2008-as cannes-i fesztivál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
61. cannes-i fesztivál
Festival de Cannes 2008 Entre les murs 1.jpg
Az osztály szereplőgárdája
Rendezvény
Helyszín Cannes-i Kongresszusi és Fesztiválpalota
Dátum 2008. május 1425.
Elnök Sean Penn
Házigazda Édouard Baer
Filmek száma 161
Nyitófilm Vakság
Zárófilm Minden azzal kezdődött
Díjazottak
Arany Pálma Az osztály
Nagydíj Gomorra
FIPRESCI-díj Delta
Fesztiválok
Előző 60. cannes-i fesztivál (2007)
Következő 62. cannes-i fesztivál (2009)
Hivatalos weboldal
www.festival-cannes.fr

A 61. cannes-i fesztivált 2008. május 14. és 25. között rendezték meg, Sean Penn amerikai színész-filmrendező elnökletével. A rendezvényen 31 ország 57 nagyjátékfilmje szerepelt, melyeket 96 ország 1792 filmjéből választottak ki. A hivatalos versenyprogramban 22 nagyjátékfilm és 9 rövidfilm szerepelt; az Un Certain Regard szekcióban 20, a Cinéfondation keretében 17, míg versenyen kívül 5 alkotást, valamint különféle szekciókba szervezve további 51 filmet vetítettek.[1] A párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete szekciójában 7 nagyjátékfilmet és 7 rövidfilmet mutattak be, a Rendezők Kéthete elnevezésű szekció keretében pedig 20 ország 22 nagyjátékfilm (külön vetítésen további négy), valamint 11 alternatív és fikciós kisfilm vetítésére került sor.

A 2008. évi fesztivál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Benicio del Toro, a legjobb színész

A felújított, restaurált kópiákat, valamint a filmkészítés történetével kapcsolatos új filmeket bemutató Cannes-i Klasszikusok szekció keretében első rövidfilmje (Douro, Faina Fluvial) vetítésével emlékeztek meg az idén 100 éves portugál filmrendezőről, Manoel de Oliveira-ról (Tiszteletbeli Pálmát vehetett át Michel Piccolitól). Két alkotását tűzték műsorra az ugyancsak 100 éve született brit rendező, David Lean-nek (Egy boldog emberöltő és The Passionate Friends), továbbá tisztelegtek a hongkongi Vong Kar-vaj előtt (Emlékekre hangolva). A 40 éve félbeszakadt fesztivál alkotásai közül ötöt vetítettek le: Saura Hűtött mentalikőr, Claude Lelouch 13 jours en France, Alekszandr Grigorjevics Zarhi Lev Tolsztoj: Anna Karenina, Peter Collinson Meghalni egy hosszú nap végén, valamint Dominique Delouche 24 heures de la vie d’une femme című játékfilmjét.

Nem sokkal a megnyitóünnepség előtt a politikai és humanitárius elkötelezettségéről közismert zsűrielnök, az előző napokban történt kínai földrengéssel és mianmari Nargis ciklonnal kapcsolatban kijelentette: „az kellene, hogy az arany pálmás rendező vagy rendezőnő tudatában legyen annak, ami körülötte történik a világban”.[2] Egyébként pedig arra bátorította a filmforgalmazókat a megnyitón, hogy támogassák azokat a filmeket is, amelyek nem kaptak elismerést.[3]

A fesztivált Fernando Meirelles Vakság című versenyfilmjével nyitották meg, a záróelőadáson pedig Barry Levinson Minden azzal kezdődött című versenyen kívüli alkotását vetítették. Nagy érdeklődés kísérte a Filmleckét, amelynek keretében Quentin Tarantino beszélt a mozival való kapcsolatáról és idézte fel filmes karrierjének nagy pillanatait.

21 évvel Pialat A Sátán árnyékában című műve után ismét francia film nyerte az Arany Pálmát, amelyet Robert De Niro nyújtott át Laurent Cantet rendezőnek, Az osztály című aktuálpolitikai filmdrámájáért. A külvárosi iskolák nehéz helyzetét megörökítő alkotás, a főszerepben látható François Bégaudeau franciatanár önéletrajzi könyvéből készült. Ugyancsak aktuálpolitikával, Nápollyal és a Camorrával foglalkozik Matteo Garrone filmje, a nagydíjas Gomorra. A legjobb rendezés díját a török Nuri Bilge Ceylan vehette át Három Majom című alkotásáért. Extra elismerést, a 61. cannes-i fesztivál díját kapta – részben eddigi művészi munkája elismeréseként – a Karácsonyi mese / Karácsonyi történet főszereplője, Catherine Deneuve, valamint az Elcserélt életek rendezője, Clint Eastwood. A legjobb női főszereplő Sandra Corveloni lett (Lépések útja), a legjobb férfi főszereplő díját pedig Benicio del Toro vehette át Che Guevara alakjának megformálásáért. A magyar versenyfilm a nemzetközi filmkritikusok elismerését vívta ki. A Kép- és Hangtechnikai Főbizottság (CST) technikai-művészi Vulcain-díját Luca Bigazzi operatőr és Angelo Raguseo hangmérnök kapta az Il divo – A megfoghatatlan hangja és képi világa összhangjának megteremtéséért.

A válogatás gazdagságának és minőségének elismeréseként az Un Certain Regard szekció zsűrije is kiosztott két új díjat: a reménység díját és a „K.O. díját” .

A Rendezők Kéthete szekció 40. évfordulóját ünnepelte. A legnagyobb elismerést Bouli Lanners belga színész-rendező Eldorado című filmdrámája kapta: elnyerte a legjobb európai filmnek járó „Label Europa Cinémas” díjat, a fiatalok által odaítélt Regards Jeunes díjat, valamint a párhuzamos szekciók FIPRESCI-díját. A mezőnyből kiemelkedett a francia Claire Simon Les bureaux de Dieu, a cseh Juraj Lehotský Vak szerelmek, valamint a brazil Tião Muro című alkotása. A rendezvény megnyitóján adták át az Arany Hintó díjat Jim Jarmuschnak, akinek előzetesen levetítették Florida, a paradicsom című, 1984-es alkotását.

Magyarország A fesztivál hivatalos programjába két magyar alkotás kapott meghívást: a nagyjátékfilmek versenyében vetítették Mundruczó Kornél magyar-német koprodukcióban készített, Delta című filmdrámáját[4] (amellyel elnyerte a FIPRESCI díját), a rövidfilmek versenyében pedig Erdélyi Dániel 411-Z című rövidjátékfilmjét. A Kritikusok Hete párhuzamos szekcióban mutatták be M. Tóth Géza Ergo című, 12 perces animációs filmjét.

Magyar vonatkozásként említhető még, hogy a Cannes-i Klasszikusok szekció keretében No Subtitles Necessary: Laszlo & Vilmos címmel bemutatták James Chressanthis egész estét betöltő dokumentumfilmjét, amely két világhírű magyar származású operatőr, Kovács László és Zsigmond Vilmos életútját és barátságát örökíti meg. Ugyanitt volt látható Kertész Mihály 1935-ös klasszikusa, a Blood kapitány, Errol Flynn főszereplésével. A nagyjátékfilmek versenyben indított, az ökomenikus zsűri díját elnyerő, kanadai Imádat egyik producere Robert Lantos, míg operatőre Paul Sarossy volt.

Zsűri[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versenyprogram[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sean Penn, a zsűri elnöke (2006)

Cinéfondation és rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Un Certain Regard[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arany Kamera[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalos válogatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek versenyben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek versenyen kívül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éjféli előadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Különleges előadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zsűri elnökének előadása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cannes-i Klasszikusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Un Certain Regard[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Festa De Menina Morta – rendező: Matheus Nachtergaele
  • Afterschool – rendező: Antonio Campos
  • De ofrivilliga (Akaratlanul) – rendező: Ruben Östlund
  • Hunger (Éhség) – rendező: Steve McQueen
  • Je veux voir – rendező: Joana Hadjithomas és Khalil Joreige
  • Johnny Mad Dog (Őrült Johnny) – rendező: Jean-Stéphane Sauvaire
  • Los Bastardos – rendező: Amat Escalante
  • Milh Hadha al-Bahr[11] – rendező: Annemarie Jacir
  • O' Horten (O' Horten) – rendező: Bent Hamer
  • Profils paysans: la vie moderne – rendező: Raymond Depardon
  • Soi Cowboy (Soi Cowboy) – rendező: Thomas Clay
  • Ting csö (Parking)[12] – rendező: Csung Mung-Hung
  • Tôkyô – rendező: Michel Gondry, Leos Carax és Bong Joon-ho
  • Tôkyô Sonata (Tokió szonáta) – rendező: Kuroszava Kijosi
  • Tulpan (Tulpan) – rendező: Szergej Dvorcevoj
  • Tyson (Tyson) – rendező: James Toback
  • Versailles (Versailles) – rendező: Pierre Schöller
  • Wendy and Lucy (Wendy és Lucy) – rendező: Kelly Reichardt
  • Wolke Neun (Kilencedik mennyország) – rendező: Andreas Dresen
  • Ji pan haj suj, ji pan huo jan – rendező: Liu Fentou

Cinéfondation[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pa jüe si vu – rendező: Hszüan Csiang (California Institute of the Arts,  Amerikai Egyesült Államok)
  • Blind Spot – rendező: Johanna Bessière, Cécile Dubois Herry, Simon Rouby, Nicolas Chauvelot, Olivier Clert, Yvon Jargel, (Gobelins, Ecole de l’Image,  Franciaország)
  • El rejol – rendező: Marco Berger (Universidad del Cine,  Argentína)
  • Et dans mon cœur j'emporterai – rendező: Yoon Sung-A (INSAS,  Belgium)
  • Forbach – rendező: Claire Burger (La fémis,  Franciaország)
  • Gata – rendező: Diana Mkrchyan (VGIK,  Oroszország)
  • Gestern in Eden – rendező: Jan Speckenbach (DFFB,  Németország)
  • Himnon – rendező: Elad Keidan (The Sam Spiegel Film and TV School,  Izrael)
  • Illusion Dwellers – rendező: Rob Ellender (Royal College of Art,  Egyesült Királyság)
  • Interior. scara de bloc – rendező: Ciprian Alexandrescu (National University for Film and Drama,  Románia)
  • Kestomerkitsijat – rendező: Juho Kuosmanen (University of Art and Design Helsinki,  Finnország)
  • Naus – rendező: Lukáš Glanser (FAMU,  Csehország)
  • O som e o resto – rendező: André Lavquial (Escola de Cinema Darcy Ribeiro,  Brazília)
  • Shtika – rendező: Hadar Morag (Tel-Aviv University,  Izrael)
  • Stop – rendező: Park Jae-ok (KAFA,  Dél-Korea)
  • The Maid – rendező: Heidi Saman (Temple University,  Amerikai Egyesült Államok)
  • This Is A Story About Ted And Alice – rendező: Teressa Tunney (Columbia University,  Amerikai Egyesült Államok)

Rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 411-Z – rendező: Erdélyi Dániel
  • Buen viaje – rendező: Javier Pallerio és Guillermo Rocamora
  • De moins en moins – rendező: Mélanie Laurent
  • El deseo – rendező: Marie Benito
  • Jerrycan – rendező: Julius Avery
  • Love You More – rendező: Sam Taylor-Wood
  • Megatron – rendező: Marian Crisan
  • My Rabit Hoppy – rendező: Anthony Lucas
  • Småfuglar – rendező: Rúnar Rúnarsson

Párhuzamos szekciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kritikusok Hete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aanrijding in Moscou (Moszkva, Belgium)[5] – rendező: Christophe van Rompaey
  • Better Things – rendező: Duane Hopkins
  • Das fremde in mir – rendező: Emily Atef
  • La sangre brota – rendező: Pablo Fendrik
  • Les grandes personnes (Felnőttek) – rendező: Anne Novion
  • Snijeg (Hó) – rendező: Aida Begić
  • Vszjo umrut a ja osztanusz (Csak én nem halok meg) – rendező: Valerija Gaja Germanika

Rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A espera – rendező: Fernanda Teixeira
  • Ahendu nde sapukai – rendező: Pablo Lamar
  • Ergo – rendező: M. Tóth Géza
  • La copie de Coralie – rendező: Nicolas Engel
  • Next Floor (A következő emelet) – rendező: Denis Villeneuve
  • Nosebleed – rendező: Jeff Vespa
  • Skhizein – rendező: Jérémy Clapin

Rendezők Kéthete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Acné (Akné)[5] – rendező: Federico Veiroj
  • Aquele querido mês de agosto (Az a kedves augusztusi hónap) – rendező: Miguel Gomes
  • Boogie (Boogie) – rendező: Radu Muntean
  • Cztery noce z Anna (Négy éjszaka Annával) – rendező: Jerzy Skolimowski
  • De la guerre – rendező: Bertrand Bonello
  • Dernier maquis (Dernier maquis) – rendező: Rabah Ameur-Zaïmeche
  • El cant dels ocells – rendező: Albert Serra
  • Eldorado (Eldorado) – rendező: Bouli Lanners
  • Élève libre (Magánórák) – rendező: Joachim Lafosse
  • Il resto della notte – rendező: Francesco Munti
  • Le voyage aux Pyrénées – rendező: Arnaud Larrieu és Jean-Marie Larrieu
  • Les bureaux de Dieu – rendező: Claire Simon
  • Liverpool – rendező: Lisandro Alonso
  • Monsieur Morimoto (Monsieur Morimoto) – rendező: Nicola Sornaga
  • Niu lang cse nu – rendező: Jin Licsuan
  • Now Showing – rendező: Raya Martin
  • Salamandra – rendező: Pablo Agüero
  • Sultesz – rendező: Bakur Bakuradze
  • Slepé lásky (Vak szerelmek) – rendező: Juraj Lehotský
  • Taraneh tanhaïye Tehran – rendező: Saman Salur
  • The Pleasure of Being Robbed – rendező: Josh Safdie
  • Tony Manero – rendező: Pablo Larraín

Rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ciel éteint ! – rendező: François-Jacques Ossang
  • Easter Morning – rendező: Bruce Conner
  • Il fait beau dans la plus belle ville du monde – rendező: Valérie Donzelli
  • Je vous hais petites filles – rendező: Yann Gonzalez
  • Kamel s'est suicidé six fois, son père est mort – rendező: Soufiane Adel
  • Man – rendező: Myna Joseph
  • Mes copains – rendező: Louis Garrel
  • Muro – rendező: Tião
  • Sagan Om Den Lille Dockpojken – rendező: Johannes Nyholm
  • The Acquaintances of a Lonely John – rendező: Benny Safdie
  • Vsakdan ni vsak dan – rendező: Nartin Turk
  • Hszia vu[13] – rendező: Ho Vi-ting

Különleges vetítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 40 x 15[14] – rendező: Olivier Jahan
  • Itinéraire de Jean Bricard – rendező: Danièle Huillet és Jean-Marie Straub
  • Le genou d'Artémide – rendező: Jean-Marie Straub
  • Milestones – rendező: Robert Kramer és John Douglas

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 61. cannes-i fesztivál különdíjasai

Nagyjátékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arany Pálma (rövidfilm): Megatron – rendező: Marian Crisan
  • A zsűri díja (rövidfilm): Jerrycan – rendező: Julius Avery

Un Certain Regard[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Un Certain Regard díj: Tulpan (Tulpan) – rendező: Szergej Dvorcevoj
  • Un Certain Regard zsűri díja: Tôkyô Sonata (Tokió szonáta) – rendező: Kuroszava Kijosi
  • Un Certain Regard zsűri kedvence: Wolke Neun (Kilencedik mennyország) – rendező: Andreas Dresen
  • Un Certain Regard reménység díja: Johnny Mad Dog – rendező: Jean-Stéphane Sauvaire
  • Un Certain Regard „K.O. díja”: Tyson – rendező: James Toback

Arany Kamera[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cinéfondation[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Cinéfondation első díja: Himnon – rendező: Elad Keidan
  • A Cinéfondation második díja: Forbach – rendező: Claire Burger
  • A Cinéfondation harmadik díja:
    • Kestomerkitsijat – rendező: Juho Kuosmanen
    • Stop – rendező: Park Jae-ok

Egyéb díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hírességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Woody Allen, Mathieu Almaric, Emmanuelle Béart, Monica Bellucci, Gael García Bernal, Cate Blanchett, Sandrine Bonnaire, Bono, Adrien Brody, Dean Cain, Campino, Jackie Chan, Penélope Cruz, Liam Cunningham, Catherine Deneuve, Faye Dunaway, Calista Flockhart, Harrison Ford, Michel Gondry, Salma Hayek, Dustin Hoffman, Dennis Hopper, Natalie Imbruglia, Angelina Jolie, Milla Jovovich, George Lucas, Madonna, Diego Maradona, Chiara Mastroianni, Fernando Meirelles, Giovanna Mezzogiorno, Julianne Moore, Michael Moore, Jeanne Moreau, Steve McQueen, Robert De Niro, Julia Ormond, Gwyneth Paltrow, Eva Longoria Parker, Michel Piccoli, Brad Pitt, Tim Robbins, Rodrigo Santoro, Steven Spielberg, Sharon Stone, Quentin Tarantino, Benicio del Toro, Mike Tyson, Jean-Claude Van Damme, Kerry Washington

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tableau comparatif des films 1994 - 2008. Le festival en chiffre. Site officiel du Festival de Cannes. (Hozzáférés: 2009. május 8.) (franciául)
  2. (2005. május 15.) „Sean Penn politikus cannes-i fesztivált akar”. Le Figaro. Hozzáférés ideje: 2009. május 8.   (franciául)
  3. (2005. május 15.) „Sean Penn: Szerelmes levelet küldünk a filmeknek”. Libération. Hozzáférés ideje: 2009. május 8.   (franciául)
  4. Hou Hsiao Hsien tajvani filmrendező, a Cinéfondation zsűrielnöke – amikor a díjátadón kitartásra és művészi kezdeményezőkészségük megtartására buzdította a fiatal művészeket – követendő példaként Mundruczó pályafutását említette, aki 2004-ben e szekcióban mutatkozott be (Kis apokrif No. 2), 2005-ben az Un Certain Regard szekcióba kapott meghívást (Johanna), idén pedig alkotása az Arany Pálma-jelöltek között szerepelt.
  5. ^ a b c d e f Zárójelben a magyarországi filmbemutató, illetve DVD-forgalmazás címe (forrás: PORT.hu, Interaktív filmkatalógus és kritikus tömeg), kiegészítve a Filmvilág adatbázisában található magyar címekkel.
  6. A fesztiválon 24 City nemzetközi angol címen vetítették.
  7. A fesztiválon The Good, the Bad, and the Weird nemzetközi angol címmel vetítették.
  8. A rendezvényen The Chaser nemzetközi angol címmel szerepelt.
  9. A fesztiválon Ashes of Time Redux nemzetközi angol címen vetítették.
  10. A fesztiválon Zigeunerweisen címen vetítették.
  11. Az algériai-francia film ezen az arab, illetve francia címen (Le sel de la mer) szerepelt a fesztiválon. Az IMDb adatbázisában azonban csak Salt of This Sea nemzetközi angol címe található.
  12. A szervezők által megadott kínai, illetve francia cím; a film az IMDb adatbázisában nem szerepel.
  13. A rendezvényen Summer Afternoon nemzetközi angol címmel szerepelt.
  14. Teljes címen: Les quarante ans de la Quinzaine des Réalisateurs (A Rendezők Kéthetének negyven éve)
  15. A Kritikusok Hete szekcióban mutatták be.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2008-as cannes-i fesztivál témájú médiaállományokat.