Jack Palance

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jack Palance
Jack Palance - 1954.jpg
Jack Palance 1953-ban
Életrajzi adatok
Születési név Walter Jack Palance
Született 1919. február 18.
Hazle Township, Pennsylvania
 USA
Elhunyt 2006. november 10.
(87 évesen)
Montecito, California
 USA
Házastársa Virginia Baker (1949-1968)
Elaine Rogers (1987-2006)
Pályafutása
Aktív évek 19472004
Díjai
Oscar-díj Legjobb férfi mellékszereplő
1992 Irány Colorado!
Golden Globe Legjobb férfi mellékszereplő
1992 Irány Colorado!

Jack Palance az IMDb-n

Jack Palance (1919. február 18.2006. november 10.) Oscar-díjas amerikai színész.

A korai évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jack Palance 1919-ben látta meg a napvilágot a Pennsylvaniai Hazle Townshipben. Szülei ukrán bevándorlók voltak, így a színész eredeti neve; Volodymyr Palahniuk. Az 1930-as években Palace jókötésű fiatalembernek számított, és erejét a bokszban próbálta meg kamatoztatni. Ökölvívónak állt és Jack Brazzo néven jó ideig űzte a sportágat. A sportsikereinek köszönhetően profi öklözőként képzelte el karrierjét, és valószínűleg véghez is vitte volna tervét, ha közben nem kap behívót az amerikai hadseregtől. A második világháborúban a légierőnél szolgált, és pilótaként több vadászgépet is vezetett. A háború végét követően már nem mehetett vissza bokszolónak, így más területen kellett próbálkoznia. Ekkor döntött úgy, hogy színész lesz. A Stanford University dráma szakán végzett, és 1947-ben már bemutatkozhatott a Broadway színpadán is, 1950-ben pedig megkapta élete első filmszerepét is.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mozivásznon való debütálását követően két évvel, már az Oscar gálán is tiszteletét tehette, hiszen a Hirtelen félelem című filmért jelölték a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában. 1953-ban Az apacsok nyila című westernben Charlton Heston oldalán tűnik fel, ezt követően pedig a Idegen a vadnyugaton című alkotásban látható, melyért újfent Oscar-díjra jelölik. 1954-ben a hun Attilát formálja meg az Attila, a hunok királya című filmben. 1962-ben Anthony Quinn partnereként látható a Barabás-ban, majd Franco Nero oldalán tűnik fel 1968-ban, A zsoldos című filmben. Közben sokszor vállal szerepeket főleg western témájú filmekben, melyek közül is az egyik legemlékezetesebb a Charles Bronson főszereplésével készült Chato földje. Palance nem vetette meg az eurowesterneket, noha erről számos kollégájának igen rossz volt a véleménye akkoriban. A spagettiwesternek közül A zsoldos már említésre került, Neróval és Sergio Corbuccival az előző film rendezőjével 1970-ben leforgatták az Egy kincskereső Mexikóban-t, sőt magával Bud Spencerrel is játszott egy westernben a Vadnyugati Casanová-ban. További három spagettiwesternben is játszott amelyek már nem voltak túlságosan népszerűek (az egyiket már Izraelben forgatták). Ezután egészen a nyolcvanas évek végéig elég szürkén telnek az évek a színész számára és nem sikerül kiemelkedőt nyújtania. 1988-ban aztán a Tango és Cash "rosszfiúja" ismét elismerést hoz számára, egy évvel később pedig szerepet kap a Batman című Tim Burton-féle képregényadaptációban is. Ezután egy három éves szünet következik a színész pályafutásában, majd 1992-ben tér vissza a mozivászonra, az Irány Colorado! című vígjátékban. A filmben egy vén martalóc cowboyt alakít, aki három városi férfit avat be az élet rejtelmeibe. Több mint negyven év telt el a legutóbbi jelölése óta, de élete harmadik jelölését végre sikerült díjra váltania - 73 éves volt ekkor. Köszönőbeszéde az egyik legfelkavaróbb volt az Oscar történetében. Az idős színész a korosodó kollégái fájdalmas mellőzéséről fejtette ki a véleményét és ekkor mindenki legnagyobb meglepetésére több egykezes fekvőtámasszal demonstrálta, hogy kora ellenére még mindig kirobbanó formában van, és nem örül neki, hogy így bánnak az idős sztárokkal az álomgyárban. Ezen tettét követően azonban mégis nehezen tudott csak munkát találnia magának, így 1994-ben a Rendőrvicc című akció-vígjátékban szerepelt Chevy Cheese oldalán és szintén ebben az évben elkészítette az Irány Colorado! 2. - Curly aranya folytatást is. 2004-ben állt utoljára a kamerák elé.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utolsó éveit Tehachapi Bakersfield közelében töltötte el, Dél-Kaliforniában. 2006. november 10-én 87 évesen halt meg természetes halállal, a lánya Holly otthonában Montecito Santa Barbara megyében. Halála után elhamvasztották. Hamvait a családja és a barátai őrzik meg.

Filmográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jack Palance című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jack Palance témájú médiaállományokat.