Martin Scorsese

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Martin Scorsese
Martin Scorsese by David Shankbone.jpg
Fotó: David Shankbone
Születéskori neve Martin Marcantonio Luciano Scorsese
Született Flushing, New York (USA)
1942. november 17. (69 éves)
Házastársa Laraine Marie Brennan
(1965 – 1971)
Julia Cameron
(1976 – 1977)
Isabella Rossellini
(1979 – 1982)
Barbara De Fina
(1985 – 1991)
Helen Morris
(1999 – )
Foglalkozása filmrendező
színész
forgatókönyvíró
Díjak Oscar-díj
Legjobb rendező
A tégla (2006)
Martin Scorsese az IMDb-n
Martin Scorsese a PORT.hu-n

Martin Scorsese (1942. november 17.) Oscar-díjas amerikai filmrendező.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Kezdetek

Súlyos asztmája miatt nem játszhatott a környékbeli gyerekekkel, így gyermekkori évei nagy részét a moziban töltötte. A munkásosztályból származó szüleivel, Charles és Catherine Scorsese-vel New York Little Italy részébe költözött, ahol többnyire szicíliaiak laktak. A katolikus nevelésben részesült Martin eredetileg papnak készült, de rájött, hogy az ő igazi hivatása a mozi. Beiratkozott a New York-i Egyetemre, ahol 1964-ben diplomázott film szakon. 1963-ban készítette első filmjét, egy 9 perces rövidfilmet, aminek címe Mit keres egy ilyen szép lány, egy olyen helyen mint ez? volt. Majd 1969-ben megrendezte első nagyjátékfilmjét a Ki kopog az ajtómon címen. A főszerepet Harvey Keitel játszotta, aki később állandó alkotótársa lett. Scorsese tanított a New York-i Egyetemen, tanítványai közé tartozott Oliver Stone is.

[szerkesztés] 70-es évek

A hetvenes években Hollywoodba ment, ahol vágóként dolgozott, és Roger Corman producer vette szárnyai alá. Martin az AIP részére készítette el első nagyjátékfilmjét Boxcar Bertha címen, ami még nem volt méltó a tehetségéhez. Az Aljas utcák azonban már meghozta számára a várva várt sikert. Az önéletrajzi ihletésű filmben népszerű zenéket alkalmazott és egyedi stílustechnikát. A filmben Keitel mellett feltűnt egy fiatal tehetség, Robert De Niro is. Arizónában kezdett hozzá az Alice már nem lakik itt című film forgatásához, 1974-ben. A főszerep Ellen Burstynnek meghozta a legjobb színésznő Oscar-díját. Az 1974-ben készített Italianamerican dokumentumfilmjében feltűntek a szülei is, ez Scorsese kedvenc darabja. Ez évben elkészítette a Taxisofőr című filmjét, Robert De Niróval a főszerepben. Hatalmas kasszasikert értek el vele és négy Oscar-díj jelölés mellett az 1976-os cannes-i filmfesztivál Arany Pálmáját is hazavitte. Ugyanebben az évben megszületett Domenica Cameron Scorsese nevű leánya Julia Camerontól. 1977-ben az első nagy költségvetésű, New York, New York című filmben Liza Minnellit szerepeltette De Niro oldalán. A film ugyan a kritikusok körében nagy tetszést aratott, azonban a mozipénztárakban megbukott. Martin szenvedélybetege lett a kokainnak és 1978-ban a sikeres elvonókúra után a második felesége elvált tőle.

[szerkesztés] 80-as évek

1980-ban készítette a Dühöngő bika című klasszikussá vált moziját. Robert De Niro ötlete volt, hogy filmet készítsenek a volt középsúlyú bokszbajnok, Jake La Motta önéletrajzából. A zseniális küzdelmeken túl – fekete fehér hallucinációk villogó vakukkal és brutális ütésekkel, amelyeket Michael Chapman operatőr görkorcsolyán száguldva rögzített-Scorsese számos megható jelenetet mutat. A Dühöngő bika a férfiasságról szól, ami nem kíméli a nőket sem. Robert De Niro, aki 30 kilót hízott a szerep kedvéért megkapta az Oscar-díjat, valamint Telma Schoonmaker is, Martin állandó vágója. 1983-ban a Komédia királya után kezdett neki Krisztus utolsó megkísértése című sokat vitatott filmjének, de csak az előkészítési fázisba jutott anyagi gondok miatt. 1986-ban készítette el A pénz színe című filmjét, amiért Paul Newman megkapta élete első Oscar-díját. 1987-ben elkészíti Michael Jackson Bad című videoklipjét, majd a Pénz színe kasszasikerének köszönhetően megrendezi a három évvel korábban elkezdett Krisztus utolsó megkísértése moziját. A katolikus egyház betiltotta hívei körében, ami csak rásegített a mozipénztárak előtti sorbanállásra.

[szerkesztés] 90-es évek

A Nagymenőket (1990) A Keresztapa (1972) mellett a legjobb maffiafilmek között tartják számon, ez Joe Pesci számára is meghozta a rég áhított Oscar-díjat. A társíró, Nicholas Pileggi könyvéből építkező film tömérdek bennfentes adata miatt jóval tényszerűbb, mint a mítoszteremtő A Keresztapa. A rettegés foka remake és az Ártatlanság kora kosztümös darabja után elkészíti 1995-ben a Casino című filmjét, ami egyes kritikusok szerint valójában a Nagymenők remake-je. Scorsese a Nagymenők főszereplőivel és forgatókönyvírójával kerül itt újra össze. A Casino a Las Vegas-i gengszterek életéről szól a hetvenes években, amikor a maffia irányította a játékvárost. A háromórás filmben Scorsese minden stílusjegye felismerhető – bensőséges környezetfestés, hosszú jelenetek, slágerekkel teli filmzene. 1997-ben megkapja az Amerikai Filmintézet Életműdíját.

[szerkesztés] 2000-es évek

A 2002-es, New York bandái című 100 millió dolláros költségvetésű mozi, Scorsese addigi legdrágább filmje 10 Oscar-jelölést jelentett, de egyetlen díjat sem kapott meg. Martint az Aviátorért újra jelölték a legjobb rendező díjára, de alulmaradt Clint Eastwooddal szemben a 2005-ös gálán. Két évvel később a két legendás filmes ismét megmérkőzött: ezúttal Scorsese vihette haza az aranyszobrocskát A tégla rendezéséért. Az elismerés 25 évet váratott magára.

[szerkesztés] 2010-es évek

2010-ben mutatták be a Leonardo DiCaprio főszereplésével készült Viharsziget című filmjét. Két évvel később A leleményes Hugo (2011) című alkotásával elnyerte a legjobb rendezőknek járó Golden Globe-díjat.

[szerkesztés] Válogatott filmjei rendezőként

  • A leleményes Hugo (2011)
  • Viharsziget (2010)
  • Shine a Light (2008)
  • A tégla (2006)
  • No Direction Home: Bob Dylan – A Martin Scorsese Picture (2005)
  • Aviátor (2004)
  • New York bandái (2002)
  • A holtak útja (1999)
  • My Voyage to Italy (1999)
  • Kundun (1997)
  • Casino (1995)
  • Az ártatlanság kora (1993)
  • A rettegés foka (1991)
  • Nagymenők (1990)
  • New York-i történetek (rész) (1989)
  • Krisztus utolsó megkísértése (1988)
  • A pénz színe (1986)
  • Lidérces órák (1985)
  • A komédia királya (1983)
  • Dühöngő bika (1980)
  • Az utolsó valtzer (1978)
  • New York, New York (1977)
  • Taxisofőr (1976)
  • Alice már nem lakik itt (1974)
  • Italianamerican (1974)
  • Aljas utcák (1973)
  • Boxcar Bertha (1972)
  • Street Scenes (1970)
  • Ki kopog az ajtómon (1967)
  • The Big Shave (rövidfilm) (1967)
  • Mit keres egy ilyen szép lány, egy olyan helyen mint ez? (1963)

[szerkesztés] Válogatott filmjei színészként

  • Cápamese (hang) (2004)
  • Quiz Show (1994)
  • Dreams (1990)
  • Round Midnight (1986)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Martin Scorsese témájú médiaállományokat.

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken