Walter Matthau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Walter John Matthau
Walter Matthau - 1952.jpg
Walter Matthau 1952-ben
Életrajzi adatok
Születési név Walter John Matthow
Született Amerikai Egyesült Államok New York, New York, 1920. október 1.
Elhunyt Amerikai Egyesült Államok Kalifornia, Santa Monica, 2000. július 1. (79 évesen)
Házastársa Grace Geraldine Johnson (1948–1958)
Carol Grace (1959–2000)
Pályafutása
Aktív évek 19482000
Híres szerepei Oscar Madison
Furcsa pár
Max Goldman
A szomszéd nője mindig zöldebb
Még zöldebb a szomszéd nője
Dennis, a komisz
Díjai
Oscar-díj Legjobb férfi mellékszereplő
1967 Sógorom, a zugügyvéd
Golden Globe Legjobb férfi főszereplő (musical/vígjáték)
1976 Napsugár fiúk
BAFTA-díj Legjobb férfi főszereplő
1974 Pete'n'Tillie, Charley Varrick

Walter John Matthau az IMDb-n

Walter Matthau (New York, 1920. október 1.Santa Monica, Kalifornia, 2000. július 1.) Oscar-díjas és Golden Globe-díjas amerikai színész. Eredeti neve Walter John Matthow volt, azonban hamar ráérzett, hogy ezzel a névvel nem lehet karriert csinálni Hollywoodban, így vált Walter Matthau néven világhírűvé, aki főleg vígjátékokban játszott előszeretettel. Számtalan filmben szerepelt együtt kollégájával Jack Lemmonnal, akihez élete végéig szoros barátság fűzte.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1920. október elsején született, New Yorkban, Manhattan Lower East Side részén, bevándorló orosz zsidó szülők gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a Seward Park High School-ban folytatta. Eredeti vezetékneveként gyakran a Matuschansky-t jelölik meg, ezzel ellentétben igazi neve Walter John Matthow volt. Mivel gyakran szólították Jake-nek, ezért alkalmanként önmaga is Walter Jake Matthow-ként írta nevét. Amikor fiatalként elkezdett színészkedni a New York-i Zsidó Színházban (New York Yiddish Theater) akkor határozta el, hogy megváltoztatja nevének betűzését. Úgy gondolta, hogy a Matthow túl durva és kellemetlen, ezért a választása a Matthau-ra esett, és ezt meg is tartotta élete végéig. Matthau a második világháború alatt az Amerikai Egyesült Államok Hadseregének Légierejénél szolgált. A 8. légierő 453. bombázócsoportjánál volt rádiós-lövész egy B–24 Liberatoron, ugyanennél az alakulatnál szolgált James Stewart is, a közép-kelet-angliai RAF Old Buckenhamen települt a csoport. Törzsőrmesteri (staff sergeant) rendfokozatot kapott és ez idő tájt kezdett el komolyan érdeklődni a színészet iránt.

Az 1960-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár Matthau már az ötvenes években megkapta első filmes szerepét a Kentucky vadász című westernben - melyben egy negatív karaktert játszott – igazán a hatvanas évektől kezdte jegyezni a nevét a szakma, az olyan filmekért, mint az Amerikai fogócska (1963) és a Bombabiztos (1964). Majd 1966-ban szerepet kapott a Sógorom a zugügyvéd című komédiában, és ezért az alakításáért nyomban elnyerte a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat. Ebben a filmben szerepelt először együtt Jack Lemmonnal. Két évvel később a Neil Simon által írt Furcsa pár című vígjáték mindkettejük számára meghozta a világsikert. Az évtized végén A kaktusz virága és a Helló Dolly! című filmekben nyújtott emlékezetes alakítást.

Az 1970-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hetvenes évek elején a Jack Lemmon által rendezett Csakazértis nagypapa/Kocher nagypapa című filmben játszotta el a címszereplőt, melyért Oscar-díjra jelölték. Három évvel később ismét összeállt a híres páros és a Szenzáció!!! (1974) című komédiában nyújtottak felejthetetlen alakítást. Még ugyanebben az évben szerepelt a Földrengés című katasztrófafilmben. Egy évvel később egy híres színpadi darab filmváltozatában, a Napsugár fiúk-ban játszott főszerepet és játékáért ismét jelölte az akadémia a legjobb színész díjára.

Az 1980-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyolcvanas években sorban készültek a vígjátékai; Ipi-apacs (1981), ...Kinek a bírónő (1981), Haver, haver (1981), A túlélők (1983), nem mellesleg az első két filmben nyújtott alakításáért Golden Globe-díjra jelölték.1986-ban egy kalózkapitányt formált meg a Kalózok című kalandfilmben, majd az évtizedet újfent egy komédiával, az Ideggyogyó című filmmel zárta.

Az 1990-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kilencvenes évek igen sikeresen teltek a színész pályafutásában, hiszen 1991-ben szerepelt Oliver Stone nagyszabású filmdrámájában, a JFK – A nyitott dosszié című filmben, majd két évre rá Jack Lemmonnal karöltve eljátszották talán leghíresebb szerepüket, A szomszéd nője mindig zöldebb (1993) című vígjátékban. Ugyanebben az éveben a Dennis, a komisz című családi film Wilson bácsiját is eljátszotta. 1994-ben Albert Einsteint alakította, Meg Ryan és Tim Robbins társaságában, az I.Q. – A szerelem relatív-ban, majd a korábbi sikerfilm folytatása következett, Még zöldebb a szomszéd nője (1995) címmel. Az évtized végét két vígjátékkal zárta, a Tengerre tata! (1997) és a Furcsa pár 2. (1998) című filmekkel, természetesen Lemonnal együtt.

2000 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Matthau nem tétlenkedett és szerepet vállalt a Női vonalak (2000) című vígjátékban, melyben Meg Ryan, Lisa Kudrow és Diane Keaton haldokló édesapját alakította. Azonban ez volt utolsó munkája, hiszen 2000. július 1-jén, helyi idő szerint hajnali háromnegyed kettőkor a kaliforniai St. John kórházban elhunyt. 79 éves volt.

Filmográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak, jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oscar-díj:

Golden Globe-díj:

BAFTA-díj:

David di Donatello-díj:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

PORT.HU [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Matthau témájú médiaállományokat.