1972-es cannes-i filmfesztivál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 25. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 1972. május 4. és 19. között került megrendezésre, Joseph Losey brit filmrendező elnökletével. A versenyben 25 nagyjátékfilm és 14 rövidfilm vett részt, versenyen kívül pedig szokatlanul sok, 20 alkotást vetítettek. A párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete szekciójában 8 filmet mutattak be, míg a Rendezők Kéthete elnevezésű szekció keretében 36 nagyjátékfilm és 16 kisfilm vetítésére került sor.

A fesztivál történetében nagy változás következett be. 1972-ig az egyes országok filmfőhatóságai döntöttek arról, mely filmeket küldjék Cannes-ba, így azok egyfajta nagykövetként, a külpolitika és országimázs eszközéül szolgáltak. Ez évtől viszont a fesztivál programjának összeállításáról egy válogató bizottság döntött és hívta meg a filmeket a versenybe.[1][2] A változás átstrukturálta mind a versenyfilmek, mind a versenyen kívüliek mezőnyét, ezért 1972-ben olyan nagy rendezők maradtak távol, mint Ingmar Bergman, Bernardo Bertolucci és Francis Ford Coppola.

Játékfilmek közül kettő is kiérdemelte a Nagydíjat: mindkettő olasz, mindkettő főszereplője Gian Maria Volonte és mindkettő politikai témát dolgoz fel valahol a dokumentum és a fikció között (A munkásosztály a paradicsomba megy, illetve A Mattei-ügy). Nagy sikert aratott Tarkovszkij, akit sorozatban értek atrocitások a szovjet belügyi szervek részéről. Az Andrej Rubljov 1969-es cannes-i bemutatkozása után, a Solaris is zajos sikert aratott, a zsűri külön nagydíjjal jutalmazta, a FIPRESCI pedig az – ez évben megosztott – díj egyikét ítélte a filmnek. Kisebb botrány kerekedett abból, hogy a legjobb férfi alakítás díjában részesített Jean Yanne (Nem együtt öregszünk meg) nem ment el Cannes-ba és nem vette át a díjat, így demonstrálva egyet nem értését a rendezővel, Maurice Pialat-val.

Magyar részről sikeresnek ítélhető a fesztivál. Cannes a legjobb rendezés díjával „kárpótolta” Jancsó Miklóst (Még kér a nép), hiszen – egyes szakértők szerint – a Szegénylegények már 1966-ban fődíjat érdemelt volna, két évvel később pedig politikai események miatt maradt el az elismerés.

A fesztivált Claude Lelouch francia filmrendező L'aventure, c'est l'aventure című, versenyen kívül vetített filmjével nyitották meg. A versenyfilmek díjat nem kapott rendezői között található Elia Kazan (A látogatók), Philippe de Broca (Chère Louise), Sydney Pollack (Jeremiah Johnson). Versenyen kívül volt látható Alfred Hitchcock Téboly, Roman Polański Macbeth és Federico Fellini Fellini-Róma című alkotása.

A Croisette legnagyobb sztárja Robert Redford volt (Jeremiah Johnson), de sikerben fürdőzhetett David Niven és Gina Lollobrigida (Király, dáma, bubi). Orson Welles (Malpertuis), Donatas Banionis (Solaris), Peter O'Toole (A felső tízezer), valamint Marcello Mastroianni és Alberto Sordi (Fellini: Róma). Két fiatal francia színésznő is feltűnt a vásznakon: Isabelle Huppert és Isabelle Adjani. Magyar művészek közül látható volt Törőcsik Mari, Kovács Kati, Balázsovits Lajos (Holdudvar), Kiss Manyi és Almási Éva (Sziget a szárazföldön), valamint egy nyugatnémet produkcióban Bálint András, Bulla Elma, Major Tamás, Iglódi István és ugyancsak Törőcsik (Trotta).

A Még kér a nép mellett, versenyen kívüli vetítésen volt jelen Cannes-ban Mészáros Márta Holdudvar és Elek Judit Sziget a szárazföldön című alkotása. Magyar vonatkozásként meg kell említeni, hogy Robert Altman Images című filmjének operatőre Zsigmond Vilmos volt, továbbá hogy a Hungarofilm igazgatója, Dósai István immár másodszor foglalt helyet a rövidfilmek zsűrijében.

A Rendezők Kéthete szekció filmjei között volt Jancsó-alkotás, az olasz produkcióban gyártott Technika és rítus. Bemutatták Andrzej Wajda: Nyírfaliget, Ken Loach: Családi élet című filmjeit és a cannes-i vendégek felfedezhették James Ivory-t (Savages), a Taviani fivéreket (Szent Mihálynak volt egy kakasa), illetve Wener Schroeter-t (Der Tod der Maria Malibran).

Zsűri[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versenyprogram[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalos válogatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek versenye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek versenyen kívül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövidfilmek versenye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Atlantyda – rendező: Piotr Szpakowicz
  • Een zeer zonnige wereld – rendező: Pieter De Groot
  • Giovanni Michelucci – rendező: Fernando Cerchio
  • Hundertwassers Regentag – rendező: Peter Schamoni
  • Jour de classe – rendező: Henri Jouf
  • La beauté de la mort – rendező: Nestoras Matsas
  • Le fusil à lunette – rendező: Jean Chapot
  • Magic Graz – rendező: Kurt Faudon
  • Malka dnevna muzika – rendező: Ivan Vesselinov
  • Mini – rendező: Stoian Doukov
  • Operation X-70 (Az X-70-es művelet)[3] – rendező: Raoul Servais
  • Pour solde de tout compte – rendező: Louis Pitzele
  • The Birth of Aphrodite – rendező: Leland Auslender
  • Zikkaron – rendező: Laurent Coderre

Párhuzamos rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kritikusok Hete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Avoir vingt ans dans les aures – rendező: René Vautier
  • Der hamburger aufstand: oktober 1923 – rendező: Klaus Wildenhahn
  • Fritz the Cat (Fritz a macska)[3] – rendező: Ralph Bakshi
  • La maudite galette – rendező: Denys Arcand
  • Pilgrimage – rendező: Beni Montreso
  • Prata palomares – rendező: André Faria
  • The Trial of Catonsville Nine – rendező: Gorgon Davidson
  • Winter Soldier – dokumentumfilm

Rendezők Kéthete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Al Makhdu'un (Al Makhdu'un) – rendező: Tewfik Saleh
  • Alianza para el progreso – rendező: Julio César Ludueña
  • All The Advantages – rendező: Christopher Mason
  • Brzezina (Nyírfaliget) – rendező: Andrzej Wajda
  • Der Tod Der Maria Malibran – rendező: Werner Schroeter
  • Die Zelle – rendező: Horst Bienek
  • Emitai – rendező: Ousmane Sembene
  • Faire la déménageuse – rendező: José Varela
  • Family Life (Családi élet) – rendező: Ken Loach
  • Film-Portrait (Film-Portrait) – rendező: Jerome Hill
  • Hail – rendező: Fred Levinson
  • Heat (Heat) – rendező: Paul Morrissey
  • Homolka a Tobolka (Homolkáék szabadságon) – rendező: Jaroslav Papousek
  • Il gesto – rendező: Marcello Grottesi
  • Kokuhakuteki dzsoju-ton – rendező: Josida Josisige
  • La tecnica e il rito (Technika és rítus) – rendező: Jancsó Miklós
  • Land des Schweigens und der Dunkelheit – rendező: Werner Herzog
  • Le journal d'un suicidé – rendező: Stanislav Stanojevic
  • Le sang – rendező: Jean-Daniel Pollet
  • Los dias de agua – rendező: Manuel Octavio Gómez
  • Los dias del amor – rendező: Alberto Isaac
  • Luminous Procuress – rendező: Steven Arnold
  • Marjoe (Matjoe) – rendező: Sarah Kernochan és Howard Smith
  • Postschi – rendező: Dariush Mehrjui
  • ¿Qué hacer? (Mi a teendő? - Chile válaszúton) – rendező: Saul Landau, Raoul Ruiz és Nina Serrano
  • Reed, Mexico Insurgente (Reed, México insurgente) – rendező: Paul Leduc
  • San Michele Aveva Un Gallo (Szent Mihálynak volt egy kakasa) – rendező: Paolo Taviani és Vittorio Taviani
  • São Bernardo – rendező: Leon Hirszman
  • Savages – rendező: James Ivory
  • Smattes – rendező: Jean-Claude Labrecque
  • Sura – rendező: Macumoto Tosio
  • Szama szorudzsa – rendező: Tesigahara Hirosi
  • The People – rendező: John Korty
  • Week-End à Sochaux – rendező: Groupe Medvedkine
  • Wezwanie – rendező: Wojciech Solarz

Rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Autoportrait d'un pornographe – rendező: Bob Swaim
  • Camille ou la comédie catastrophique – rendező: Claude Miller
  • Celui qui venait d'ailleurs – rendező: Atahualpa Lichy
  • Das Kaputte Kino – rendező: H.H.K.Schönherr
  • Dood van een sandwichman – rendező: Guido Henderickx és Robbe De Hert
  • Drug Abuse – rendező: Pat Lehman
  • Homo Augens – rendező: Ante Zaninovic
  • Junbogi no nikki – rendező: Osima Nagisza
  • Kamasutra Rides Again – rendező: Bob Godfrey
  • La chute – rendező: Paul Dopff
  • Le cabot – rendező: Jean-Pierre Letellier
  • Le sourire – rendező: Paul Dopff
  • Légendes et chateaux – rendező: Patrick Hella
  • Luger – rendező: Georges Bensoussan
  • Saint-Denis sur avenir – rendező: Sarah Maldoror
  • Tomato Keccsappu Kotei – rendező: Terajama Sudzsi

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagydíj (rövidfilm): Le fusil à lunette – rendező: Jean Chapot
  • A zsűri különdíja (rövidfilm): Operation X-70 (Az X-70-es művelet) – rendező: Raoul Servais
  • Technikai nagydíj: Zikkaron – rendező: Laurent Coderre

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 61e Festival de Cannes. Atrs et Lettres. quid.fr, 2008. (Hozzáférés: 2008. augusztus 27.) (franciául)
  2. Festival History. About the Festival. Festival de Cannes, 2008. (Hozzáférés: 2008. augusztus 28.) (angolul), (franciául)
  3. ^ a b c d e Zárójelben a magyarországi filmbemutató (forrás: PORT.hu), illetve DVD-forgalmazás címe (forrás: Interaktív filmkatalógus), kiegészítve a kritikus tömeg, a Cinematrix, valamint a Filmvilág adatbázisában található magyar címekkel.
  4. A fesztiválon rövid, Macbeth címmel szerepelt.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]