2005-ös cannes-i fesztivál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
58. cannes-i fesztivál
Cannes 2005 Palace.jpg
A fesztiválpalota 2005-ben
Rendezvény
Helyszín Cannes-i Kongresszusi és Fesztiválpalota
Dátum 2005. május 1122.
Elnök Emir Kusturica
Házigazda Cécile de France
Filmek száma 182
Nyitófilm Lemming
Zárófilm Havanna Blues
Díjazottak
Arany Pálma A gyermek
Nagydíj Hervadó virágok
Fesztiválok
Előző 57. cannes-i fesztivál (2004)
Következő 59. cannes-i fesztivál (2006)
Hivatalos weboldal
www.festival-cannes.fr

Az 58. Cannes-i Fesztivál 2005. május 11. és 22. között került megrendezésre Emir Kusturica szerb színész-rendező elnökletével. A megnyitó és záróesemények ceremóniamestere Cécile de France belga színésznő volt. A hivatalos versenyprogramban 21 nagyjátékfilm és 9 rövidfilm szerepelt; az Un Certain Regard szekcióban 21 nagyjátékfilm és 2 kisfilm, a Cinéfondation keretében 18, míg versenyen kívül 21 új és 28 filmtörténeti alkotást vetítettek. A párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete szekciójában 7 nagyjátékfilmet, 7 rövidfilmet és külön vetítéseken további 10 alkotást mutattak be, a Rendezők Kéthete elnevezésű szekció keretében pedig 21 nagyjátékfilm, 13 kisfilm és külön vetítéseken 4 alkotás vetítésére került sor. A fesztivál rendezvényeire és a filmvásárra ez évben 107 ország 20 804 filmes szakembere (alkotó, forgalmazó stb.) érkezett, s részükre mindösszesen 981 filmet mutattak be.[1]

A 2005-ös fesztivál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emir Kusturica a zsűri elnöke
Cécile de France, a fesztivál ceremóniamestere

A kanadai Cirque du Soleil bemutatója után Aisvarja Rai indiai színésznő nyitotta meg a fesztivált. A nyitófilm a francia Dominik Moll Lemming című szürreális drámája volt.

A fesztivál hivatalos programján belül 2005-ben – az előző évhez hasonlóan – több újítást vezettek be:

  • A Cinéfondation keretében a fesztivál vezetése létrehozta a Műhelyt (l’Atelier), hogy nagyjátékfilm-terveik, valamint a filmfinanszírozási koncepciójuk és a pénzügyi terveik alapján minden évben helyzetbe hozhasson tizennyolc kezdő filmrendezőt a gyártáshoz és a nemzetközi forgalmazáshoz, azzal hogy meghívja őket a fesztiválra, ahol neves filmes szakemberekkel, elsősorban producerekkel és forgalmazókkal találkozhatnak.
  • Egy új, A Világ Minden Mozija (Tous les Cinémas du Monde) elnevezésű programban hét meghívott ország[2] mutathatta be filmművészetét egy-egy nagyjátékfilm, kisfilm és dokumentumfilm segítségével.[3]
  • Gyermekek Előadása (La Séance des Enfants) elnevezéssel ugyancsak egy új programot indítottak az UNICEF védnökségével és a francia oktatási minisztérium közreműködésével, melynek keretében Michel Ocelot tartott előadást és mutatott be részletet Kirikou és a vadállatok című rajzfilmjéből a mintegy 2000 fős gyermekközönségnek.[4]
Tommy Lee Jones, a legjobb színész (2005)
A nagydíjas Jim Jarmusch (2005)
Herbie, a Kicsi kocsi: Tele a tank! címszereplője, cannes-i promóciós útján

A világ filmes örökségének, mesterműveinek és ritkaságainak védelmére és restaurált kópiák bemutatására 2004-bern létrehozott Cannes-i Klasszikusok vetítéssorozat filmjei ez évben több téma köré csoportosultak. Két film volt látható a Martin Scorsese és hét filmkészítő társa[5] által 1990-ben alapított nonprofit The Film Foundation frissen felújított kópiáiból, négy alkotással tisztelegtek a mexikói filmgyártás előtt, hat filmjével emlékeztek meg a 100 éve született brit rendezőre, Michael Powellre és további kettővel, valamint egy dokumentumfilmmel az 50 éve balesetben elhunyt James Deanre, több dokumentumfilmet mutattak be a filmről, illetve a filmkészítésről, melyek közül kiemelkedett az Ingmar Bergman munkásságát bemutató háromrészes svéd alkotás.

Életművük elismeréseként a Cannes-i Fesztivál Trófeáját vehette át Morgan Freeman, Liza Minnelli és George Lucas, továbbá Tiszteletbeli Pálmát kapott Catherine Deneuve, a Színészlecke mesterkurzus ez évi előadója.

A versenyprogram alkotásai közül a filmes szakírók előzetesen három pálmaesélyest emlegettek: Lemming, Festeni vagy szeretkezni és Rejtély. A zsűri azonban nem figyelt oda e spekulációkra, s győztesként A gyermek című belga filmdrámát hozták ki. E döntéssel a Dardenne-fivérek beléptek abba a zárt klubba, amelynek tagjai a fesztiválok során két Arany Pálmát vehettek át, s amelyhez előttük olyan szerzők tartoztak, mint Alf Sjöberg, Francis Ford Coppola, Imamura Sóhei, Bille August és maga a zsűrielnök, Emir Kusturica. Nagydíjas lett Jim Jarmusch filmdrámája, a Hervadó virágok, a zsűri díját kapta a kínai Sanghaji álmok, Vang Hsziaosuaj alkotása, a legjobb rendezés díját pedig Michael Haneke nagyfelbontású videokamerával felvett filmje, a Rejtély érdemelte ki. Ez utóbbi elnyerte még a FIPRESCI és az ökumenikus zsűri díját is. A legjobb színésznő az izraeli Hana Laszlo[6] (Szabad övezet), a legjobb színész Tommy Lee Jones lett, a saját maga által rendezett Melquiades Estrada három temetése című filmdrámában nyújtott alakításáért. E film nyerte a legjobb forgatókönyv díját is.

Magyarország A filmseregszemlén négy magyar film is képviseltette magát: Kenyeres Bálint Before Dawn című rövidfilmje a versenyprogramban, Mundruczó Kornél kortárs zenére épített operafilmje, a Johanna az Un Certain Regard szekcióban, Kardos Sándor Résfilm című, célfotó-kamerával felvett kísérleti kisfilmje a Rendezők Kéthete rendezvényen, míg Tóth Barnabás Vonaton című kisjátékfilmje a Kritikusok Hete által támogatott „Európa rövidben” külön program keretében került bemutatásra.[7] További magyar vonatkozásként említhető, hogy a Cannes-i Klasszikusok között levetített Michael Powell-filmek társrendezője a magyar származású Pressburger Imre volt.

A fesztivál hivatalos programjával párhuzamos, független rendezvényeken több értékes alkotást mutattak be. A Kritikusok Hete szekció filmjei közül került ki a legjobb elsőfilmes alkotás, az amerikai Miranda July vígjátéka, a Te meg én és minden ismerősünk, mely további három kisebb díjat is elnyert. Kiemelkedett a mezőnyből a francia Karin Albou Kis Jeruzsálem című filmdrámája és a japán Ucsida Kendzsi Közeli idegenek című drámai elemekkel tűzdelt vígjátéka. E szekció partnerségével szervezte meg a Filmfesztiválok Európai Koordinációja az „Európa rövidben” külön programot kifejezetten kisfilmek részére. A Rendezők Kéthete nyitófilmje, a szingapúri Eric Khool Maradj velem! című romantikus filmdrámája alaposan felkavarta a nézők érzelmeit és meghatározta a rendezvény alaphangulatát. Olyan kiváló, érzelmekkel teli alkotások követték, mint a Keane (Lodge Kerrigan drámája), a Tótumfaktum (Bent Hamer), az Odete (João Pedro Rodrigues), Wolf Creek – A haláltúra (Greg Mclean), vagy rendezvényzáróként vetített A vassziget (Mohammad Rasoulof). E szekció megnyitóján adták át Ousmane Sembene szenegáli rendezőnek az Arany Hintó díjat, miután levetítették az 1975-ben forgatott Xala című alkotását.

Zsűri[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versenyprogram[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cinéfondation és rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Un Certain Regard[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arany Kamera[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Woody Allen (2005)
Asia Argento (2005)
Willem Dafoe (2005)
Val Kilmer (2005)
Sharon Stone (2005)
Matt Dillon (2005)
Fanny Ardant (2005)
Danny Glover (2005)

Hivatalos válogatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek versenye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek versenyen kívül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cannes-i klasszikusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Restaurált vagy új kópiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Dokumentumfilmek a filmről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Un Certain Regard[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövidfilmek versenye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bébé requin – rendező: Pascal-Alex Vincent
  • Before Dawn – rendező: Kenyeres Bálint
  • Clara – rendező: Van Sowerwine
  • Kitchen – rendező: Alice Winocour
  • Missing – rendező: Kit Hui
  • Nothing Special – rendező: Helena Brooks
  • Podorozsni (Vándorok) – rendező: Igor Sztrembickij
  • Schijn van de maan – rendező: Peter Ghesquière
  • The Man Who Met Himself – rendező: Ben Crowe

Cinéfondation[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Song for Rebecca – rendező: Norah McGettigan  Írország (Państwowa Wyższa Szkoła Filmowa, Telewizyjna i Teatralna im. Leona Schillera w Łodzi,  Lengyelország)
  • Badgered – rendező: Sharon Colman (National Film and Television School,  Egyesült Királyság)
  • Be Quiet – rendező: Sameh Zoabi (Columbia University,  Amerikai Egyesült Államok)
  • Bikur holim – rendező: Maya Dreifuss (Tel Aviv University,  Izrael)
  • Buy It Now – rendező: Antonio Campos  Brazília (Tisch School of the Arts at New York University,  Amerikai Egyesült Államok)
  • El espino – rendező: Théo José Court Bustamante (Escuela Internacional de Cine y TV,  Kuba)
  • El violín – rendező: Francisco Vargas (Centro de Capacitacion Cinematografica,  Kuba)
  • En la oscuridad – rendező: Marcelo Charras és Juan Manuel Rampoldi (Universidad del Cine,  Argentína)
  • Exit – rendező: Robert Depuis (Den Danske Filmskole,  Dánia)
  • Five O'Clock Shadow – rendező: Malcolm Lamont (Royal College of Art,  Egyesült Királyság)
  • Jogeum-man deo[15] – rendező: Shim Min-young (Korea National University of Arts,  Dél-Korea)
  • La cerca – rendező: Rubén Mendoza (Universidad Nacional de Colombia,  Kolumbia)
  • La plaine – rendező: Roland Edzard (Le Fresnoy,  Franciaország)
  • O Lençol Branco – rendező: Marco Dutra és Juliana Rojas (Universidade de São Paulo,  Brazília)
  • Slavek the Shit – rendező: Grímur Hákonarson  Izland (FAMU,  Csehország)
  • Svedomí – rendező: Jan Bohuslav (FAMU,  Csehország)
  • V dvojom – rendező: Nyikolaj Komeriki  Oroszország (La Fémis,  Franciaország)
  • Vanilla Song – rendező: Jakob Rørvik  Norvégia (National Film and Television School,  Egyesült Királyság)

Párhuzamos rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kritikusok Hete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Great Ectasy of Robert Carmichael – rendező: Thomas Clay
  • L’orizzonte degli eventi – rendező: Daniele Vicari
  • La Petite Jérusalem (Kis Jeruzsálem)[8] – rendező: Karin Albou
  • Me and You and Everyone We Know (Te meg én és minden ismerősünk) – rendező: Miranda July
  • Unmei dzsanai hito (Közeli idegenek) – rendező: Ucsida Kendzsi
  • Mang Csung – rendező: Csang Lu
  • Orlando Vargas – rendező: Juan Pittaluga

Rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Le grand vent – rendező: Valérie Liénardy
  • Hu hszi[16] – rendező: Vi Ting Ho
  • Mirror Mechanics – rendező: Siegfried A. Fruhauf
  • Blue Tongue – rendező: Justin Kurzel
  • Imago – rendező: Cédric Babouche
  • Get the Rabbit Back – rendező: Kamen Kalev és Dimitar Mitovski
  • Jona/Tomberry – rendező: Rosto

Külön előadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Les invisibles – rendező: Thierry Jousse
  • Junebug (Junebug) – rendező: Phil Morrison
  • Giorgobistve (Lombhullás) – rendező: Otar Joszeliani
  • Los héroes y el tiempo – rendező: Arturo Ripstein
  • Imposture – rendező: Patrick Bouchitey
  • Echos – rendező: Michael Ramsauer
  • Mille soleils – rendező: Mathieu Vadepied
  • Parasiten – rendező: Lisa Munthe
  • Playing Dead – rendező: David Hunt
  • Sous mon lit – rendező: Jihane Chouaib

Rendezők Kéthete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alice – rendező: Marco Martins
  • Be with Me (Maradj velem!)[8] – rendező: Eric Khool
  • Cache cache – rendező: Yves Caumon
  • Douches froides (Hidegzuhany) – rendező: Antony Cordier
  • Factotum (Tótumfaktum) – rendező: Bent Hamer
  • Géminis (Ridegség) – rendező: Albertina Carri
  • Geuddae geusaramdeul (Az elnök utolsó durranása) – rendező: Im Sang-Soo
  • Guernsey (Guernsey) – rendező: Nanouk Leopold
  • Jazireh Ahani (A vassziget) – rendező: Mohammad Rasoulof
  • Jumeogi unda[17] – rendező: Ryoo Seung-wan
  • Kamju nante siranai[18] – rendező: Janagimacsi Micuo
  • Keane (Keane) – rendező: Lodge Kerrigan
  • La moustache (A bajusz) – rendező: Emmanuel Carrère
  • Odete – rendező: João Pedro Rodrigues
  • Room (Álomba zárva) – rendező: Kyle Henry
  • Septyni nematomi zmones[19] – rendező: Sharunas Bartas
  • Sisters in Law – rendező: Florence Ayisi és Kim Longinotto
  • Tbilisi-Tbilisi – rendező: Levan Zaqareishvili
  • Travaux, on sait quand ça commence... (Házavatás) – rendező: Brigitte Roüan
  • Umoregi[20] – rendező: Oguri Kóhei
  • Wolf Creek (Wolf Creek – A haláltúra) – rendező: Greg Mclean

Rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • À bras le corps – rendező: Katell Quillévéré
  • À mains nues – rendező: Agnès Feuvre
  • Cosmetic Emergency – rendező: Martha Colburn
  • Da janela do meu quarto – rendező: Cao Guimarães
  • Du soleil en hiver – rendező: Samuel Collardey
  • Étoile violette – rendező: Axelle Ropert
  • Instructions for a Light and Sound Machine – rendező: Peter Tscherkassky
  • Kara, anak sebatang pohon – rendező: Edwin
  • Majorettes – rendező: Lola Doillon
  • Mitcu no kumo[21] – rendező: Cudzsi Naojuki
  • Nits – rendező: Harry Wootliff
  • Résfilm – rendező: Kardos Sándor
  • Sinszacu-sicu – rendező: Ójama Kei

Külön előadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cronaca familiare – rendező: Valerio Zurlini
  • Est-ce qu'on a gagné ou est-ce qu'on a perdu ? – rendező: Claire Simon
  • Ride the High Country (Délutáni puskalövések) – rendező: Sam Peckinpah
  • Xala – rendező: Ousmane Sembene

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Un Certain Regard[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arany Pálma (rövidfilm): Podorozsni (Vándorok) – rendező: Igor Sztrembickij
  • A zsűri különdíja (rövidfilm): Clara – rendező: Van Sowerwine

Cinéfondation[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arany Kamera[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arany Kamera (megosztva):
    • Me and You and Everyone We Know[24] (Te meg én és minden ismerősünk) – rendező: Miranda July
    • Sulanga Enu Pinisa[25] – rendező: Vimukthi Jayasundara

Egyéb díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hírességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jessica Alba, Woody Allen, Fanny Ardant, Asia Argento, Daniel Auteuil, Kevin Bacon, Maria Bello, Lucas Belvaux, Rachel Blanchard, Gael García Bernal, Juliette Binoche, Dany Boon, Carole Bouquet, Guillaume Canet, Yves Caumon, Julio Cedillo, Csang Csen, Hayden Christensen, Willem Dafoe, Anthony Daniels, Julie Delpy, Catherine Deneuve, Matt Dillon, Robert Downey Jr., André Dussollier, Colin Firth, Morgan Freeman, Charlotte Gainsbourg, Annie Girardot, Danny Glover, Ed Harris, Salma Hayek, Paris Hilton, Ashton Holmes, Bryce Dallas Howard, William Hurt, I Bjonghon, Samuel L. Jackson, Scarlett Johansson, Tommy Lee Jones, Val Kilmer, Diane Kruger, Jessica Lange, Gary Lewis, Laurent Lucas, Michael Madsen, Sophie Marceau, Ian McDiarmid, Ewan McGregor, Michelle Monaghan, Viggo Mortensen, Emily Mortimer, Bill Murray, Brittany Murphy, Edward Norton, Clive Owen, Michael Pitt, Sarah Polley, Natalie Portman, Aisvarja Rai, Charlotte Rampling, Jonathan Rhys Meyers, Tim Roth, Mickey Rourke, Eva Marie Saint, Sam Shepard, Su Csi, Sharon Stone, Hilary Swank, Tilda Swinton, Sylvie Testud, Benicio del Toro, Bruce Willis, Lambert Wilson, Evan Rachel Wood, Csang Ce-ji

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Le Festival en chiffre. Article. Site officiel du Festival de Cannes. (Hozzáférés: 2012. január 22.) (angolul), (franciául)
  2. Ausztria, Dél-afrikai Köztársaság, Fülöp-szigetek, Marokkó, Mexikó, Peru, Srí Lanka.
  3. Autour de la sélection 2005. Archives. Site officiel du Festival de Cannes. (Hozzáférés: 2012. január 22.) (angolul), (franciául)
  4. Le Festival en date. Article. Site officiel du Festival de Cannes. (Hozzáférés: 2011. december 16.) (angolul), (franciául)
  5. Woody Allen, Francis Ford Coppola, Stanley Kubrick, George Lucas, Sydney Pollack, Robert Redford és Steven Spielberg. Nem sokkal az alapítás után csatlakozott hozzájuk Robert Altman és Clint Eastwood.
  6. ^ a b A lengyel családból származó színésznő neve héberül: חנה לסלאו, ezért több forrásban, így a fesztivál honlapján is Hanna Laslo átírásban szerepel, de más forrásokban előfordul Hana Laszlo, valamint Hannah Laslow formában is. Itt az angol Wikipédiában, illetve az IMDb és a PORT.hu adatbázisokban szereplő változatot tüntettük fel.
  7. A Filmfesztiválok Európai Koordinációja (European Coordination of Film Festivals – ECFF) által a kelet-európai rövidfilmek részére szervezett 10. „Európa rövidben” (Europe in Shorts) elnevezésű külön programot a Kritikusok Hete meghívására Cannes-ban rendezték meg. E válogatás „meghívott partnerségi státusa” az oka annak, hogy – noha több magyar forrás (például Tóth Barnabás honlapja, a film.hu) is e szekciót tünteti fel a film bemutatóhelyeként – a Kritikusok Hete rendezvény honlapja nem szerepelteti azt sem a versenyfilmek, sem pedig a külön előadások alkotásai között. Lásd:
  8. ^ a b c d e f Zárójelben a magyarországi filmbemutató, illetve DVD-forgalmazás címe (forrás: PORT.hu, Interaktív filmkatalógus és kritikus tömeg), kiegészítve a Filmvilág adatbázisában található magyar címekkel.
  9. A rendezvényen Election nemzetközi angol címmel szerepelt.
  10. A rendezvényen Three Times nemzetközi angol címmel szerepelt.
  11. A rendezvényen Kirikou et le fétiche égaré címmel egy részletet mutattak be a filmből, világpremier előtt.
  12. A rendezvényen Avenge But One of My Two Eyes nemzetközi angol címmel szerepelt.
  13. E filmjét a dél-koreai születésű szerző Csang Ho Cseng néven rendezte Hongkongban.
  14. A rendezvényen Eli, Eli, lema sabachthani? promóciós címmel szerepelt.
  15. A rendezvényen Walk on a Little More nemzetközi angol címmel szerepelt.
  16. A rendezvényen Respire nemzetközi angil címmel szerepelt.
  17. ^ a b A rendezvényen Crying Fist címel szerepelt.
  18. A rendezvényen Who’s Camus Anyway? nemzetközi angol címmel szerepelt.
  19. A rendezvényen Seven Invisible Men nemzetközi angol címmel szerepelt.
  20. A rendezvényen The Buried Forest nemzetközi angol címmel szerepelt.
  21. A rendezvényen Trilogy About Clouds nemzetközi angol címmel szerepelt.
  22. Prix de l'Intimité
  23. Prix de l'Espoir
  24. A Kritikusok Hete szekcióban mutatták be.
  25. ^ a b c d Az Un Certain Regard szekcióban mutatták be.
  26. A Rendezők Kéthete szekcióban mutatták be.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2005-ös cannes-i fesztivál témájú médiaállományokat.