Catherine Deneuve

Catherine Deneuve
Catherine Deneuve Cannes-ban (2000)
Születéskori neve	Catherine Fabienne Dorléac
Született	Párizs, 1943. október 22. (68 éves)
Házastársa	David Bailey (1965 – 1972)
Foglalkozása	színésznő
Catherine Deneuve az IMDb-n

Catherine Deneuve, eredeti nevén Catherine Fabienne Dorléac (Párizs, 1943. október 22. – ) francia színésznő.

Élete

Színész családból származik. Apja, Maurice Teynac (született: Dorléac), színházi, majd filmes színész, később a Paramount Pictures filmstúdió szinkronrendezője. Anyja, Renée Deneuve ugyancsak színész volt, nagyanyja pedig színházi súgó. Négy lánytestvére közül ő a harmadik. Idősebb nővére, az ugyancsak színészi pályát választó Françoise Dorléac (1942–1967), egy tragikus autóbalesetben hunyt el.

A 60-as évek elején Deneuve együtt élt Roger Vadim filmrendezővel, akitől 1963. június 18-án fia született (Christian Vadim), majd 1965. augusztus 19-én feleségül ment David Bailey brit fényképészhez, akitől 1967-ben (jogilag 1972-ben) vált el. Ezt követően François Truffaut filmrendezővel, Marcello Mastroianni színésszel (tőle született 1972. május 28-án lánya, Chiara Mastroianni), majd a 80-as években Pierre Lescure médiaszakemberrel élt együtt.

Az egész világon úgy tekintenek rá, mint az utóbbi negyven év legnagyobb francia színésznőjére. Kivételes filmszínészi életművével nemzetközi hírnévre tett szert. Az összes nagy európai filmrendező őt keresi; neve véglegesen összeforrt a filmkészítés 20. századvégi történetével.

Pályája

Filmes pályáját tinédzserként, 1956-ban kezdte André Hunebelle rendező Les Collégiennes című filmjében, még eredeti nevén, Catherine Dorléac-ként. Az áttörést a Cherbourgi esernyők című filmmusical (Jacques Demy, 1964) hozta meg számára, majd a siker Roman Polański Iszonyat (Repulsion, 1965) című filmjével, majd Luis Buñuel szürrealista mesterművel, A nap szépe (1967) folytatódott.

Hollywood is felfedezte magának, ahol partnere volt Jack Lemmon és Burt Reynolds. Olaszországban olyan rendezőkkel forgatott, mint Mauro Bolognini és Marco Ferreri, otthon pedig elsősorban François Truffaut, aki A Mississippi szirénje szerény közönségsikere után, 1980-ban ráosztotta Deneuve pályájának talán legszebb szerepét, egy szenvedélyes színésznőét, Az utolsó metróban. A film óriási sikert aratott, Deneuve pedig játékáért 1981-ben César-díjat kapott. Ezt követően André Techiné fedezte fel magának és osztott rá sikeresebbnél sikeresebb szerepeket. Deneuve végleg befutott, és kezdte elfoglalni központi helyét a francia film világában. Számára a 80-as évek egyfajta diadalmenet volt, egyre többen keresték, s egyre több elismerésben részesült.

A közéleti ember

Deneuve az UNESCO jószolgálati nagykövete. 1985-ben a francia polgármesterek szövetsége Marianne-nak választotta, arcképe a pénzérmék hátoldalát, bélyegeket, mellszobra pedig a polgármesteri hivatalokat díszítette.

Énekesként is megállta a helyét: duettet énekelt Bernadette Lafont-nal (1975), Gérard Depardieu-vel (1980), Malcolm McLarennel (1993), Joe Cockerrel (1995) és Alain Souchon-nal (1997). 1981-ben albumot készített Serge Gainsbourg dalaiból. Énekes tudását karitatív tevékenységben is felhasználta: 1997. évi fellépésével tagja lett annak a csoportnak (Enfoirés), amely országos körútja során pénzt gyűjtött a Coluche kezdeményezésére létrehozott „A szív éttermei” hálózat részére.

„A l'ombre de moi-même” (Saját árnyékomban) címmel közölte naplóját, melyben részletesen beszámolt az Indokína és a Táncos a sötétben című filmek forgatásáról.

Anyanyelvén kívül folyékonyan beszél olaszul, jól elboldogul angolul és németül is. Egy parfümmárka viseli nevét.

Magyarországon bemutatott filmjei

1962 – A sátán megnyitja a bált (Et Satan conduit le bal), rendező Grisha M. Dabat 1963 – Cherbourgi esernyők (Les Parapluies de Cherbourg), rendező Jacques Demy 1964 – Férfivadászat (La Chasse à l’homme), rendező Edouard Molinaro 1964 – Tökéletes úriember (Un monsieur de compagnie), rendező Philippe de Broca 1964 – Elmaradt vallomás (La costanza della ragione), rendező Pasquale Festa Campanile 1965 – Muzsikál a Föld (Le Chant du monde), rendező Marcel Camus 1965 – Iszonyat (Répulsion), rendező Roman Polański 1965 – Élet a kastélyban (La Vie de château), rendező Jean-Paul Rappeneau 1966 – Teremtmények (Les Créatures), rendező Agnès Varda 1967 – A nap szépe (Belle de jour), rendező Luis Buñuel 1968 – Szívdobbanás (La Chamade), rendező Alain Cavalier 1968 – Mayerling, rendező Terence Young 1969 – A Mississippi szirénje (La Sirène du Mississippi), rendező François Truffaut 1970 – Peau d’âne, rendező Jacques Demy 1970 – Tristana, rendező Luis Buñuel 1971 – A szuka (Liza), rendező Marco Ferreri 1972 – Zsaru (Un flic), rendező Jean-Pierre Melville 1973 – Ne nyúlj a fehér nőhöz (Touche pas à la femme blanche), rendező Marco Ferreri 1974 – A piros cipős nő (La Femme aux bottes rouges), rendező Jean-Luis Bunuel 1974 – Zig-Zig, rendező Laszlo Szabo 1974 – Agresszió (L’Agression), rendező Gérard Pirès 1975 – Vadember (Le Sauvage), rendező Jean-Paul Rappeneau 1976 – Elveszett lélek (Anima persa), rendező Dino Risi 1977 – Menni vagy meghalni (March or Die), rendező Dick Richards 1980 – Az utolsó metró (Le Dernier Métro), rendező François Truffaut 1980 – Szeretlek benneteket (Je vous aime), rendező Claude Berri 1981 – A fegyverek választása (Le Choix des armes), rendező Alain Corneau 1981 – Hôtel des Amériques, rendező André Téchiné 1983 – L’Africain, rendező Philippe de Broca 1983 – Az éhség (The Hunger), rendező Tony Scott 1983 – Tiszta ügy (Le Bon Plaisir), rendező Francis Girod

1984 – A Saganne Erőd (Fort Saganne), rendező Alain Corneau 1984 – Az élet megy tovább (Paroles et musique), rendező Elie Chouraqui 1986 – Ahol a bűn lakozik (Le Lieu du crime), rendező André Téchiné 1987 – Zavarodott felügyelő (Agent trouble), rendező Jean-Pierre Mocky 1988 – Fréquence meurtre, rendező Élisabeth Rappeneau 1991 – A fehér királynő (La Reine blanche), rendező Jean-Loup Hubert 1992 – Indokina (Indochine), rendező Régis Wargnier 1993 – Legkedvesebb évszakom (Ma saison préférée), rendező André Téchiné 1993 – A kisasszonyok 25 évesek (Les demoiselles ont eu 25 ans), rendező Agnès Varda 1993 – François Truffaut - Ellopott arcképek (François Truffaut: Portraits volés), rendező Serge Toubiana és Michel Pascal 1995 – A kolostor (O Convento), rendező Manoel de Oliveira 1996 – A tolvajok (Les Voleurs), rendező André Téchiné 1996 – Généalogies d'un crime, rendező Raoul Ruiz 1998 – A Vendôme tér asszonya (Place Vendôme), rendező Nicole Garcia 1999 – Pola X, rendező Leos Carax 1999 – A megtalált idő (Le Temps retrouvé), rendező Raoul Ruiz 1999 – Kelet-Nyugat (Est-ouest), rendező Régis Wargnier. 1999 – Az anyósom (Belle Maman), rendező Gabriel Aghion 2000 – Táncos a sötétben (Dancer in the Dark), rendező Lars von Trier 2001 – A muskétás (The Musketeer), rendező Peter Hyams 2001 – Hüvelyk Matyi (Le Petit poucet), rendező Olivier Dahan 2001 – 8 nő (8 Femmes), rendező François Ozon 2002 – Közel a menyországhoz (Au plus près du paradis), rendező Tonie Marshall 2003 – Un film parlé, rendező Manoel de Oliveira 2004 – Les Liaisons dangereuses, rendező Josée Dayan 2004 – Változó idők (Les Temps qui changent), rendező André Téchiné 2004 – A hercegnő és Freud (Princesse Marie), rendező Benoît Jacquot 2004 – Ha te nem lennél (Rois et reine), rendező Arnaud Desplechin

2012 - Asterix és Obelix - Isten óvja Angliát / God save Britain

Egyéb filmjei

1956 – Les Collégiennes, rendező André Hunebelle 1960 – Les portes claquent, rendező Jacques Poitrenaud, Michel Fernaud 1960 – L'Homme à femmes, rendező Jacques-Gérard Cornu 1961 – Les Parisiennes, rendező Marc Allégret 1962 – Dossier 1413, rendező Michel Boisrond 1962 – Le vice et la vertu, rendező Roger Vadim 1963 – Vacances portugaises, rendező Pierre Kast 1963 – Les Plus Belles Escroqueries du monde, rendező Claude Chabrol 1964 – Avec amour et avec rage, rendező Pasquale Festa Campanile 1965 – Les Petits Chats, rendező Jacques R. Villa 1965 – Das Liebeskarussel, rendező Rolf Thiele 1967 – Les Demoiselles de Rochefort, rendező Jacques Demy 1967 – Benjamin ou les Mémoires d'un puceau, rendező Michel Deville 1967 – Manon 70, rendező Jean Aurel 1969 – Tout peut arriver, rendező Philippe Labro 1969 – The April Fool, rendező Stuart Rosenberg 1971 – Ça n'arrive qu'aux autres, rendező Nadine Trintignant 1972 – L'Événement le plus important depuis que l’homme a marché sur la lune, rendező Jacques Demy 1974 – Fatti di gente per bene, rendező Mauro Bolognini 1975 – La Cité des dangers, rendező Robert Aldrich 1975 – Hustle, rendező Robert Aldrich

1976 – Si c'était à refaire, rendező Claude Lelouch 1977 – Casotto, rendező Sergio Citti 1978 – L'Argent des autres, rendező Christian de Chalonge 1978 – Écoute voir…, rendező Hugo Santiago 1978 – Ils sont grands ces petits, rendező Joël Santoni 1978 – Pourvu que ce soit une fille, rendező Mario Monicelli 1979 – À nous deux, rendező Claude Lelouch 1979 – Courage fuyons, rendező Yves Robert 1982 – Le Choc, rendező Robin Davis 1988 – Drôle d’endroit pour une rencontre, rendező François Dupeyron 1994 – La Partie d’éches, rendező Yves Hanchar 1995 – Les Cent et une nuits de Simon Cinéma, rendező Agnès Varda 1996 – Court toujours: L'inconnu, rendező Ismaël Ferroukhi 1997 – Sans titre, rendező Leos Carax 1999 – Le Vent de la nuit, rendező Philippe Garrel 2001 – Je rentre à la maison, rendező Manoel de Oliviera 2001 – Absolument fabuleux, rendező Gabriel Aghion 2005 – Palais Royal!, rendező Valérie Lemercier 2006 – Le Concile de pierre, rendező Thierry Klifa 2006 – Le Héros de la famille, rendező Guillaume Nicloux 2006 – Black diamond, rendező Benoît Jacquot 2006 – Après lui, rendező Gaël Morel

Elismerések

• 1967-ben A Nap szépe című filmjével BAFTA-díjra jelölték a legjobb női alakításért.
• 1981-ben Az utolsó metró című filmjében nyújtott alakításáért David di Donatello-díjat kapott és elnyerte a legjobb színésznőnek járó César-díjat.
• 1993-ban másodszorra is elnyerte a legjobb színésznői alakításért járó César-díjat, ezúttal az Indokina című filmmel, mellyel 1992-ben a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjra is jelölték. A fentieken felül a következő filmek szereplőjeként jelölték César-díjra:
  • 1976 – Le Sauvage
  • 1982 – Hôtel des Amériques
  • 1988 – Zavarodott felügyelő
  • 1989 – Drôle d'endroit pour une rencontre
  • 1994 – Legkedvesebb évszakom
  • 1997 – A tolvajok
  • 1999 – A Vendôme tér asszonya
  • 2006 – Palais royal!
• 1988-ban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Medve Életműdíjat kapott.
• 1998-ban A Vendôme tér asszonyában nyújtott alakításáért a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon megkapta a legjobb színésznőnek járó Volpi Kupát.
• 1976-ban és 2001-ben Bambi-díjban részesült.
• 2002-ben a 8 nő című filmért elnyerte az Európai Filmakadémia Az év európai női színésze címét, illetve a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a Kiemelkedő Művészi Teljesítmény díját.

• A cannes-i filmfesztiválokon nem sok sikert könyvelhetett el. 1964 óta több filmben is szerepelt a vetítéseken, díjat azonban nem nyert. 1994-ben a zsűri helyettes elnöke volt. 2008-ban, Clint Eastwooddal együtt, megkapta a 61. Cannes-i Fesztivál különdíját.

Külső hivatkozások

• Catherine Deneuve a PORT.hu-n
• A Tribute to Gainsbourg, Catherine Deneuve interprète... (franciául)
• Catherine Deneuve (IMDb)
• Catherine Deneuve (AlloCiné)