2011-es cannes-i fesztivál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
64. cannes-i fesztivál
Cannes 2011 jury 3.jpg
A nagyjátékfilmek zsűrije
Rendezvény
Helyszín Cannes-i Kongresszusi és Fesztiválpalota
Dátum 2011. május 1122.
Elnök Robert De Niro
Házigazda Mélanie Laurent
Filmek száma 154
Nyitófilm Éjfélkor Párizsban
Zárófilm Szerelem nélkül soha
Díjazottak
Arany Pálma Az élet fája
Nagydíj Bir zamanlar Anadolu'da
Srác a biciklivel
Fesztiválok
Előző 63. cannes-i fesztivál (2010)
Következő 65. cannes-i fesztivál (2012)
Hivatalos weboldal
www.festival-cannes.fr
Robert De Niro, a 2011-es cannes-i fesztivál elnöke

A 64. cannes-i fesztivált 2011. május 11. és május 22. között rendezték meg, Robert De Niro amerikai színész-producer-rendező elnökletével. A megnyitó és záróesemények ceremóniamestere Mélanie Laurent francia színésznő volt. A hivatalos versenyprogramban 20 nagyjátékfilm és 9 rövidfilm szerepelt; az Un Certain Regard szekcióban 21, a Cinéfondation keretében 16, míg versenyen kívül 6 alkotást, valamint különféle szekciókba szervezve további 30 filmet vetítettek. A párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete szekciójában 7 nagyjátékfilmet, valamint 10 rövid- és közepes hosszúságú filmet mutattak be, a Rendezők Kéthete elnevezésű szekció keretében pedig 21 nagyjátékfilm (külön vetítésen további négy), valamint 14 alternatív és fikciós kisfilm vetítésére került sor. Aránylag sok elsőfilmes rendező mutatkozott be; az Arany Kameráért 23 nagyjátékfilm versenyzett: 8-8 a hivatalos válogatásból és a Rendezők Kéthete szekcióból, 7 pedig a Kritikusok Hete szekcióból.

A 2011-es fesztivál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendezvénysorozat nyitófilmje Woody Allen versenyen kívül indított Éjfélkor Párizsban című romantikus filmvígjátéka lett, melynek főbb szerepeit Rachel McAdams, Marion Cotillard, Adrien Brody és Carla Bruni játsszák. A fesztiválzáró film francia volt: Christophe Honoré Szerelem nélkül soha című, ugyancsak versenyen kívüli vígjátéka, Catherine Deneuve, Miloš Forman, Louis Garrel és Chiara Mastroianni főszereplésével.

Jean-Paul Belmondot és kísérőjét, Barbara Gandolfit fogadja Gilles Jacob elnök.

2011. január 31-én a Francia Filmtár (Cinémathèque Française) bejelentette, hogy befejeződött Stanley Kubrick Mechanikus narancs című filmjének restaurálása, s világpremierje előtt levetítik Cannes-ban. A Cannes-i Klasszikusok keretében további 11 restaurált kópiát mutattak be, közöttük volt Georges Méliès 1902-ben forgatott, Utazás a Holdba című klasszikusának 16 perces, színes változata, melyet hosszú időn át, 1993-es barcelonai előtalálásáig elveszettnek hittek. A film 13 375 kockáját egyenként restaurálták, az Air zenekar pedig zenei aláfestést adott a filmnek.[1]

Az Arany Pálmát az amerikai Terrence Malick Az élet fája című filmje nyerte el. A fesztivál nagydíját megosztva kapta a török Nuri Bilge Ceylan Bir zamanlar Anadolu'da, valamint a belga Dardenne-fivérek Srác a biciklivel című alkotása. A legjobb rendezés díját a dán Nicolas Winding Refn vehette át Drive – Gázt! című filmjéért. A legjobb színésznő az amerikai Kirsten Dunst (Melankólia) lett, míg a legjobb színész díjat a francia Jean Dujardin kapta meg az utolsó pillanatban benevezett The Artist – A némafilmes című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb forgatókönyv díját Lábjegyzet című alkotásáért Joseph Cedar izraeli író-rendező vette át.

A 2011-es cannes-i fesztivál két hagyományteremtő újdonsággal is szolgált:

  • A fesztivál vezetősége úgy határozott, hogy az eddig már többször odaítélt alkalmi különdíjat (Pálmák Pálmája, Tiszteletbeli Arany Pálma, Különdíj) 2011-től Tiszteletbeli Pálma néven rendszeresen átadják annak a neves filmrendezőnek, aki kiemelkedő alkotásai révén méltán megkaphatta volna, mégsem nyerte el soha az Arany Pálmát. Az elismerést nem zsűri ítéli oda, hanem a fesztivál vezetősége; átadására pedig a fesztivál nyitóünnepségén kerül sor ünnepélyes keretek között. 2011-ben Bernardo Bertolucci részesült ebben az elismerésben.[2]
  • Ettől az évtől kezdve minden fesztiválon lesz egy díszvendégként meghívott ország, hogy bemutathassa nemzeti filmgyártását. Első alkalommal Egyiptomot érte ez a megtiszteltetés, nem kis politikai felhanggal; a meghíváshoz az apropót Egyiptom közelmúltbeli politikai eseményei adtak, de egyben tisztelgés volt a Cannes-ban mindig jelen lévő filmművészetének is. A rendezvényen levetítették a Tamantashar Yom című filmet, amellyel tíz neves egyiptomi rendező, költségvetés nélkül, önkéntes munkával örökítette a forradalom 18 napjának eseményeit.

Május 17-én ünnepséget rendeztek a francia filmművészet nagy alakja, Jean-Paul Belmondo tiszteletére, melynek keretében levetítették Vincent Perrot és Jeff Domenech róla készített Belmondo, Itinéraire… című dokumentumfilmjét, a 78 éves művész pedig egy Tiszteletbeli Pálmát vehetett át.

A magyar filmművészetet a hivatalos válogatásban nem képviselte alkotás, azonban Kenyeres Bálint jelen volt a fesztiválon: a Cinéfondation keretében alapított Műhely 15 alkotása közt, ő is bemutathatta első nagyjátékfilmje, a Tegnap[3] filmtervét neves filmes szakembereknek, elsősorban producereknek és forgalmazóknak. A Rendezők Kéthete elnevezésű párhuzamos rendezvényén bemutatták Till Attila Csicska című, 28 perces, színes kisjátékfilmjét.[4]

Magyar vonatkozásként meg kell említeni, hogy tizenhat év után ismét felkértek egy magyar filmes szakembert bíráló bizottsági tagnak: Vezér Éva médiamenedzser, a Magyar Filmunió ügyvezető igazgatója az Arany Kamera zsűrijében foglalt helyet. A Rendezők Kéthete keretében vetített, az ír Rebecca Daly által készített Halálos ébredés magyar koprodukcióban készült.

Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár a fesztivál idején találkozott a nemzetközi filmszakma és sajtó képviselőivel, akiket tájékoztatott a budapesti nemzetközi filmfesztivál (Budapest International Film Festival – BIFF) megrendezésének tervéről.[5]

Lars von Trier-nek a náci rezsimmel kapcsolatos provokatív kijelentései felkavarták a fesztivál állóvizét.

A filmünnepen kényes politikai színezetű közjáték is történt. Noha utólag bocsánatot kért, a fesztivál adminisztratív tanácsa azonnali hatállyal nemkívánatos személynek nyilvánította Lars von Trier dán rendezőt, aki Melankólia című alkotásának hivatalos vetítése után tartott sajtótájékoztatón „elfogadhatatlan, intoleráns, a fesztivál szellemiségével ellenkező” kijelentéseket tett.[6][7]

Zsűri[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versenyprogram[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cinéfondation és rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Un Certain Regard[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arany Kamera[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalos válogatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek versenye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek versenyen kívül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éjféli előadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Días de Gracia Everardo – rendező: Valerio Gout
  • Vu hszia – rendező: Csan Peter Ho-Szun

Különleges előadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Al-boustaguy – rendező: Hussein Kamal
  • Duch, le maître des forges de l’enfer – rendező: Rithy Panh
  • In film nist – rendező: Mojtaba Mirtahasebi és Jafar Panahi
  • La khaoufa baada al’Yaoum (Többé már nem félünk) – rendező: Mourad ben Cheikh
  • Labrador – rendező: Frederikke Aspöck
  • Michel Petrucciani – rendező: Michael Radford
  • Tamantashar Yom – rendező: Ahmad Abdasllah, Mariam Abou Ouf, Kamla Abu Zikri, Ahmed Alaa, Mohamed Ali, Sherif Arafa, Sherif El Bendary, Marwan Hamed, Khaled Marei, Yousry Nasrallah
  • Tous au Larzac – rendező: Christian Rouaud
  • The Big Fix (A nagy umbulda)[8] – rendező: Josh Tickell

Cannes-i Klasszikusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Un Certain Regard[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arirang – rendező: Kim Ki-duk
  • Bé omid é didar – rendező: Mohammad Rasoulof
  • Bonsái – rendező: Cristián Jiménez
  • Book chon bang hyang[12] – rendező: Hong Sang-soo
  • Elena (Elena) – rendező: Andrej Zvjagincev
  • Halt auf freier Strecke (Járhatatlan út) – rendező: Andreas Dresen
  • Hors satan – rendező: Bruno Dumont
  • Hwanghae[13] (A Sárga-tenger) – rendező: Na Hong-jin
  • Les neige du Kilimandjaro (A Kilimandzsáró hava) – rendező: Robert Guédiguian
  • L'exercice de l'État (Államérdekből) – rendező: Pierre Schöller
  • Loverboy (Loverboy) – rendező: Catalin Mitulescu
  • Martha Marcy May Marlene (Martha Marcy May Marlene) – rendező: Sean Durkin
  • Miss Bala – rendező: Gerardo Naranjo
  • Ohotnik – rendező: Bakur Bakuradze
  • Oslo, 31. august (Oslo, Augusztus) – rendező: Joachim Trier
  • Restless (A nyugtalanság kora) – rendező: Gus Van Sant
  • Skoonheid (Szépség) – rendező: Oliver Hermanus
  • Tatsumi (Tatsumi) – rendező: Eric Khoo
  • Toomelah – rendező: Ivan Sen
  • Trabalhar Cansa – rendező: Marco Dutra és Juliana Rojas
  • Et maintenant on va où ? (És most merre?) – rendező: Nadine Labaki

Rövidfilmek versenye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Badpakje 46 – rendező: Wannes Destoop
  • Bear – rendező: Nash Edgerton
  • Ce n’est rien – rendező: Nicolas Roy
  • Cross – rendező: Maryna Vroda
  • Ghost – rendező: Dahci Ma
  • Kjøttsår – rendező: Lisa Marie Gamlem
  • Meathead – rendező: Sam Holst
  • Paternal Womb – rendező: Megumi Tazaki
  • Soy tan feliz – rendező: Vladimir Durán

Cinéfondation[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A viagem – rendező: Simão Cayatte (Columbia University,  Amerikai Egyesült Államok)
  • Al Martha Lauf – rendező: Ma'ayan Rypp (Tel Aviv University,  Izrael)
  • Befetach Beity – rendező: Anat Costi (Bezalel Academy,  Izrael)
  • Bento monogatari – rendező: Pieter Dirkx (Sint-Lukas University,  Belgium)
  • Big Muddy – rendező: Jefferson Moneo (Columbia University,  Amerikai Egyesült Államok)
  • Cagey Tigers – rendező: Aramisova (Filmová a televizní fakulta Akademie múzických umění v Praze,  Csehország)
  • Der brief – rendező: Doroteya Droumeva (Deutsche Film- und Fernsehakademie Berlin,  Németország)
  • Der Wechselbalg – rendező: Maria Steinmetz (Hochschule für Film und Fernsehen „Konrad Wolf”,  Németország)
  • Drari – rendező: Kamal Lazraq (La Fémis,  Franciaország)
  • Duelo antes da noite – rendező: Alice Furtado (Universidade Federal Fluminense,  Brazília)
  • La fiesta de Casamiento – rendező: Gastón Margolin és Martín Morgenfeld (Universidad del Cine,  Argentína)
  • L'estate che non viene – rendező: Pasquale Marino (Centro Sperimentale di Cinematografia,  Olaszország)
  • Salsipuedes – rendező: Mariano Luque (Universidad Nacional de Córdoba,  Argentína)
  • Suu et Uchikawa – rendező: Nathanael Carton (New York University Tisch School of the Arts Asia,  Szingapúr)
  • The Agony and Sweat of The Human Spirit – rendező: D. Jesse Damazo és Joe Bookman (University of Iowa,  Amerikai Egyesült Államok)
  • Ya-gan-bi-hang – rendező: Son Tae-gyum (Chung-Ang University,  Dél-Korea)

Párhuzamos rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kritikusok Hete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 17 filles (17 lány) – rendező: Delphine Coulin és Muriel Coulin
  • Avé (Avé) – rendező: Konstantin Bojanov
  • Csang o[14] – rendező: Peng Cou
  • Las acacias – rendező: Pablo Giorgelli
  • Snowtown – rendező: Justin Kurzel
  • Take Shelter – rendező: Jeff Nichols
  • The Slut – rendező: Hagar Ben Asher

Rövid- és középhosszú filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alexis Ivanovitch vous êtes mon héros – rendező: Guillaume Gouix
  • Black Moon – rendező: Amie Siegel
  • Blue – rendező: Stephan Kang
  • Boy – rendező: Topaz Adizes
  • Bul-Myul-Ui-Sa-Na-Ie – rendező: Moon Byoung-gon
  • Dimanches – rendező: Valéry Rosier
  • In Front of the House – rendező: Lee Tae-ho
  • Junior – rendező: Julia Ducournau
  • La inviolabilidad del domicilio se basa en el hombre que aparece empunando un hacha – rendező: Alex Piperno
  • Permanências – rendező: Ricardo Alves Júnior

Rendezők Kéthete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Après le sud – rendező: Jean-Jacques Jauffret
  • Atmen (Lélegzés) – rendező: Karl Markovics
  • Blue Bird – rendező: Gust Van den Berghe
  • Busong – rendező: Auraeus Solito
  • Chatrak – rendező: Vimukthi Jayasundara
  • Code Blue – rendező: Urszula Antoniak
  • Corpo celeste – rendező: Alice Rohrwacher
  • Eldfjall (Tűzhányó) – rendező: Rúnar Rúnarsson
  • En ville – rendező: Bertrand Schefer és Valérie Mréjen
  • Impardonnables – rendező: André Téchiné
  • Jeanne captive – rendező: Philippe Ramos
  • La fée (A tündér) – rendező: Fiona Gordon, Dominique Abel és Bruno Romy
  • La fin du silence – rendező: Roland Edzard
  • Les géants – rendező: Bouli Lanners
  • O Abismo prateado – rendező: Karim Aïnouz
  • Ostrovat[15] – rendező: Kamen Kalev
  • Play – rendező: Ruben Östlund
  • Porfirio – rendező: Alejandro Landes
  • Return – rendező: Liza Johnson
  • Sur la planche – rendező: Leïla Kilani
  • The Other Side Of Sleep (Halálos ébredés) – rendező: Rebecca Daly

Különleges előadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Des jeunes gens modernes – rendező: Jérôme de Missolz
  • El velador – rendező: Natalia Almada
  • Koi no Cumi – rendező: Szono Sion
  • La nuit elles dansent – rendező: Isabelle Lavigne és Stéphane Thibault

Rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Armand 15 ans l'été – rendező: Blaise Harrison
  • Bielutin - Dans le jardin du temps – rendező: Clément Cogitore
  • Boro In The Box – rendező: Bertrand Mandico
  • Cigarette at Night – rendező: Duane Hopkins
  • Csicska – rendező: Till Attila
  • Demain, ça sera bien – rendező: Pauline Gay
  • Fourplay: Tampa – rendező: Kyle Henry
  • Killing the Chickens to Scare the Monkeys – rendező: Jens Assur
  • La Conduite de la Raison – rendező: Aliocha
  • Las Palmas – rendező: Johannes Nyholm
  • Le Songe de Poliphile – rendező: Camille Henrot
  • Mila Caos – rendező: Simon Paetau
  • Nuvem – rendező: Basil da Cunha
  • Vice Versa One – rendező: Shahrbanoo Sadat

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Un Certain Regard[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Un Certain Regard díj (megosztva):
    • Arirang – rendező: Kim Ki-duk
    • Halt auf freier Strecke (Járhatatlan út) – rendező: Andreas Dresen
  • Un Certain Regard zsűri különdíja: Elena (Elena) – rendező: Andrej Zvjagincev
  • Un Certain Regard legjobb rendezés díja: Bé omid é didar – rendező: Mohammad Rasoulof

Rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arany Pálma (rövidfilm): Cross – rendező: Maryna Vroda
  • A zsűri díja (rövidfilm): Badpakje 46 – rendező: Wannes Destoop

Cinéfondation[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arany Kamera[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hírességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anouk Aimée, Yvan Attal, Antonio Banderas, Nathalie Baye, Jean-Paul Belmondo, Paul Belmondo, Bernardo Bertolucci, Michel Boujenah, Carole Bouquet, Adrien Brody, Nicole Calfan, Naomi Campbell, Laetitia Casta, Claudia Cardinale, François Cluzet, Costa-Gavras, Penélope Cruz, Rosario Dawson, Johnny Depp, Catherine Deneuve, Faye Dunaway, Kirsten Dunst, André Dussolier, Jane Fonda, Peter Fonda, Jodie Foster, Charlotte Gainsbourg, Louis Garrel, Mel Gibson, Ryan Gosling, Melanie Griffith, Larry Hagman, Salma Hayek, Dustin Hoffman, Isabelle Huppert, John Hurt, Angelina Jolie, Milla Jovovich, Gérard Jugnot, Takesi Kanesiro, Tchéky Karyo, Doutzen Kroes, Gong Li, Ximena Navarrete, Chiara Mastroianni, Jason Mraz, Sean Penn, Vincent Perez, Michel Piccoli, Brad Pitt, Bar Refaeli, Tim Robbins, Jean Rochefort, Zoë Saldana, Gus Van Sant, Claudia Schiffer, Michael Sheen, Stellan Skarsgård, Gwen Stefani, Audrey Tautou, Lambert Wilson, Owen Wilson, Donnie Yen, Almá Zak

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Előtalált Utazás a Holdba
  2. Tiszteletbeli Pálma a cannes-i fesztivál megnyitóján
  3. A filmterv francia címmel (Hier) szerepelt.
  4. A Csicska bemutatása
  5. A filmhu tudósítása
  6. Sajtóközlemény
  7. Le Monde tudósítása A dán rendező a sajtótájékoztatón mindvégig provokálta a jelenlévőket; önmagát nácinak nevezte, aki szimpatizál Hitlerrel, majd Izraelt kritizálta.
  8. ^ a b c d e Zárójelben a magyarországi filmbemutató, illetve DVD-forgalmazás címe (forrás: PORT.hu, Interaktív filmkatalógus és kritikus tömeg), kiegészítve a Filmvilág adatbázisában található magyar címekkel.
  9. ^ a b Maïwenn néven.
  10. A fesztiválon Ichimei (Hara-Kiri: Death of a Samuraï) címmel szerepelt.
  11. A Mechanikus narancs című alkotásról készített francia dokumentumfilm nemzetközi angol címe: Once Upon A Time… A Clockwork Orange
  12. A fesztiválon The Day He Arrives nemzetközi angol címmel szerepelt.
  13. A fesztiválon The Yellow Sea nemzetközi angol címmel szerepelt.
  14. A fesztiválon Sauna on Moon nemzetközi angol címmel szerepelt.
  15. A fesztiválon The Island nemzetközi angol címmel versenyzett.
  16. ^ a b A Kritikusok Hete szekcióban mutatták be.
  17. Az Un Certain Regard szekcióban mutatták be.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2011-es cannes-i fesztivál témájú médiaállományokat.