Anthony Hopkins

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sir Anthony Hopkins
AnthonyHopkins10TIFF.jpg
Sir Anthony Hopkins 2010-ben.
Életrajzi adatok
Születési név Philip Anthony Hopkins
Született 1937. december 31. (76 éves)
Port Talbot, Wales, Egyesült Királyság
Származás  Wales
Házastársa Petronella Barker (1967–1972)
Jennifer Lynton (1973–2002)
Stella Arroyave (2003–)
Pályafutása
Aktív évek 1967 - napjainkig
Híres szerepei Dr. Hannibal Lecter -
(A bárányok hallgatnak, Hannibal, A vörös sárkány)
Díjai
Oscar-díj Legjobb férfi főszereplő
1992 A bárányok hallgatnak
Golden Globe Cecil B. DeMille életműdíj
2006
BAFTA-díj Legjobb férfi főszereplő
1994 Árnyékország
Legjobb férfi főszereplő
1992 A bárányok hallgatnak
Emmy-díj legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm)
1981 A bunker
legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm)
1976 A Lindbergh-bébi elrablása
További díjak Sant Jordi-díj
Legjobb külföldi színész
A bárányok hallgatnak (1992)

Sir Anthony Hopkins az IMDb-n

Sir Anthony Hopkins (Egyesült Királyság, Wales, Port Talbot, 1937. december 31.) Oscar-díjas walesi-amerikai színész, a filmtörténelem egyik legmeghatározóbb egyénisége. A Királyi Színiakadémián végzett, ezüst fokozattal.

Filmes pályáját Az oroszlán télen Oroszlánszívű Richárdjaként kezdte, amiért a Brit Filmakadémia díjára jelölték. Ezután olyan filmekkel folytatta, mint A híd túl messze van, A mágus - Rémisztő Love Story, Az elefántember, a Bounty, a Szenvedélyek viharában, az Árnyékország, a Szellem a házban, A vadon foglyai, a Zorro álarca, az Amistad és a Ha eljön Joe Black. A bárányok hallgatnak (1991) a kannibál Dr. Hannibal Lecter szerepéért elnyerte a legjobb színésznek járó Oscar-díjat, amelyre utána még háromszor jelölték: egyszer a Napok romjai (1993) című brit filmdrámáért, az Oliver Stone-féle Nixon (1995) címszerepéért és a Steven Spielberg által rendezett Amistad című film mellékszerepéért. Figyelemreméltó munkássága elismeréseképpen, 1993-ban II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte. 1995-ben rendezőként is debütált az August című filmmel, amelyben szerepelt is.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korai évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anthony Hopkins színész-honfitársa, Richard Burton szülővárosában, a walesi Port Talbotban nőtt fel és a színészóriás sikerén felbuzdulva választotta a színészi pályát. Szülei, Dick és Muriel egy kis pékség tulajdonosai voltak és nagy áldozatot hoztak, hogy egyetlen fiúkat beírassák egy internátusba. Saját elmondása szerint igazi rosszcsont gyerek volt, aki utálta a többieket, és a tanulmányait is hanyagolta, egész egyszerűen nem szeretett iskolába járni.

Tizenhét évesen az apja „kidobta” a házból, mondván, élje a maga életét. A lézengő Hopkins ekkor került be egy ifjúsági drámaklubba, s gyorsan rájött, hogy a színészetet neki találták ki. Beiratkozott a Welsh College of Music and Drama in Cardiffba, majd 1958-ban bevonult két éves sorkatonai szolgálatra a brit hadseregbe. Ezt követően Londonban felvették a Royal Academy of Dramatic Artba, ott két évvel később végzett.

1963-ban a leicesteri Phoenix Theater társulatának tagja lett, majd 1965-ben részt vett egy meghallgatáson, mivel a híres National Theatre-be vágyott. Itt ebben az időben az általa nagyra tartott Sir Lawrence Olivier, a színház igazgatója közbenjárásának köszönhetően Hopkins a színi társulat tagja lett, mi több két évvel később már főszerepet játszott a Haláltánc című darabban.

Az 1960-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anthony Hopkins az elkövetkező években Nagy-Britannia egyik legelismertebb színészévé vált, aki eljátszhatott majd' minden klasszikus, nagy szerepet. A National Theatre-ben hamar köztiszteletben álló művésszé küzdötte fel magát, bár sokszor megbotránkoztatta a sznob színházlátogatókat alkoholizmusával.

A hatvanas évek végétől volt látható a nagy vásznon. Első jelentős filmszerepe Oroszlánszívű Richárd, az angol trónörökös Az oroszlán télen című nagyszabású kosztümös alkotásban, amely olyan nemzetközi sztárokat vonultat fel, mint Peter O’Toole vagy Katharine Hepburn. A fiatal színész remekel a családi trónviszályokkal átszőtt, göröngyös történet karakteres mellékszerepében, és begyűjti első BAFTA-díj-jelölését, a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában. Ezek után gyakorlatilag csak televíziós filmekben látható és csak elvétve vállal filmszerepet.

Az 1970-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anthony Hopkins a Pénzt vagy életet (Juggernaut) c. filmben (1974).

1974-ben látogatott el először Los Angelesbe és teljesen beleszeretett a környékbe, olyannyira, hogy egy ideig ott is maradt, ám egyre többet ivott. Csak hosszú gyötrődések után ébredt rá arra, hogy ez így nem mehet tovább és részt vett egy alkoholelvonó kúrán. Ennek köszönhetően állapota jelentős mértékben javult. Ezután még több mint tíz évig élt feleségével Los Angelesben és közben persze filmezett és tévéjátékokban is szerepelt.

1975-ben az Equus című darab pszichiátereként debütált a Broadwayn, majd Richard Burton vette át tőle a szerepet.

1976-ban Bruno Hauptmann vádlottat alakította A Lindbergh-bébi elrablása című tévéfilmben, ezért Emmy-díjat kapott. 1977-ben forgott A híd túl messze van, amelyben a kor legjelentősebb férfisztárjai mellett asszisztál. A háborús eposzt műfaja egyik csúcsaként szokás emlegetni, s habár a cselekmény inkább a nyers tényekhez ragaszkodik, a megannyi híres színész hozza az elvárható színvonalat. Ugyanebben az esztendőben még egy háborús filmben, a Győzelem Entebbénélben is feltűnik, ám ez az alkotás már mérsékeltebb fogadtatásban részesül.

Az 1977-es Audrey Rose című filmben talán egész pályafutását nézve is a leggyengébb formáját nyújtotta, és bármilyen meglepő is, de Hopkinst Arany Málna díj jelölték játékáért.

1978-ban egy hasbeszélő mutatványost játszik A mágus - Rémisztő Love Story című thrillerben (a figura Hannibal Lecter előfutáraként is értelmezhető), és teljesítményéért Golden Globe-díjra és BAFTA-díjra terjesztik fel. Már ekkor szembetűnő volt, hogy Hopkins milyen kitűnően alakított megszállott figurákat.

Az 1980-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anglia viktoriánus konjunktúrájának időszakában játszódik Az elefántember. Ebben Hopkins lelkes fiatal orvost játszik, aki egy súlyosan eltorzult, nyomorék fiatalember felzárkóztatásába kezd, miközben az utca embere megvetően fordul el a szerencsétlen teremtménytől. David Lynch megható társadalomkritikája valóságos időzített bombaként robbant 1980-ban, még az Amerikai Filmakadémia is nyolc Oscarra jelölte, de odáig már nem merészkedett, hogy akár egy kategóriában is díjhoz juttassa a produkciót.

A Bountyban Anthony egy zsarnokoskodó hajókapitányt formált remekbe, aki összetűzésbe kerül az első tiszttel. A civilizáltnak vélt, de valójában szadista regulájához körömszakadtáig ragaszkodó hajósember szerepében valósággal brillírozik.

A '80-as években még mindig a tévéfilmek szamárlétrájának fokait tapossa, az Egy ház Londonban című könnyed drámában ismét Anne Bancrofttal szerepel, akivel Az elefántembert is közösen készítették. Két szeretetre éhes középkorú embert keltenek életre, akiket bár kontinensnyi távolság választ el egymástól, mégis keresik a másik társaságát.

Az 1990-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anthony Hopkins Az ártatlan című filmben (1993).

1990-ben Anthony Hopkins számára még mindig nem érkezik el a nagy áttörés: A félelem óráiban ugyan Mickey Rourke és Mimi Rogers partnereként már amerikai produkciót forgat, azonban a megfélemlített családapa szerepe nem hozza meg számára az elismerést.

A bárányok hallgatnak című thriller 1991-ben hatalmas sikert aratott, a főszerepben Jodie Fosterrel és Hopkinsszel. Az ekkor ötvennégy éves színész ezzel a mondhatni mellékszereppel ér révbe: Dr. Hannibal Lecter, az agyafúrt és perverz élvezeteknek hódoló, börtönviselt pszichopata szerepében mítoszt teremtett, egy olyan végtelenül komplex és sátáni gonoszságában is rokonszenves figurát, amely talán még Anthony Perkins Norman Batesénél is nagyobb ovációt, tiszteletet és félelmet ébresztett a nézőkben. Anthony méltán nyerte el az Oscar-díjat ezért a teljesítményéért. Filmtörténeti rekord, hogy alig húszpercnyi jelenlétéért mégis legjobb férfi főszereplő kategóriában vehette át az aranyszobrocskát. Ezután már előtte hevertek az ígéretesebbnél ígéretesebb filmszerepek, és Anthony Hopkins a hollywoodi fősodorba érkezett.

Továbbra is játszott angolszász témájú alkotásokban (ilyen például a Szellem a házban arisztokrata Mr. Wilcoxa, vagy a Napok romjai hűvös mintakomornyikja, amiért másodszor is Oscarra jelölték), ugyanakkor részt vállalt Francis Ford Coppola legújabb hollywoodi Drakula-adaptációjában is Gary Oldman, Keanu Reeves és Winona Ryder partnereként. Ő alakítja az erdélyi gróf (Oldman) tudós ellenfelét, dr. Van Helsinget. A színész valójában Amerikában bizonyította be páratlan tehetségét, hiszen a '90-es években még olyan filmjei következtek, mint a Szenvedélyek viharában Brad Pitt-tel, a Túlélni Picassót, a Zorro álarca, A vadon foglyai vagy a Titus.

A 2000-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anthony Hopkins, a Torontói Filmfesztiválon (2005).

Gary Oldmannel még egyszer „szembekerült” pályája során: A bárányok hallgatnak folytatásában, a Hannibalban ugyanis Oldman alakítja a firenzei vakációját töltő doktor ellen szabályos hajtóvadászatot indító, megcsonkított milliomost, Mason Vergert. A Lecter-legendakört a Hannibal után a Vörös sárkány egészítette ki, ebben Hopkinsnak már csak mellékszerep jutott.

A Nixonban a megbuktatott amerikai elnököt mintázza meg, s habár külsőre nem hasonlított Tricky Dickre, az e célra kialakított gesztusrendszere mégis megdöbbentően élethű hatást nyújt. A Nixonért harmadszor is Oscarra jelölik, majd az Amistadért, amelyben John Quincy Adams jogászt játssza, az amerikai rabszolga-felszabadítás egyik meghatározó élharcosát. A közelmúltban a Szégyenfoltot készítette Nicole Kidman társaságában, de a rasszizmus témáját kimerítő dráma sem anyagi, sem erkölcsi sikert nem jelentett. Rövid cameoszerepben Oliver Stone – akivel a Nixont közösen készítették – szószékre ültette a színészóriást a Nagy Sándor, a hódító című történelmiben, hogy átfogó történelemleckéket adjon nekünk film közben a híres királyról. A legújabb Nagy Sándor-feldolgozás csúfosat bukott Hollywoodban és a világ más tájain, az ítészek nem győznek betelni Colin Farrell hidrogénezett hadvezérfrizurájának és Angelina Jolie orosz akcentusának kritizálásával.

2005-ben mutatták be Hopkins következő filmjét, a Bizonyítást, amelyben Gwyneth Paltrow megkeseredett, az őrület szélére sodródott matematikus apját játssza. A filmet eléggé ellentmondásos véleményekkel illették, Hopkins és Paltrow azonban kitettek magukért. A színész legutóbb A leggyorsabb Indian című életrajzi filmet forgatta, amelyben két év után ismét főszerepet kapott: a motorversenyen világrekordot felállító, új-zélandi kisöreg, Burt Munro megformálásáért egekig magasztalták a kritikák. A közel 70 éves színészkirály még mindig nem fogyott ki a tervekből, és azt nyilatkozta, addig fog szerepeket vállalni, amíg meg tudja tanulni őket. Feltűnt A király összes embere újrájában Kate Winslet és Jude Law mellett, 2007-ben, Cannes-ban pedig levetítették önálló rendezését, a Slipstreamet is. Legutóbb a Törés című thrillerben szerepelt, de még ebben az évben mozikba került Robert Zemeckis Beowulf – Legendák lovagja című filmje, amelyben Hopkins számítógép-animációs mását láthatta a néző. A film azonban csak szerény anyagi-erkölcsi sikert produkált.

Hopkins abban az évben még egy filmet forgatott: a City of Your Final Destinationben ismét együtt dolgozott James Ivory rendezővel. A The Wolf Man c. filmben 2010-ben pedig Sir John Talbot-ot alakítottaa Benicio del Toro, Emily Blunt és Hugo Weaving partnereként. 2010-ben mellékszereplőként tűnt fel Woody Allen filmjében, a You Will Meet a Tall Dark Stranger-ben Antonio Banderas, Naomi Watts és Josh Brolin partnereként. Kenneth Branagh nagyszabású szuperhősfilmjében, a Thorban a főszereplő édesapjának, Odin főisten szerepét vállalta el.

Huzamosabb ideje az Egyesült Államokban él, és a brit mellett amerikai állampolgársággal is rendelkezik.

Vegetáriánus.

Magyar hangja sokáig a népszerű színész, Sinkó László volt.

Filmográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Film Szerep magyar hangja Díjak és jelölések
2013 Thor: Sötét világ Odin Tordy Géza
2013 RED 2. Edward Bailey Fodor Tamás
2012 Hitchcock Alfred Hitchcock
2012 360 John
2011 A rítus Lucas atya Tordy Géza
2011 Thor Odin Tordy Géza
2010 Férfit látok álmaidban Alfie Shebritch Reviczky Gábor
2010 Farkasember Sir John Talbot Reviczky Gábor
2007 Törés Ted Crawford Fodor Tamás
2007 Slipstream Felix Bonhoeffer Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál (2007) - Különdíj
Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál (2007) - Arany Leopárd jelölés
2007 Beowulf – Legendák lovagja Hrothgar (hangja) Reviczky Gábor
2006 A király összes embere Irwin bíró Reviczky Gábor
2006 Bobby John Casey Reviczky Gábor Hollywoodi Filmfesztivál (2006) - Legjobb filmes csapat
Filmszínész Egyesület (2007) - Legjobb filmes csapat jelölés
2005 A leggyorsabb Indián Burt Munroe Makay Sándor Új-Zélandi Egyesület (2006) - Legjobb férfi alakítás
2005 Bizonyítás Robert Reviczky Gábor
2004 Nagy Sándor, a hódító idős Ptolemaiosz Sinkó László
2004 Ördögi út a boldogsághoz Daniel Webster Végvári Tamás
2003 Szégyenfolt Coleman Silk Sinkó László
2002 A vörös sárkány Dr. Hannibal Lecter Sinkó László
2002 Rossz társaság Oakes Reviczky Gábor
2001 Atlantisz gyermekei Ted Brautigen Sinkó László
2001 Hannibal Dr. Hannibal Lecter Sinkó László Amerikai Fantázia és Horrorfilmek Akadémiája (2002) - Legjobb színész jelölés
MTV Movie-díj (2001) - Legjobb csók jelölés (Julianne Moore)
MTV Movie-díj (2001) - Legjobb gonosz jelölés
2000 Mission: Impossible II Swanbeck parancsnok Végvári Tamás
1999 Titusz Titus Andronicus Sinkó László Londoni filmkritikusok (2001) - Az év színésze jelölés
1999 Ösztön Ethan Powell Sinkó László
1998 Ha eljön Joe Black William Parrish Sinkovits Imre Amerikai Fantázia és Horrorfilmek Akadémiája (1999) - Legjobb színész jelölés
1998 Zorró álarca Don Diego de la Vega/ Zorró Sinkó László
1997 Amistad John Quincy Adams Fodor Tamás Broadcast filmkritikusok (1998) - Legjobb mellékszereplő
Online filmkritikusok (1998) - Legjobb mellékszereplő jelölés
Filmszínész Egyesület (1998) - Legjobb férfi mellékszereplő jelölés
Golden Globe-díj (1998) - Legjobb férfi mellékszereplő jelölés
Oscar-díj (1998) - Legjobb férfi mellékszereplő jelölés
1997 A vadon foglyai Charles Morse Sinkó László
1996 Túlélni Picassót Pablo Picasso Sinkó László
1996 Augusztus Leuan Davies Sinkó László
1995 Nixon Richard M. Nixon Sinkó László Filmszínész Egyesület (1996) - Legjobb férfi főszereplő jelölés
Filmszínész Egyesület (1996) - Legjobb filmes csapat jelölés
Golden Globe-díj (1996) - legjobb férfi főszereplő (filmdráma) jelölés
Oscar-díj (1996) - Legjobb férfi főszereplő jelölés
1994 Szenvedélyek viharában William Ludlow ezredes Sinkó László
Reviczky Gábor
Western Örökség (1995) - Bronz Csikó
1994 Promenád a gyönyörbe Dr. John Harvey Kellogg Reviczky Gábor
1993 Árnyékország C.S. "Jack" Lewis Szersén Gyula BAFTA-díj (1994) - Legjobb férfi főszereplő
Southeasterni filmkritikusok (1994) - Legjobb színész
Los Angelesi filmkritikusok (1993) - Legjobb színész
Nemzeti Filmszemle (1993) - Legjobb színész
1993 Napok romjai James Stevens Reviczky Gábor David di Donatello-díj (1994) - Legjobb külföldi színész
Dallasi filmkritikusok (1994) - Legjobb színész
Kansas City filmkritikusok (1994) - Legjobb színész
Londoni filmkritikusok (1994) - Az év színésze
Southeasterni filmkritikusok (1994) - Legjobb színész
Los Angelesi filmkritikusok (1993) - Legjobb színész
Nemzeti Filmszemle (1993) - Legjobb színész
BAFTA-díj (1994) - Legjobb férfi főszereplő jelölés
Golden Globe-díj (1994) - legjobb férfi főszereplő (filmdráma) jelölés
Oscar-díj (1994) - Legjobb férfi főszereplő jelölés
1993 Az ártatlan Bob Glass Reviczky Gábor
1993 Szellem a házban Henry J. Wilcox Reviczky Gábor
1993 A per a pap Sinkó László
1992 Chaplin George Hayden Dobránszky Zoltán
1992 Drakula Abraham van Helsing professzor Kristóf Tibor Amerikai Fantázia és Horrorfilmek Akadémiája (1993) - Legjobb mellékszereplő jelölés
1992 Mokaszin Erroll Wallace Sinkó László
Végvári Tamás
1992 Barbara Taylor Bradford: A legkülönb unoka Jack Figg Kertész Péter
1992 Szabad préda Ian McCandless Reviczky Gábor
1991 A bárányok hallgatnak Dr. Hannibal Lecter Sinkó László Oscar-díj (1992) - Legjobb férfi főszereplő
BAFTA-díj (1992) - Legjobb férfi főszereplő
Amerikai Fantázia és Horrorfilmek Akadémiája (1992) - Legjobb színész
Sant Jordi-díj (1992) - Legjobb külföldi színész
Chicagói filmkritikusok (1992) - Legjobb színész
Kansas City filmkritikusok (1992) - Legjobb színész
Bostoni filmkritikusok (1991) - Legjobb mellékszereplő
Nemzeti Filmszemle (1991) - Legjobb mellékszereplő
New Yorki filmkritikusok (1991) - Legjobb színész
Londoni filmkritikusok (1992) - Az év színésze jelölés
Golden Globe-díj (1992) - legjobb férfi főszereplő (filmdráma) jelölés
1990 A félelem órái Tim Cornell Végvári Tamás
Szokolay Ottó
1989 Szép remények (tv-film) Abel Magwitch Emmy-díj (1990) - legjobb férfi mellékszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) jelölés
1988 A Tizedik (tv-film) Jean Luis Chavel Sinkó László
Csuja Imre
Golden Globe-díj (1989) - legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) jelölés
1988 Kisvárosi komédia Dafydd Ap Llewelly Horkai János
1987 Egy ház Londonban Frank P. Doel Kertész Péter Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál (1987) - Legjobb férfi alakítás
1985 A jó apa Bill Hooper
1985 A diadalív árnyékában (tv-film) Dr. Ravic Kőszegi Ákos
1985 Mussolini és én (tv-film) Galeazzo Ciano gróf CableACE-díj (1987) - Legjobb színész - televíziós minisorozat vagy tévéfilm
1985 A gyilkos bennem van Arthur Jamison Szersén Gyula
1984 A Bounty William Bligh kapitány Szersén Gyula
1982 A Notre-Dame-i toronyőr Quasimodo Emmy-díj (1982) - legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) jelölés
1981 Othello (tv-film) Othello
1981 A bunker (tv-film) Adolf Hitler Fodor Tamás Emmy-díj (1981) - legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm)
1980 Az elefántember Dr. Frederick Traves Szakácsi Sándor
Kulka János
1978 A mágus - Rémisztő Love Story Charles "Corky" Withers Harsányi Gábor BAFTA-díj (1979) - Legjobb férfi főszereplő jelölés
Golden Globe-díj (1979) - legjobb férfi főszereplő (filmdráma) jelölés
1978 A nagy vágta Johnson kapitány
1977 A híd túl messze van John D. Frost ezredes Kőszegi Ákos
Haumann Péter
1977 Audrey Rose Elliot Hoover
1976 Győzelem Entebbé-nél (tv-film) Yitzak Rabin miniszter
1976 A Lindbergh-bébi elrablása (tv-film) Bruno Richard Hauptmann Emmy-díj (1976) - legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm)
1975 Állatorvosi pályám kezdetén (tv-film) Siegfrid Farnon Kautzky Armand
1974 Pénzt vagy életet! John McCleod Szersén Gyula
Máté Gábor
1974 Lány a Petrovka utcából Kostya
1974 A királynő törvényszéke Dr. Adam Kelno Csankó Zoltán
1973 A babaház Torvald Helmer
1972 Háború és béke (tv-film) Pierre Bezuhov BAFTA-díj - Legjobb TV színész
1972 A fiatal Churchill David Lloyd George
1971 Nyolc harang zúg Philip Calvert Dunai Tamás
1969 Hamlet Claudius
1969 Tükörútvesztő John Avery Csankó Zoltán
1968 Az oroszlán télen Richard Kőszegi Ákos BAFTA-díj (1969) - Legjobb férfi mellékszereplő jelölés

Díjak és jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Anthony Hopkins című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anthony Hopkins témájú médiaállományokat.