1996-os cannes-i filmfesztivál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 49. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 1996. május 9. és 20. között került megrendezésre, Francis Ford Coppola amerikai filmrendező elnökletével. A hivatalos versenyprogramban 22 nagyjátékfilm és 12 rövidfilm szerepelt; az Un Certain Regard szekcióban 25, míg versenyen kívül 7 alkotást vetítettek. A párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete szekciójában 7 nagyjátékfilmet és 7 rövidfilmet mutattak be, a Rendezők Kéthete elnevezésű szekció keretében pedig 24 nagyjátékfilm és 5 kisfilm vetítésére került sor. A filmes seregszemle vetítésein 31 ország alkotása volt látható; 71 ország 3325 újságíróját akkreditálták,[1] s a rendezvényeken 90 ország mintegy 28 672 filmese jelent meg.[2]

A fesztivált a francia Rizsporos intrikák nyitotta, amelyet rekord összegért vásárolt meg a Miramax amerikai forgalmazásra; ahonnan egyébként a filmesek nagy számban maradtak távol a rendezvénytől; különösen a függetlenek, átengedve helyüket Spike Lee és Robert Altman nem éppen legkiválóbb alkotásainak. Kivételt képeztek a Coen fivérek akik ez alkalommal is remekművel érkeztek.

A filmek fő témája a szerelem, annak minden formájában. A döntést illetően a kétszeres arany pálmás Coppola vezette zsűri nehéz helyzetbe került, mivel három kiváló alkotás is esélyes volt a fődíjra: a Fargo, a Hullámtörés, valamint a Titkok és hazugságok. Az Arany Pálmát végül is ez utóbbi vitte el, a Hullámtörés a zsűri nagydíját kapta, míg a Fargo rendezője, Joel Coen a legjobb rendezés díját vehette át. Leigh filmje teljes improvizáció, még igazi forgatókönyv sem készült;[1] a Coen fivérek alkotása igazi kesernyés fekete humort mutat fel. A három alkotás közül a közel három órás Hullámtörés váltotta ki a legnagyobb vitát, mind a filmkritikusok, mind a nézők körében. Egyesek szerint erotikus-misztikus sikamlós történetet dolgoz fel, ami a puritán rendezőt gátlásossá tette, mások viszont azt állították, hogy felfokozott érzelmeket bemutató lírai mestermű, melyet a folyamatosan mozgó kamera még hangsúlyossá tesz. A kialakult vita hatására a rendező, Lars von Trier, az utolsó pillanatban lemondta cannes-i útját; kimerítette az öthónapos forgatás, túlságosan fáradt, ideges, aggodalmaskodó lett.[3]

A zsűri különdíját David Cronenberg Karambol című filmdrámájának ítélték. A legjobb női alakítás díját Brenda Blethyn kapta (Titkok és hazugságok), a legjobb férfi alakításét pedig megosztva vehette át az És a nyolcadik napon... két főszereplője, Pascal Duquenne és Daniel Auteuil. A legjobb forgatókönyv díjával illették a főhős előadott és valós történetét párhuzamosan bemutató francia vígjátékot, a Csinálj magadból hőst. Versenyen kívül vetített alkotás, a Földünket egyedi módon, különös kameraállásból bemutató francia-svájci-olasz természetfilm, a Mikrokozmosz – Füvek népe nyerte a technikai nagydíjat.

Liv Tyler (2004)

A fesztivál ügyeletes filmcsillagja, a Lopott szépség főszereplője, Liv Tyler volt. Ismeretlenként érkezett Cannes-ba, ám sztárként utazott haza a briliáns színészi képességeket (és nem utolsósorban meztelenségét) bemutató Ewan McGregor (Párnakönyv, valamint Transpotting). Ez évben is sikert aratott Fanny Ardant a Rizsporos intrikák női főszereplője. Utoljára vonult fel a „dicsőség huszonnégy lépcsőfokán” a már beteg Marcello Mastroianni, lányával, Chiarával az oldalán, akivel együtt szerepelt a portugál-francia koprodukcióban készült Három élet, egy halál című vígjátékban. Emlékezetes alakítást láthattak a fesztivállátogatók James Spader, Holly Hunter és Rosanna Arquette (Karambol), valamint Carla Bruni nővére, Valeria Bruni Tedeschi részéről (La seconda volta). Daniel Auteuil kevésbé szerepelt jól Catherine Deneuve partnereként a Tolvajokban, mint És a nyolcadik napon... című filmben. Ez utóbbi film két díjazott férfi főszereplőjén kívül emlékezetes alakítást nyújtott Miou-Miou is. Saját rendezésű filmben volt látható Al Pacino Alec Baldwinnal (Richárd nyomában), valamint Spike Lee, Madonnával és John Turturroval (Girl 6 - A hatodik hang).

A Rendezők Kéthete szekcióban volt a világpremierje Kitano Takesi A kölykök visszatérnek című filmdrámájának. A rendezvény legnagyobb felfedezettje a francia elsőfilmes rendezőnő, Sandrine Veysset volt, Lesz-e hó karácsonykor? című filmdrámájával. (1996-ban e filmjéért megkapta a legnagyobb francia filmes elismerést, a Louis Delluc-díjat.) A mezőnyből kiemelkedett a bolgár Szergej Bodrov A kaukázusi fogoly, a belga Jean-Pierre és Luc Dardenne testvérpáros Az ígéret, a francia Yvon Marciano A selyem sikolya, az amerikai Arthur Penn A vallatás, a brit Michael Winterbottom Lidércfény, valamint a grúz Nana Dzsordzsadze A szerelmes szakács 1001 receptje című alkotása.

A magyar filmművészetet ebben az évben nem képviselte alkotás a nagyjátékfilmek versenyében; viszont rendkívül sikeresen szerepelt Iványi Marcell hatperces, egy snittből álló, szöveg nélküli fekete-fehér kisfilmje, a Szél, amely elnyerte a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát. A Rendezők Kéthete szekcióban két magyar alkotás mutatkozhatott be: Gothár Péter magyar-orosz koprodukcióban készített filmszatírája, a Haggyállógva Vászka, valamint Elek Judit dokumentumfilmje a Mondani a mondhatatlant – Elie Wiesel üzenete. Magyar vonatkozásként említhető, hogy a legjobb forgatókönyv díját elnyerő Csinálj magadból hőst főszerepét az apai ágon magyar felmenőkkel bíró fiatal francia színész-forgatókönyvíró-rendező, Mathieu Kassovitz játszotta. Az Un Certain Regard szekcióban vetített amerikai Bastard Out of Carolina vágója Gárdos Éva volt, a kanadai Lulu operatőre pedig Paul Sarossy.

1996-ban újabb tömegtájékoztatási eszköz kapcsolódott a fesztivál tudósítóinak sorába: ez évben 10 internetes portál újságíróját akkreditálták.

Zsűri[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Francis Ford Coppola, a zsűri elnöke

Versenyprogram[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arany Kamera[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalos válogatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek versenye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek versenyen kívül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Un Certain Regard[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bastard Out of Carolina – rendező: Anjelica Huston
  • Buenos Aires Vice Versa – rendező: Alejandro Agresti
  • Compagna di viaggio (Az én útitársnőm)[4] – rendező: Peter Del Monte
  • Conte d'été (A nyár meséje) – rendező: Éric Rohmer
  • Cwal (Vágta) – rendező: Krzysztof Zanussi
  • Few of Us (Kevesen vagyunk) – rendező: Sharunas Bartas
  • Fourbi (Fourbi) – rendező: Alain Tanner
  • Gabbeh (Gabbeh) – rendező: Mohsen Makhmalbaf
  • Haifa – rendező: Rashid Masharawi
  • I Shot Andy Warhol (I Shot Andy Warhol) – rendező: Mary Harron
  • Irma Vep (Irma Vep) – rendező: Olivier Assayas
  • La bouche de Jean-Pierre – rendező: Lucile Hadzihalilovic
  • Looking for Richard (Richárd nyomában) – rendező: Al Pacino
  • Love Serenade (Szerelmi szerenád) – rendező: Shirley Barrett
  • Lulu – rendező: Srinivas Krishna
  • Mossane – rendező: Safi Faye
  • No way to forget – rendező: Richard Frankland
  • Pasts – rendező: Laila Pakalnina
  • Pramis – rendező: Laila Pakalnina
  • Some Mother's Son (Őt is anya szülte) – rendező: Terry George
  • Sydney – rendező: Paul Thomas Anderson
  • The Pallbearer (Julie De Marco) – rendező: Matt Reeves
  • The Pillow Book (Párnakönyv) – rendező: Peter Greenaway
  • The Waste Land – rendező: Deborah Warner
  • Un samedi sur la terre (Szombaton történt) – rendező: Diane Bertrand

Rövidfilmek versenye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 4 maneras de tapar un hoyo – rendező: Jorge Villalobos és Guillermo Rendón
  • Attraktsion – rendező: Alekszej Gyomin
  • The Beach – rendező: Dorthe Scheffmann
  • Brooms (Seprűk) – rendező: Luke Cresswell és Steve McNicholas
  • Film Noir – rendező: Michael Liu
  • Oru Neenda Yathra – rendező: Murali Nair
  • Passeio com Johnny Guitar – rendező: João César Monteiro
  • Petite sotte – rendező: Luc Otter
  • Sin #8 – rendező: Barbara Heller
  • Small Deaths (Kis halálok) – rendező: Lynne Ramsay
  • Szél – rendező: Iványi Marcell
  • This Film Is a Dog – rendező: Jonathan Ogilvie

Párhuzamos rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kritikusok Hete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Chun hua meng lu – rendező: Lin Cheng-sheng
  • Les aveux de l’innocent – rendező: Jean-Pierre Améris
  • Mi último hombre – rendező: Tatiana Gaviola
  • Sous-sol – rendező: Pierre Gang
  • The daytrippers (Kiruccanók) – rendező: Greg Mottola
  • The empty mirror – rendező: Barry J. Hershey
  • Yuri – rendező: Yang Yun-ho

Rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Derrière le bureau d’acajou – rendező: Johannes S. Nilsson
  • La grande migration – rendező: Iouri Tcherenkov
  • La tarde de un matrimonio de clase media – rendező: Fernando León
  • Le réveil (Az ébredés) – rendező: Marc-Henri Wajnberg
  • Planet man – rendező: Andrew Bancroft
  • The slap – rendező: Tamara Hernandez
  • Une robe d’été (Nyári ruha) – rendező: François Ozon

Rendezők Kéthete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A toute vitesse – rendező: Gaël Morel
  • Beautiful Thing (Csodálatos dolog) – rendező: Hettie Macdonald
  • Edipo Alcalde – rendező: Jorge Alí Triana
  • Encore (Még) – rendező: Pascal Bonitzer
  • Flame (Láng) – rendező: Ingrid Sinclair
  • Haggyjállógva Vászka – rendező: Gothár Péter
  • Inside (A vallatás) – rendező: Arthur Penn
  • Jeunesse sans Dieu – rendező: Catherine Corsini
  • Jude (Lidércfény) – rendező: Michael Winterbottom
  • Kavkazskij plennik (A kaukázusi fogoly) – rendező: Szergej Bodrov
  • Kizzu ritan (A kölykök visszatérnek)[5] – rendező: Kitano Takesi
  • La Promesse Az ígéret) – rendező: Jean-Pierre Dardenne és Luc Dardenne
  • Le cri de la soie (A selyem sikolya) – rendező: Yvon Marciano
  • Shekvarebuli kulinaris ataserti retsepti (A szerelmes szakács 1001 receptje) – rendező: Nana Dzsordzsadze
  • Lone Star (Lone Star - Ahol a legendák születnek) – rendező: John Sayles
  • Macadam Tribu (Macadam Tribu) – rendező: José Laplaine
  • Mondani a mondhatatlant – Elie Wiesel üzenete – rendező: Elek Judit
  • Parfait amour ! (Tökéletes szerelem) – rendező: Catherine Breillat
  • Pasajes – rendező: Daniel Calparsoro
  • Salut cousin ! – rendező: Merzak Allouache
  • Select Hôtel – rendező: Laurent Bouhnik
  • Trees Lounge (Bárbajnokok) – rendező: Steve Buscemi
  • Layla Lavan[6] – rendező: Arnon Zadok
  • Y’aura t’il de la neige à Noël ? (Lesz-e hó Karácsonykor?) – rendező: Sandrine Veysset

Rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • La Faim – rendező: Siegfried
  • La Fille et l'amande – rendező: Bénédicte Brunet
  • Vacances A Blériot – rendező: Bruno Bontzolakis
  • Virage Nord – rendező: Sylvain Labrosse

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mike Leigh (2008)

Nagyjátékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arany Kamera[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arany Kamera: Love Serenade (Szerelmi szerenád) – rendező: Shirley Barrett

Egyéb díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b V. C. Thomas: 1996 – Le 11ème jour.... Festival de Cannes. Ecran Noir. (Hozzáférés: 2009. január 18.) (franciául)
  2. Les participations au Festival de Cannes. Le festival en chiffre. Site officiel de la ville de Cannes. (Hozzáférés: 2009. január 18.) (angolul), (franciául)
  3. Gérard Pangon: Mille et une Nuits. Petites histoires de Cannes. Arte TV. (Hozzáférés: 2009. január 18.) (franciául)
  4. ^ a b c d Zárójelben a magyarországi filmbemutató (forrás: PORT.hu), illetve DVD-forgalmazás címe (forrás: Interaktív filmkatalógus), kiegészítve a kritikus tömeg, a Cinematrix, valamint a Filmvilág adatbázisában található magyar címekkel.
  5. A fesztiválon Kids Return nemzetközi címen szerepelt.
  6. ^ a b A fesztiválon White Night nemzetközi címen szerepelt.
  7. A Rendezők Kéthete szekcióban mutatták be.
  8. A Kritikusok Hete szekcióban mutatták be.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1996-os cannes-i filmfesztivál témájú médiaállományokat.