Mickey Rourke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mickey Rourke
Mickey Rourke at the 2009 Tribeca Film Festival 4.jpg
Mickey Rourke
Életrajzi adatok
Születési név Philip Andre Rourke
Született 1952. szeptember 16. (62 éves)
Schenectady, New York,
 USA
Házastársa Debra Feuer (1981–1989)
Carré Otis (1992–1998)

Mickey Rourke weboldala
Mickey Rourke az IMDb-n

Mickey Rourke (New York, Schenectady, 1952. szeptember 16.) Golden Globe-díjas amerikai színész. Fiatal korában bokszolt, majd az 1990-es évek elején, rövid profi ökölvívói évek után befejezte sportpályafutását.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mickey Rourke Philip Andre Rourke néven született, Schenectadyben, New York államban. Részben ír, részben francia származású. Szülei Ann és idősebb Philip Andre Rourke.[1][2]

Családjával Florida államba költözött, ahol a Miami Beach Senior gimnáziumba járt. Játszott az iskolai baseballcsapatban, Skip Bertman edző irányításával. Gimnáziumi évei alatti színi tevékenysége nagyrészt ismeretlen. A fennmaradt adatok szerint, Rourke színjátszó órákra járt a legendás „Sztárok tanárához”, Jay W. Jensenhez, és legalább egy színdarabban fel is lépett. „P. Rourke”, aki a darab szereplistáján szerepel, viszont akár a nővére is lehetett Patricia Rourke, aki szintén a Miami Beach Senior gimnáziumba járt.

Rourke korai éveiben inkább a sportok iránt mutatott érdeklődést. Veszélyes környéken nevelkedett, ezért önvédelmi edzésekre járt a Miami Boys Clubba. Itt tanult meg bokszolni és indult el amatőr ökölvívói karrierje. 12 évesen megnyerte első bokszmeccsét, pehelysúlyban, a maga 53,5 kilójával (118 font). Első meccsein André Rourke néven indult.

Bokszedzéseit a híres 5th Street Gymben folytatta, Miami Beachben, majd csatlakozott a „Rendőr Atléta Liga” ökölvívó programhoz (Police Athletic League). 1969-ben Rourke, most már 63,5 kilósan (140 font), megküzdött a volt könnyűsúlyú világbajnokkal Luis Rodriguezszel, aki az első számú középsúlyú ökölvívó volt a világon, és a világbajnok Nino Benvenuti elleni meccsre Készült, de agyrázkódást szenvedett az edzőmérkőzésen.

1971-ben, a Floridai Golden Glovesben, újra agyrázkódást kapott egy meccsen. Orvosai azt tanácsolták, hogy legalább egy évet pihenjen, így átmenetileg megvált az ökölvívástól. 1964-től 1972-ig tartó amatőr pályafutását 20 győzelemmel (ebből 16 kiütés) és 6 vereséggel zárta. Négy alkalommal diszkvalifikálták, kétszer bírói döntéssel. Előfordult, hogy 12 egymást követő mérkőzésen első-menetes kiütést hajtott végre.

Amatőr ökölvívóként, jóban volt Tommy Torino profi ökölvívóval, így amikor, tíz év hollywoodi színészkedés után eldöntötte, hogy mint profi visszatér az ökölvíváshoz, ő promotálta valamennyi mérkőzését, s a volt profi ökölvívó, Freddie Roach edzette a Miami Beach-i 5th Street Gymben és az Outlaw Boxing Club Gymben, Los Angelesben. Profiként, debütáló meccsével még csak 250, de pályafutásának második éve végére már egymillió dollárt keresett. Megjelent a World Boxing Magazine címlapján, 1994 júniusában. Megmérkőzött a világbajnok James Toney-val, John David Jacksonnal, és Tommy Morrisonnal. 16 profi mérkőzést akart végigküzdeni, mielőtt indult volna a világbajnoki címért, azonban hét meccs után visszavonult, és soha sem kapott lehetőséget a hőn vágyott címmérkőzésre. Ökölvívói karrierje alatt komoly arcsérüléseket szenvedett, amelyek után, jó pár sebészi beavatkozással kellett rendbe hozzák az arcát.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rourke filmszínészi bemutatkozása egy kis szerep volt Steven Spielberg 1941 című filmjében. Annak ellenére, hogy a A test melege című film nem az első szerepe volt, a benne nyújtott alakítása - gyújtogatóként - kellően magára vonta a közfigyelmet, rövid jelenete ellenére.

Az 1980-as évek elején Rourke szerepet kapott Az étkezde című filmben, amely azóta kultuszfilmmé nőtte ki magát. A filmben még szerepet kapott Paul Reiser, Daniel Stern, Steve Guttenberg, Tim Daly és Kevin Bacon. Barry Levinson rendezte, aki az Esőember című filmjéről világhíres. A főszereplők többsége világsztár lett. Nemsokára Rourke-nak lehetősége adódott, hogy szerepeljen Francis Ford Coppola A kívülállók c. film folytatásaként forgatott Rablóhalban. Matt Dillon karakterének titokzatos bátyját alakítva, kiemelkedő teljesítménye kitűnt a filmben, amiben olyan kiváló tehetségek szerepeltek, mint Dennis Hopper, Vincent Spano, Diane Lane, Nicolas Cage, Chris Penn, Larry Fishburne és Tom Waits.

Rourke alakítása Az alvilág pápája című filmben Daryl Hannah és Eric Roberts oldalán fölkeltette a kritikusok figyelmét is. Míg a forgalomba hozatala idején a film nem váltotta be a producerek várakozásait; igazi csőd volt, később kisebb kultuszfilmmé nőtte ki magát. A színész Johnny Depp a „tökéletes mozinak” nevezte és az HBO Törtetők című tévésorozat is dicsérte. Rourke bevallotta, hogy ez a kedvenc filmje, ahogyan Hannah és Roberts is ezt tartják a karrierjük csúcspontjának.

A 80-as évek közepén, Rourke több filmben is főszerepet kapott. A Kim Basingerrel forgatott, az ellentmondásos szexualitás témájával foglalkozó kasszasiker, a 9 és 1/2 hét meghozta neki a szexszimbólum státuszát. Kiváló kritikákat kapott a Törzsvendégben, Henry Chinaski, alkoholista író alakításáért és hasonló dicséreteket az Michael Cimino rendezte A sárkány éve című filmért. A kritikusok megegyeznek abban, hogy legjobbat az 1987-es Angyalszívben nyújtotta. Ezt az Alan Parker-rendezte filmet sokan vitatták a szexjelenetei miatt.

Az 1980-as évek végén Rourke együttműködött David Bowie-val a Never Let Me Down című albumán. Ugyanebben az időben megírta első forgatókönyvét, A hallgatag bunyóst, ez a történet egy ökölvívóról szól, akit ő alakított a filmben. 1991-ben szerepelt a Harley Davidson és Marlboro Man akciófilmben, mint Harley Davidson motoros, akinek legjobb barátját, Marlborót, a Miami Vice-ból ismert filmcsillag, Don Johnson játszotta. Annak ellenére, hogy a film óriási bukás volt, később megtalálta a nézői körét. Rourke színészi karrierjét beárnyékolta a magánélete és a furcsa karrierdöntései. A rendezők, mint például Alan Parker, nehéznek találták a Rourke-kal való munkát. Parker állította, hogy „Mickey-vel dolgozni rémálom. Nagyon veszélyes a forgatáson, mivel soha sem tudod, mit fog tenni”. Állítólag jó pár kiváló fölkérésre nemet mondott, szerepet vállalt olyan „soft-core” felnőtt-témájú filmekben, mint a Vad orchideák, amelyek negatív hatással voltak színészi hírnevére.

Színészből ökölvívó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991-ben, Rourke eldöntötte, hogy visszatér az ökölvíváshoz, mert úgy érezte, hogy a filmezés tönkreteszi és színészként nem becsülte magát. Profi ökölvívóként minden mérkőzését megnyerte a kisebb ellenfelek ellen (és egy mérkőzése döntetlen lett). Amellett, hogy nemzeti szinten nem nyújtott kimagasló teljesítményt, pár komoly sérülést szerzett, beleértve az orr-, lábujj-, bordatörést, a felhasadt nyelvet, és az összenyomott arccsontot. Ökölvívó karrierje alatt a Hells Angels-tag Chuck Zito volt az edzője.

Az ökölvívás szervezői állították, hogy Rourke túl koros ahhoz, hogy teljesíteni tudjon a legjobb küzdők ellen. Ö maga is bevallotta, hogy a szorítóba lépést egyfajta önértékelésnek tekintette: „Én csak ki akartam próbálni magamat fizikailag, amig még volt időm” (interjú Christopher Hearddel, The Gate). 1995-ben végleg visszavonult az ökölvívástól, és visszatért a színészethez.

1990-es évek: visszatérés a színészethez[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990-es évek elején, Quentin Tarantino felkínálta Rourke-nak Butch Coolidge szerepét a Ponyvaregényben. Rourke elutasította, és a szerepet utána Matt Dillonnak és Sylvester Stallonenak ajánlották, mielőtt Bruce Willis beleinvesztált a filmbe és megkapta a szerepet. Az ökölvívástól való visszavonulása után Rourke elvállalt szerényebb szerepeket pár 1990-es filmben, mint például John Grisham Az esőcsináló, Vincent Gallo Buffalo '66, avagy Megbokrosodott teendők, Steve Buscemi Állati kiképzés és Sylvester Stallone Get Carter filmében.

Igaz, hogy Rourke jelentős szerepet kapott a Terrence Malick-rendezte Az őrület határán című filmben, de végül Rourke az ő része a vágószoba hulladékgyűjtőjében végezte.[forrás?] Később ezt a kidobott filmet használta fel Woodie Allen a Sci-fi Szerzők Nemzetközi Szövetségének Philipp K. Dick díjával kitüntetett, de csúfosan megbukott Dream Sweat Sleep című felnőtt pszicho-horrorjában. A film érdekessége, hogy kizárólag mások által kidobott részekből vágta össze a rendező. Mickey mintegy huszonöt percet szerepel ebben a filmben, többnyire kimerevített vagy lassított képen, hangulati aláfestésként egy dramaturgiailag fontos disznóölés véres jelenetei helyett.[forrás?] Rourke szintén vállalt egy kisebb szerepet az Egy nehéz nap című filmben, amelyben egy alattomos rendőrt alakít. Egyik legérdekesebb szerepe az 1997-ben forgatott Nyerő párosban volt, ahol Jean-Claude Van Damme volt a partnere. Ez volt Rourke első nagy sikerű akciófilmes szerepe, amelyben ő alakította a fő negatív hőst. 1998-ban a Good side of a Battery című filmben viszont a pozitív főhős szerepét alakíthatta volna, de az addigra szétplasztikázott arca az alapvetően gyermekfilmnek készült mozi csúfos bukását okozta, mivel a kiskorú nézők nem találták eléggé ingergazdagnak az akkoriban bemutatott Batman hőseihez képest.

2000-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000-ben Rourke elvállalta egy drogkészítő szerepét Jonas Akerlund A por című filmjében, így megint Eric Robertsszel egy filmben játszhatott. 2001-ben a gonosz szerepét alakította Enrique Iglesias Hero című videoklipjében. Ebben látszott a fiatal színésznő, Jennifer Love Hewitt is. Első együttműködése Robert Rodriguez és Tony Scott rendezőkkel a Volt egyszer egy Mexikó és A tűzben edzett férfi voltak, ezekben kisebb szerepeket vállalt. Mindazonáltal a rendezőpáros következésképpen úgy döntött, hogy Rourke-ot válogatják be a következő filmjeikbe, de most már vezérkarakterként.

2005-ben sikerült visszakapaszkodnia Hollywood krémjébe (Marv) szerepével a Robert Rodriguez-rendezte Frank Miller képregény adaptációjában, a Sin Cityben. Rourke díjat kapott a Chicagói Filmkritikusok Egyesületétől (Chicago Film Critics Association), az IFTA-tól és az Online Filmkritikusok Társaságától (Online Film Critics Society) is, és szintén besöpörte az „Év embere” (Man of the Year) címet a Total Film magazintól. Rourke a Sin City után egy fejvadász mellékszerepét vállalta Tony Scott Domino című filmjében Keira Knightley oldalán.

Rourke Armand „feketerigó” Degas-t alakította Elmore Leonard Killshot adaptációjában, és Darrius Sayle szerepét az Alex Rider novella adaptációjában, Az első bevetésben. Szintén meg fog jelenni Ray Liotta oldalána a John McNaughton rendezte The Night Jobban, melyt éppen forgatnak, akárcsak ismét Marv szerepében a Sin City 2ben.

Mellesleg 2003-ban Rourke a hangját kölcsönözte Jericho figurájának a Driver című animációs játékban. Nemrég szintén megjelent egy 40 oldalas riportban Bryan Adams fotográfus által a Berlini Zoo Magazine-ban. A Rourke visszatéréséről a filmszerepekhez szóló cikkben, Mickey Rourke Emelkedése (Mickey Rourke Rising), Christopher Heard említést tesz olyan színészekről/zenészekről, mint Tupac Shakur Johnny Depp, Sean Penn és Brad Pitt, dicsérik Rourke munkásságát.

Annak ellenére, hogy egy időre visszavonult a színészettől, és hogy olyan filmekben vállalt szerepet, melyekre ma úgy tekint vissza mint kreativitásszegény darabokra (mint például a Harley Davidson és Marlboro Man), Rourke azt állítja „Minden, amin keresztül mentem, jobb és érdekesebb színészt faragott belőlem.” Rourke állítja, hogy „…a legjobb szerepem még vár rám.” (The Gate cikk).

Mickey aláírta a szerződést a The Informers című filmben egy erkölcstelen volt biztonsági őr szerepére, aki gyerekrablást tervez, azonban a filmet mégsem forgatták le, mert Rourke családja tiltakozott a szerep ellen.

Mickey szintén szerződött a A pankrátor című filmre, amely egy kiégett birkózóról szól. A szerepet eredetileg Nicolas Cage-nek ajánlották, de ő visszautasította ismeretlen okok miatt. Mickey elkezdett profi birkózás edzésekre járni, a forgatás közben megnyerte a National Convention of the Pancrator-emitators (Legjobb Imitátor) díját. 2009-ben Golden Globe-díjat kapott az alakításért, és Oscar-díjra is jelölték, azonban azt Sean Penn vihette haza.

2009 decemberében az 57 éves Rourke megkérte a 24 esztendős orosz barátnője, Elena Kuletskaya kezét, aki igent mondott. A pár februárban szeretett egymásba. Az esküvőt 2010 áprilisában tartották meg.

Eddigi együttműködései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karrierje alatt Rourke olyan rendezőkkel dolgozott, mint: Steven Spielberg, Lawrence Kasdan, Francis Ford Coppola, Barry Levinson, Stuart Rosenberg, Nicolas Roeg, Michael Cimino, Adrian Lyne, Alan Parker, Mike Hodges, Barbet Schroeder, Walter Hill, Tsui Hark, Terrence Malick, Jonas Akerlund, Wong Kar Wai, Tony Scott, Robert Rodriguez és John Madden, akárcsak olyan színészekből lett rendezőkkel, mint: Sean Penn, Vincent Gallo és Steve Buscemi.

Politikai és vallási nézetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rourke politikai nézetei akkor kerültek előtérbe, amikor is azt állította, hogy az 1989-es Ferenc című filmért kapott fizetésének egy részét az Ideiglenes Ír Republikánus Hadseregnek (Provisional Irish Republican Army) adta.[3] Később visszavonta állítását, bár van egy IRA jelkép a jobb alkarjára tetoválva.[4] 2006-ban, Rourke kinyilvánította a republikánus párti elnök, George W. Bush támogatását. Rourke ír-francia eredetű amerikai családba született, és még máig hívő római katolikus.[5]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Cím Szerep Magyar hang
1979 Meztelenek és bolondok
(1941)
Reese közlegény
1980 A mennyország kapuja
Heaven's Gate
Nick Ray
Fade to Black Richie
City in Fear Tony Pate TV
Act of Love Joseph Cybulkowski TV
Rape and Marriage: The Rideout Case John Rideout TV
1981 Hardcase Perk Dawson TV
A test melege
Body Heat
Teddy Lewis
1982 Az étkezde
Diner
Robert 'Boogie' Sheftell Barabás Kiss Zoltán
1983 Rablóhal
Rumble Fish
A motoros fiú
(The Motorcycle Boy)
Láng Balázs
1984 Az alvilág pápája
The Pope of Greenwich Village
Charlie
Heuréka
Eureka
Aurelio D'Amato
1985 A sárkány éve
Year of the Dragon
Stanley White Szakácsi Sándor
1986 9 és 1/2 hét
9½ Weeks
John Gray Szabó Sipos Barnabás
1987 Angyalszív
Angel Heart
Harry Angel Rátóti Zoltán
Törzsvendég
Barfly
Henry Chinaski Szakácsi Sándor
Ima egy haldoklóért
A Prayer for the Dying
Martin Fallon
1988 A hallgatag bunyós
Homeboy
Johnny Walker Görög László
1989 Ferenc
Francesco
Francesco
Johnny, a jóarcú
Johnny Handsome
John Sedley
a.k.a. Johnny Handsome/Johnny Mitchell
Jakab Csaba
1990 Vad orchideák
Wild Orchid
James Wheeler Szakácsi Sándor
A félelem órái
Desperate Hours
Michael Bosworth Juhász György
1991 Harley Davidson és Marlboro Man
Harley Davidson and the Marlboro Man
Harley Davidson Szabó Sipos Barnabás
1992 Fehér sivatag
White Sands
Gorman Lennox Bognár Zsolt
1994 Fuss tovább, Wells!
F.T.W.
Frank T. Wells
Az utolsó törvényenkívüli
The Last Outlaw
Graff Dörner György
1995 Bűnbeesés ideje
Fall Time
Florence
1996 Vak szenvedély
Exit in Red
Ed Altman
Önpusztítók
Bullet
Butch 'Bullet' Stein
1997 9 és 1/2 hét 2.
Love in Paris
John Gray
Nyerő páros
Double Team
Stavros Szabó Sipos Barnabás
Az esőcsináló
The Rainmaker
Bruiser „Csonttörő” Stone
1997 Buffalo '66, avagy Megbokrosodott teendők
Buffalo '66
Bukméker
Sűrűbb mint a vér
Thicker Than Blood
Father Frank Larkin Szakácsi Sándor
Egy nehéz nap
Thursday
Kasarov Schneider Zoltán
Fegyencháború
Point Blank
Rudy Ray Dörner György
1999 Rendőrbosszú
Out in Fifty
Jack Bracken Szakácsi Sándor
Cousin Joey
Shergar Gavin O'Rourke
Shades Paul S. Sullivan
2000 Állati kiképzés
Animal Factory
Jan a színésznő
Get Carter Cyrus Paice Kőszegi Ákos
2001 Rovarinvázió (Az X invázió)
They Crawl
Tiny Frakes
Az ígéret megszállottja
The Pledge
Jim Olstad Fazekas István
The Follow Husband
Claire életre-halálra
Picture Claire
Eddie Rosta Sándor
2002 A por
Spun
"Szakács"
kábítószer készítő
Haás Vander Péter
2003 Az utolsó akkord
Masked and Anonymous
Edmund Oberfrank Pál
Volt egyszer egy Mexikó
Once Upon a Time in Mexico
Billy Chambers Schneider Zoltán
2004 A tűzben edzett férfi
Man on Fire
Jordan Gyabronka József
2005 Sin City
Sin City
Marv Rajhona Ádám
Domino Ed Mosbey Sörös Sándor
2006 001 – Az első bevetés
Stormbreaker
Darrius Sayle Barabás Kiss Zoltán
2008 Hajsza
Killshot
Armand "The Blackbird" Degas Epres Attila
A pankrátor Randy "Ram" Robinson Schneider Zoltán
Az informátor
The Informers
Peter
2010 A 13-as
13
Jefferson Sinkovits-Vitay András
The Expendables – A feláldozhatók Tool Schneider Zoltán
Vasember 2.
Iron Man 2
Ivan Vanko Dörner György
Végjáték
Passion Play
Nate Poole Schneider Zoltán
2011 Halhatatlanok
Immortals
Hyperion király Barbinek Péter
2013 Java Heat – Tüzes pokol
Java Heat
Malik Barbinek Péter
2013 Pokoli egyezség
Dead In Tombstone
Blacksmith Schneider Zoltán
2014 Sin City: Ölni tudnál érte
Sin City: A Dame to Kill For
Marv Faragó András

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]