994) - Legjobb férfi főszereplő jelölés
1993	Az ártatlan	Bob Glass
1993	Szellem a házban	Henry J. Wilcox
1993	A per	a pap
1992	Chaplin	George Hayden
1992	Drakula	Abraham van Helsing professzor	Amerikai Fantázia és Horrorfilmek Akadémiája (1993) - Legjobb mellékszereplő jelölés
1992	Mokaszin	Erroll Wallace
1992	Szabad préda	Ian McCandless
1991	A bárányok hallgatnak	Dr. Hannibal Lecter	Oscar-díj (1992) - Legjobb férfi főszereplő BAFTA-díj (1992) - Legjobb férfi főszereplő Amerikai Fantázia és Horrorfilmek Akadémiája (1992) - Legjobb színész Sant Jordi-díj (1992) - Legjobb külföldi színész Chicagói filmkritikusok (1992) - Legjobb színész Kansas City filmkritikusok (1992) - Legjobb színész Bostoni filmkritikusok (1991) - Legjobb mellékszereplő Nemzeti Filmszemle (1991) - Legjobb mellékszereplő New Yorki filmkritikusok (1991) - Legjobb színész Londoni filmkritikusok (1992) - Az év színésze jelölés Golden Globe-díj (1992) - legjobb férfi főszereplő (filmdráma) jelölés
1990	A félelem órái	Tim Cornell
1989	Szép remények (tv-film)	Abel Magwitch	Emmy-díj (1990) - legjobb férfi mellékszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) jelölés
1988	A Tizedik (tv-film)	Jean Luis Chavel	Golden Globe-díj (1989) - legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) jelölés
1988	Kisvárosi komédia	Dafydd Ap Llewelly
1987	Egy ház Londonban	Frank P. Doel	Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál (1987) - Legjobb férfi alakítás
1985	A jó apa	Bill Hooper
1985	A diadalív árnyékában (tv-film)	Dr. Ravic
1985	Mussolini és én (tv-film)	Galeazzo Ciano gróf	CableACE-díj (1987) - Legjobb színész - televíziós minisorozat vagy tévéfilm
1985	A gyilkos bennem van	Arthur Jamison
1984	A Bounty	William Bligh kapitány
1982	A Notre-Dame-i toronyőr	Quasimodo	Emmy-díj (1982) - legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) jelölés
1981	Othello (tv-film)	Othello
1981	A bunker (tv-film)	Adolf Hitler	Emmy-díj (1981) - legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm)
1980	Az elefántember	Dr. Frederick Traves
1978	A mágus - Rémisztő Love Story	Charles "Corky" Withers	BAFTA-díj (1979) - Legjobb férfi főszereplő jelölés Golden Globe-díj (1979) - legjobb férfi főszereplő (filmdráma) jelölés
1978	A nagy vágta	Johnson kapitány
1977	A híd túl messze van	John D. Frost ezredes
1977	Audrey Rose	Elliot Hoover
1976	Győzelem Entebbé-nél (tv-film)	Yitzak Rabin miniszter
1976	A Lindbergh-bébi elrablása (tv-film)	Bruno Richard Hauptmann	Emmy-díj (1976) - legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm)
1975	Az élet dicsérete (tv-film)	Siegfrid Farnon
1974	Pénzt vagy életet!	John McCleod
1974	Lány a Petrovka utcából	Kostya
1973	A babaház	Torvald Helmer
1972	Háború és béke (tv-film)	Pierre Bezuhov	BAFTA-díj - Legjobb TV színész
1972	A fiatal Churchill	David Lloyd George
1971	Nyolc harang zúg	Philip Calvert
1969	Hamlet	Claudius
1969	Tükörútvesztő	John Avery
1968	Az oroszlán télen	Richard	BAFTA-díj (1969) - Legjobb férfi mellékszereplő jelölés

Díjak és jelölések

• Oscar-díj
  • 1992. - díj: legjobb férfi főszereplő - A bárányok hallgatnak (1991)
  • 1998. - jelölés: legjobb férfi mellékszereplő - Amistad (1997)
  • 1996. - jelölés: legjobb férfi főszereplő - Nixon (1995)
  • 1994. - jelölés: legjobb férfi főszereplő - Napok romjai (1993)

• Golden Globe-díj
  • 2006. - díj: Cecil B. DeMille életműdíj
  • 1998. - jelölés: legjobb férfi mellékszereplő - Amistad (1997)
  • 1996. - jelölés: legjobb férfi főszereplő (filmdráma) - Nixon (1995)
  • 1994. - jelölés: legjobb férfi főszereplő (filmdráma) - Napok romjai (1993)
  • 1992. - jelölés: legjobb férfi főszereplő (filmdráma) - A bárányok hallgatnak (1991)
  • 1989. - jelölés: legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) - A Tizedik (1988)
  • 1979. - jelölés: legjobb férfi főszereplő (filmdráma) - A mágus - Rémisztő Love Story (1978)

• BAFTA-díj
  • 2008. - díj: Életműdíj
  • 1994. - díj: legjobb férfi főszereplő - Árnyékország (1993)
  • 1992. - díj: legjobb férfi főszereplő - A bárányok hallgatnak (1991)
  • 1973. - díj: legjobb TV színész - Háború és béke (1972)
  • 1994. - jelölés: legjobb férfi főszereplő - Napok romjai (1993)
  • 1979. - jelölés: legjobb férfi főszereplő - A mágus - Rémisztő Love Story (1978)
  • 1969. - jelölés: legjobb férfi mellékszereplő - Az oroszlán télen (1968)

• Emmy-díj
  • 1981. - díj: legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) - A bunker (1981)
  • 1976. - díj: legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) - A Lindberg bébi elrablása (1976)
  • 1989. - jelölés: legjobb férfi mellékszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) - Szép remények (1989)
  • 1982. - jelölés: legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) - A Notre Dame-i toronyőr (1982)

• David di Donatello-díj
  • 1994. - díj: Legjobb külföldi színész - Napok romjai (1993)

• San Sebastian Nemzetközi Filmfesztivál
  • 1998. - díj: Donostia Életműdíj

• Sant Jordi-díj
  • 1992. - díj: Legjobb külföldi színész - A bárányok hallgatnak (1991)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Anthony Hopkins című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források

• Anthony Hopkins a PORT.hu-n
• Anthony Hopkins az Internet Movie Database-ben
• Anthony Hopkins a Filmkatalógus.hu-n
• A Kritikus Tömeg portréja