Martin Scorsese

Martin Scorsese
Fotó: David Shankbone
Születéskori neve	Martin Marcantonio Luciano Scorsese
Született	Flushing, New York (USA) 1942. november 17. (70 éves)
Házastársa	Laraine Marie Brennan (1965–1971) Julia Cameron (1976–1977) Isabella Rossellini (1979–1982) Barbara De Fina (1985–1991) Helen Morris (1999–)
Foglalkozása	filmrendező színész forgatókönyvíró
Díjak	Oscar-díj Legjobb rendező A tégla (2006)
Martin Scorsese az IMDb-n Martin Scorsese a PORT.hu-n

Martin Scorsese (1942. november 17.) Oscar-díjas amerikai filmrendező.

Élete

Kezdetek

Súlyos asztmája miatt nem játszhatott a környékbeli gyerekekkel, így gyermekkori évei nagy részét a moziban töltötte. A munkásosztályból származó szüleivel, Charles és Catherine Scorsese-vel New York Little Italy részébe költözött, ahol többnyire szicíliaiak laktak. A katolikus nevelésben részesült Martin eredetileg papnak készült, de rájött, hogy az ő igazi hivatása a mozi. Beiratkozott a New York-i Egyetemre, ahol 1964-ben diplomázott film szakon. 1963-ban készítette első filmjét, egy 9 perces rövidfilmet, aminek címe Mit keres egy ilyen szép lány, egy olyen helyen mint ez? volt. Majd 1969-ben megrendezte első nagyjátékfilmjét a Ki kopog az ajtómon címen. A főszerepet Harvey Keitel játszotta, aki később állandó alkotótársa lett. Scorsese tanított a New York-i Egyetemen, tanítványai közé tartozott Oliver Stone is.

70-es évek

A hetvenes években Hollywoodba ment, ahol vágóként dolgozott, és Roger Corman producer vette szárnyai alá. Martin az AIP részére készítette el első nagyjátékfilmjét Boxcar Bertha címen, ami még nem volt méltó a tehetségéhez. Az Aljas utcák azonban már meghozta számára a várva várt sikert. Az önéletrajzi ihletésű filmben népszerű zenéket alkalmazott és egyedi stílustechnikát. A filmben Keitel mellett feltűnt egy fiatal tehetség, Robert De Niro is. Arizónában kezdett hozzá az Alice már nem lakik itt című film forgatásához, 1974-ben. A főszerep Ellen Burstynnek meghozta a legjobb színésznő Oscar-díját. Az 1974-ben készített Italianamerican dokumentumfilmjében feltűntek a szülei is, ez Scorsese kedvenc darabja. Ez évben elkészítette a Taxisofőr című filmjét, Robert De Niróval a főszerepben. Hatalmas kasszasikert értek el vele és négy Oscar-díj jelölés mellett az 1976-os cannes-i filmfesztivál Arany Pálmáját is hazavitte. Ugyanebben az évben megszületett Domenica Cameron Scorsese nevű leánya Julia Camerontól. 1977-ben az első nagy költségvetésű, New York, New York című filmben Liza Minnellit szerepeltette De Niro oldalán. A film ugyan a kritikusok körében nagy tetszést aratott, azonban a mozipénztárakban megbukott. Martin szenvedélybetege lett a kokainnak és 1978-ban a sikeres elvonókúra után a második felesége elvált tőle.

80-as évek

1980-ban készítette a Dühöngő bika című klasszikussá vált moziját. Robert De Niro ötlete volt, hogy filmet készítsenek a volt középsúlyú bokszbajnok, Jake La Motta önéletrajzából. A zseniális küzdelmeken túl – fekete fehér hallucinációk villogó vakukkal és brutális ütésekkel, amelyeket Michael Chapman operatőr görkorcsolyán száguldva rögzített-Scorsese számos megható jelenetet mutat. A Dühöngő bika a férfiasságról szól, ami nem kíméli a nőket sem. Robert De Niro, aki 30 kilót hízott a szerep kedvéért megkapta az Oscar-díjat, valamint Telma Schoonmaker is, Martin állandó vágója. 1983-ban a Komédia királya után kezdett neki Krisztus utolsó megkísértése című sokat vitatott filmjének, de csak az előkészítési fázisba jutott anyagi gondok miatt. 1986-ban készítette el A pénz színe című filmjét, amiért Paul Newman megkapta élete első Oscar-díját. 1987-ben elkészíti Michael Jackson Bad című videoklipjét, majd a Pénz színe kasszasikerének köszönhetően megrendezi a három évvel korábban elkezdett Krisztus utolsó megkísértése moziját. A katolikus egyház betiltotta hívei körében, ami csak rásegített a mozipénztárak előtti sorbanállásra.

90-es évek

Leonardo DiCaprio, Martin Scorsese és Cameron Diaz Cannes-ban, 2002

A Nagymenőket (1990) A Keresztapa (1972) mellett a legjobb maffiafilmek között tartják számon, ez Joe Pesci számára is meghozta a rég áhított Oscar-díjat. A társíró, Nicholas Pileggi könyvéből építkező film tömérdek bennfentes adata miatt jóval tényszerűbb, mint a mítoszteremtő A Keresztapa. A rettegés foka remake és az Ártatlanság kora kosztümös darabja után elkészíti 1995-ben a Casino című filmjét, ami egyes kritikusok szerint valójában a Nagymenők remake-je. Scorsese a Nagymenők főszereplőivel és forgatókönyvírójával kerül itt újra össze. A Casino a Las Vegas-i gengszterek életéről szól a hetvenes években, amikor a maffia irányította a játékvárost. A háromórás filmben Scorsese minden stílusjegye felismerhető – bensőséges környezetfestés, hosszú jelenetek, slágerekkel teli filmzene. 1997-ben megkapja az Amerikai Filmintézet Életműdíját.

2000-es évek

A 2002-es, New York bandái című 100 millió dolláros költségvetésű mozi, Scorsese addigi legdrágább filmje 10 Oscar-jelölést jelentett, de egyetlen díjat sem kapott meg. Martint az Aviátorért újra jelölték a legjobb rendező díjára, de alulmaradt Clint Eastwooddal szemben a 2005-ös gálán. Két évvel később a két legendás filmes ismét megmérkőzött: ezúttal Scorsese vihette haza az aranyszobrocskát A tégla rendezéséért. Az elismerés 25 évet váratott magára.

2010-es évek

2010-ben mutatták be a Leonardo DiCaprio főszereplésével készült Viharsziget című filmjét. Két évvel később A leleményes Hugo (2011) című alkotásával elnyerte a legjobb rendezőknek járó Golden Globe-díjat.

Válogatott filmjei rendezőként

• A leleményes Hugo (2011)
• Viharsziget (2010)
• Shine a Light (2008)
• A tégla (2006)
• No Direction Home: Bob Dylan – A Martin Scorsese Picture (2005)
• Aviátor (2004)
• New York bandái (2002)
• A holtak útja (1999)
• My Voyage to Italy (1999)
• Kundun (1997)
• Casino (1995)
• Az ártatlanság kora (1993)
• A rettegés foka (1991)
• Nagymenők (1990)
• New York-i történetek (rész) (1989)
• Krisztus utolsó megkísértése (1988)
• A pénz színe (1986)
• Lidérces órák (1985)
• A komédia királya (1983)
• Dühöngő bika (1980)
• Az utolsó valtzer (1978)
• New York, New York (1977)
• Taxisofőr (1976)
• Alice már nem lakik itt (1974)
• Italianamerican (1974)
• Aljas utcák (1973)
• Boxcar Bertha (1972)
• Street Scenes (1970)
• Ki kopog az ajtómon (1967)
• The Big Shave (rövidfilm) (1967)
• Mit keres egy ilyen szép lány egy olyan helyen, mint ez? (1963)

Válogatott filmjei színészként

• Cápamese (hang) (2004)
• Quiz Show (1994)
• Dreams (1990)
• Round Midnight (1986)

Külső hivatkozások

• Martin Scorsese a PORT.hu-n
• Martin Scorsese az Internet Movie Database-ben
• Scorsese interjú a BBC-n angolul
• Senses of Cinema: Great Directors Critical Database