Arany Pálma
| Arany Pálma (Palme d’or) | |
 |
|
| Az 1979-es cannes-i filmfesztivál Arany Pálmája | |
| Szervezet neve | Cannes-i fesztivál |
| Székhely | Cannes |
| Alapítás éve | 1939 |
| Ország | Franciaország |
| Díjátadók | |
| Első díjátadó | 1946. október 5. |
| Legutóbbi díjátadó | 2013. május 26. |
| Következő díjátadó | 2014. május |
| Hivatalos weboldal | |
| http://www.festival-cannes.fr/ | |
Az Arany Pálma (franciául: Palme d'or) a Cannes-i fesztivál legnagyobb értékű díja.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
1954-ig a fődíjat „A Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíja” elnevezéssel adták át. A fesztivál szervezőbizottsága 1954. végi ülésén határozta el, hogy az addigi – inkább a rendezőt, mint a filmet elismerő – Nagydíj helyett, amelyet mindig egy fiatal kortárs festőművész vagy szobrász készített el, a film feltalálásának 60. évfordulóján rendezett filmseregszemlén egy arany pálmaágat adnak át a legjobb film alkotóinak. Az ötlet Cannes városának címermotívumából származik. A szervezők pályázatot írtak ki a legnevesebb ékszerészek részére, melyet Lucienne Lazon nyert meg. Az ékszerésznő szobrász barátját, Sébastien-t kérte fel a pálmaág megrajzolására. (Nem helytálló tehát az a máig élő legenda, amely Jean Cocteau-nak tulajdonítja a pálmaág megtervezését.)
A fesztivál logójává is vált Arany Pálma az évek során kissé átalakult. Az első változat egy függőleges pálmaág volt, melynek ferdén metszett vége szívalakot formázott. A 24 karátos aranyból készült ágat terrakotta talpazaton helyezték el, melyet Sébastien készített. A talpazat formája előbb kerekített volt, majd egyre szögletesebb lett, míg végül 1984-től piramis-alakúvá vált. A díj részére vörös dobozt készítettek a rendkívül ritka fehér gímszarvas bőréből.
1992-ben Thierry de Bourqueney újrarajzolta a pálmaágat és a talpazatot is, amely ekkortól csiszolt kristály lett. 1997-ben Caroline Scheufele, a svájci Chopard ékszerészet elnöknője modernizálta a Pálmát, amelyet a cég azóta minden évben ingyen szállít. A 24 karátos Arany Pálmát 40 munkaóra ráfordítással, viaszforma kézi kiöntésével készítik el, majd egy csiszolt kristály párnára illesztik. Az elkészült remeket kék bőr ékszertartóba helyezik.[1]
1963-ig kilenc alkalommal ítélték oda az Arany Pálmát. 1964-ben a fesztivál szervezői úgy döntöttek, hogy – a pálmaágat megtartva – ismét Nagydíj, illetve 1969-től A Fesztivál Nemzetközi Nagydíja néven részesítik elismerésben a legjobb filmet. 1975-től napjainkig ismét Arany Pálmával jutalmazzák a legjobb alkotásokat. Mindezek ellenére gyakorlatilag Arany Pálma névvel illetik az összes átadott cannes-i fődíjat.
Létrehozása óta egy alkalommal ítéltek oda nőnek Arany Pálmát: 1993-ban Jane Campion vehette át a Zongoralecke című alkotásáért.
1997-ben – az 50. fesztiválon – egy külön zsűri tekintette át az eltelt félévszázad versenyfilmjeit, hogy azon kiemelkedő alkotások rendezői közül, akik sohasem nyerték el az Arany Pálmát, kiválasszanak egyet, aki megkapja a Pálmák Pálmáját. A díjat Ingmar Bergmannak ítélték. A művész távollétében lánya, Linn Ulmann vette át az elismerést, huszonnyolc arany pálmás rendező jelenlétében.[2] A fesztivál vezetése ezt követően is ítélt oda alkalomszerűen életműdíjat, különféle elnevezéssel, 2011-ben viszont rendszeressé tette. Lásd: Tiszteletbeli Pálma.
2013-ig hét filmrendező kapta meg két ízben Arany Pálmát:
- Alf Sjöberg (1946, 1951)
- Francis Ford Coppola (1974, 1979)
- Imamura Sóhei (1983, 1997)
- Emir Kusturica (1985, 1995)
- Bille August (1988, 1992)
- Luc és Jean-Pierre Dardenne testvérpár (1999, 2005)
- Michael Haneke (2009, 2012)
A Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíja (1939–1954)[szerkesztés]
| Év | Film | Rendező | Ország |
|---|---|---|---|
| 1939 | Union Pacific (Acélkaraván)[3] | Cecil B. DeMille |  USA |
| 1946 | Hets (Örjöngés) | Alf Sjöberg |  Svédország |
| The Lost Weekend (Férfiszenvedély) | Billy Wilder | USA |
|
| De røde enge | Bodil Ipsen és Lau Lauritzen |  Dánia |
|
| Neecha Nagar | Chetan Anand |  India |
|
| Brief Encounter (Késői találkozás) | David Lean |  Nagy-Britannia |
|
| María Candelaria | Emilio Fernández |  Mexikó |
|
| Великий перелом (Döntő fordulat) | Fridrih Markovics Ermler |  Szovjetunió |
|
| La symphonie pastorale (Elveszett boldogság) | Jean Delannoy |  Franciaország |
|
| Die Letzte Chance (Utolsó pillanat) | Leopold Lintberg |  Svájc |
|
| Muži bez křídel | František Čáp |  Csehszlovákia |
|
| Roma, città aperta (Róma nyílt város) | Roberto Rossellini |  Olaszország |
|
| 1947 | [4] | ||
| 1948 | [5] | ||
| 1949 | The Third Man (A harmadik ember) | Carol Reed | Nagy-Britannia |
| 1950 | [5] | ||
| 1951 | Fröken Julie (Júlia kisasszony) | Alf Sjöberg | Svédország |
| Miracolo a Milano (Csoda Milánóban) | Vittorio De Sica | Olaszország |
|
| 1952 | Othello: The Moor of Venice (Othello, a velencei mór tragédiája) | Orson Welles | USA |
| Due soldi di speranza (Két krajcár reménység) | Renato Castellani | Olaszország |
|
| 1953 | Le salaire de la peur (A félelem bére) | Henri-Georges Clouzot | Franciaország |
| 1954 | Dzsigokumon (A pokol kapuja) | Kinugasza Teinoszuke |  Japán |
Arany Pálma (1955-től napjainkig)[szerkesztés]
Győztesek országok szerint[szerkesztés]
|
19
|
|
|
11
|
|
|
10
|
|
|
4
|
|
|
2
|
|
|
1
|
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Petite histoire de la Palme. L'histoire du Festival. Site officiel du Festival de Cannes. (Hozzáférés: 2009. január 19.) (angolul), (franciául)
- ↑ Híven önmagához Bergman nem ment el a díjátadásra; üzenetét lánya olvasta fel: „Maga az élet végül is javított rajtam s késztetett félénkségre és hallgatásra.” Lásd: Éric Neuhoff: Ingmar Bergman, dans l'intimité du génie. Le Figaro, 2008. november 14. (Hozzáférés: 2011. április 19.) (franciául)
- ↑ Az 1939. évi 1. filmfesztivál a második világháború kitörése miatt elmaradt. 2002-ben az 1939-es tervezett versenyfilmek közül levetítették az Acélkaraván, A négy toll, Boefje, Isten vele, tanár úr! , Lenin v 1918 godu, Óz, a csodák csodája és La loi du nord című filmeket, hogy utólag kárpótolhassák azokat, illetve alkotóikat. Az „1939-es szakmai zsűri” egyhangú szavazással ítélte oda a nagydíjat.
- ↑ Nem osztották ki.
- ^ a b A fesztivált pénzügyi nehézségek miatt nem rendezték meg.
- ^ a b Nagydíj elnevezéssel.
- ↑ A Nemzetközi Filmfesztivál 20. születésnapjának nagydíja elnevezéssel.
- ^ a b c d e f g h A Fesztivál Nemzetközi Nagydíja elnevezéssel.
- ↑ Az 1968. májusi zavargások miatt félbeszakadt rendezvény.
- ↑ Az 1939-es, utólag odaítélt díj nélkül.
Forrás[szerkesztés]
- Petite histoire de la Palme. L'Histoire du Festival. Site officiel du Festival de Cannes. (Hozzáférés: 2012. május 28.) (angolul), (arabul), (franciául), (japánul), (kínaiul), (oroszul), (portugálul) és (spanyolul)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A Cannes-i Fesztivál hivatalos honlapja (angolul), (franciául)
- Cannes Film Festival az Internet Movie Database oldalán (angolul)
- Néhány fotó a díjakról
