Stanley Kubrick

Stanley Kubrick
Stanley Kubrick önarcképe az 1940-es évekből
Született	Bronx, New York 1928. július 26.
Elhunyt	Harpenden, Hertfordshire 1999. március 7. (70 évesen)
Házastársa	Toba Metz (1948 – 1951) Ruth Sobotka (1954 – 1957) Christiane Harlan (1958 – 1999)
Foglalkozása	filmrendező, producer, forgatókönyvíró, operatőr
Stanley Kubrick az IMDb-n

Stanley Kubrick (USA, New York, Bronx, 1928. július 26. – 1999. március 7.) amerikai filmrendező és producer, akit a 20. század második felének egyik nagy hatású és innovatív filmkészítőjeként tartanak számon. Kubrick filmjeire, melyeknek többségét irodalmi művekből adaptálta, az újító technikai megoldások, eredeti történetmesélés és szellemesség jellemző.

Élete

Kubrick 1928. július 26-án született Bronx-ban, New York-ban, az Amerikai Egyesült Államokban, Jacques Kubrick és felesége, Gertrude (született Perveler) első gyermekeként. A második gyermek, Barbara, 1934-ben jött a világra. Jacques, akinek szülei osztrák, román, lengyel gyökerekkel rendelkező zsidó bevándorlók voltak, sikeres orvosként dolgozott. Amikor Kubrick 12 éves lett, édesapja megtanította sakkozni. Tizenhárom évesen Jacques vett Stanley-nek egy Graflex kamerát és felkeltette Kubrick érdeklődését az életképek fotózása terén. Ekkoriban kezdte érdekelni a jazz és elhatározta, hogy dobos lesz. 17 éves volt, mikor iskolába menet lefényképezte a Franklin Delano Roosevelt halálhírét hirdető újságosstandot. A képet elküldte a Look magazinnak, mely azon nyomban fizetett fotóriporternek bérelte a tizenéves Kubrickot.

Filmezéssel az 1950-es évek elején kezdett foglalkozni. Kezdetben amatőr dokumentumfilmeket csinált (Day of the Flight, Flying Padre) melyeket egy amatőr kamerával maga fényképezett, vágott és rendezett. 1953-ban félig amatőr módon elkészítette első nagyjátékfilmjét, Fear and Desire címmel.

Az áttörést negyedik filmje, az 1957-es Dicsőség ösvényei (Paths of Glory) (még mindig "független" produkció) jelentette Kubrick számára. A Kirk Douglas főszereplésével készített, kritika által elismert háborúellenes filmben jelennek meg először a Kubrickra jellemző filmes technikák, mint például a hosszú, "bolyongó" snitt (ezúttal a lövészárokban). 1960-ban szintén Kirk Douglas főszereplésével készítette Kubrick egyetlen "hollywoodi" filmjét, az ókori rabszolgalázadásról szóló Spartacus-t. A film rendezésére maga Douglas kérte fel Kubrickot, miután összeveszett az eredeti rendezővel, Anthony Mann-nel. Mivel Kubrick csupán "beugrott" a magas költségvetésű hollywoodi eposz rendezői széke mögé, se a forgatókönyvbe, se a film stílusába nem volt beleszólása. Ő maga is az egyik legrosszabb élményének nevezte a filmet és megesküdött, hogy többet nem dolgozik ilyen körülmények között.

1962-ben Kubrick Angliába utazott és itt forgatta le a Vladimir Nabokov híres-hírhedt regényéből készített Lolitá-t. Kubricknak olyannyira megtetszett a helyi filmkészítési módszer, továbbá az, hogy társproducerként saját kezet kap filmjei elkészítésében, hogy úgy döntött, ebben az országban telepszik le és dolgozik tovább. Továbbá ebben a filmben rendezte először Peter Sellers-t, aki a két évvel későbbi Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni című alkotásában is főszerepet játszik.

A Dr. Strangelove elismerő kritikái után Kubrick érdeklődése a science fiction felé fordult. Azt tervezte, hogy elkészíti a "közmondásosan jó sci-fi filmet". A tervhez segítségül hívta az angol-sri lankai sci-fi írót, Arthur C. Clarke-ot. Kettejük közreműködésével 4 éven keresztül készült a minden addigi konvenciót és technikai fogást felülmúló, máig a műfaj legnagyobb klasszikusának tartott 2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey) (1968). Három évvel később – miután Napóleonról készítendő filmje ötletéről lemondott – Kubrick jóval alacsonyabb költségvetésből elkészítette az Anthony Burgess kultuszregényéből (Gépnarancs) adaptált – azóta kultuszfilmmé vált – Mechanikus narancsot, mely szintén a jövőben, egy anti-utópisztikus Angliában mutatja be a viselkedés-kontroll "bűn kiölő" terápiájának kétes hatásait. A film kendőzetlen brutalitása és a szexualitása miatt hamar botrányokat szült. Kubrick saját maga vonta vissza a forgalmazásból, így egészen haláláig nem lehetett moziban látni.

Kubrick innét kezdve ritkábban, 5-10 évente készített filmeket. Az 1975-ös, kevésbé ismert Barry Lyndon egy William Makepeace Thackeray regényen alapuló 18. századi pikareszk, mellyel Kubrick – hasonlóan a 2001: Űrodüsszeiához – a "tökéletes kosztümös filmet" akarta elkészíteni. A háromórás alkotás sajátossága, hogy a hitelesség kedvéért minden jelenetet természetes fénynél vettek fel.

A Stephen King horror-bestselleréből készített Ragyogás (The Shining) (1980) ismét kultuszfilmmé vált, köszönhetően Kubrick mesteri feszültségteremtő-képességének, illetve Jack Nicholson és a főbb színészek tökéletes játékának. Habár maga King elégedetlen volt vele, szerinte Kubrick – mint általában minden filmjében – túlságosan eltért az irodalmi alapanyagtól. (King irányításával később egy tévés minisorozatban szinte betűre pontosan adaptálták a regényt.)

Kubrick már a '80-as évek elején foglalkozni kezdett egy, a vietnami háború borzalmait megörökítő film ötletével, azonban – olyan filmek, mint az Apokalipszis most vagy A szakasz hatására – a projektet évekig pihenni hagyta. Végül 1987-ben készült el a részben igaz történet – Gustav Hasford emlékiratai – által inspirált Acéllövedék című film.

A '90-es évek elején Kubrick ismét sci-fit akart forgatni, Brian Aldiss novellájából, A szuperjátékok kitartanak egy nyarat-ból készítette el az A. I. Mesterséges értelem című film terveit. Azonban a film végül nem körvonalazódott, részben mert Kubrick nem találta elengendőnek a rendelkezésre álló technológiát. Végül halála után, Steven Spielberg rendezésében valósult meg a film terve.

12 évvel utolsó rendezését követően forgatta Kubrick utolsó filmjét, az 1999-es Tágra zárt szemeket, mely Arthur Schnitzler botránykönyve alapján egy New York-i orvos (Tom Cruise) és felesége (Nicole Kidman) a szexuális fantáziák és rejtett szekták világában tett utazását mutatja be. 1999. március 7-én Kubrick szívrohamban meghalt, így a film premiert már nem érte meg.

A Kubrick-filmek sajátosságai

• Filmjeiben Kubrick gyakran használt hosszú, perceken át tartó snitteket, legtöbbször "kocsizó" kameramozgással, amint végighaladunk egy jellegzetes belső téren (például a Ragyogás szállodája, a 2001: Űrodüsszeia űrhajója vagy a Dicsőség ösvényei lövészárkai).
• Kubrick – első két filmjétől eltekintve – minden alkotását regény vagy irodalmi alapanyag alapján forgatta, általában tartalmilag igencsak eltérve az eredeti műtől.
• Kubrick utálta a szélesvásznú technikát, ezért minden filmjét – eltekintve a 70mm-re forgatott Spartacustól és 2001: Űrodüsszeiától – normál, 1.37:1 képarányban forgatta. (Mozikban ezen filmek nagy többségét "letakarták" 1.85:1 vagy 1.66:1 képarányra.)
• Filmjeiben Kubrick gyakran használt narrátort (vagy insert feliratokat).
• A 2001: Űrodüsszeiától kezdve Kubrick egyetlen filmjéhez sem készíttetett eredeti zenét, hanem már létező zeneműveket használt fel. (Legtöbbször komolyzenét, illetve az Acéllövedék esetében rockzenét.)
• Gyakoriak az arcokról készült közelképek.
• Kubrick minden filmje végén (még jóval ennek a divatnak elmúlta után is) használta a "The End" feliratot.

Filmográfia

Rövidfilmek

• A meccs napja (Day of the Fight) (1951), 16 perc, fekete-fehér dokumentumfilm
• A repülő lelkész (Flying Padre) (1951), 9 perc, fekete-fehér dokumentumfilm
• A tengerjárók (The Seafarers) (1953), 30 perc, színes dokumentumfilm

Nagyjátékfilmek

• Félelem és vágy (Fear and Desire) (1953)
• A gyilkos csókja (Killer's Kiss) (1955)
• Gyilkosság (The Killing) (1956)
• A dicsőség ösvényei (Paths of Glory) (1957)
• Spartacus (1960)
• Lolita (1962)
• Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb) (1964)
• 2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey) (1968)
• Mechanikus narancs (A Clockwork Orange) (1971)
• Barry Lyndon (1975)
• Ragyogás (The Shining) (1980)
• Acéllövedék (Full Metal Jacket) (1987)
• Tágra zárt szemek (Eyes Wide Shut) (1999)

Külső hivatkozások

• Stanley Kubrick az Internet Movie Database-ben
• The Authorized Stanley Kubrick Web Site by Warner Bros.
• Essay on Kubrick and genius
• Essay on Full Metal Jacket
• Stanley Kubrick az All Movi Guide-ban
• Kubrick Multimedia Film Guide
• Interjúk, fotók
• Multi-media Kubrick archive
• Életrajzi adatok
• Tillmann J. A. : A megalit, avagy a nagy attraktor. A 2001 Űrodüsszeia és a médium metafizikája
• 50 Reasons Why Stanley Kubrick Is The Greatest Director Of All Time