Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni
(Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb)
Strangelove1964.JPG
A film főcíme
Rendező Stanley Kubrick
Producer Stanley Kubrick
Alapmű Peter George: Red Alert
Forgatókönyvíró Stanley Kubrick
Terry Southern
Peter George
Főszerepben Peter Sellers
George C. Scott
Sterling Hayden
Keenan Wynn
Zene Laurie Johnson
Operatőr Dean Cundey
Gyártás
Gyártó Columbia Pictures Corporation
Hawk Films
Ország Amerikai Egyesült Államok
Egyesült Királyság
Nyelv angol
orosz
Időtartam 94 perc
Költségvetés $1 800 000[1]
Forgalmazás
Forgalmazó USA Columbia Pictures
Bemutató USA 1964. január 29.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb) Stanley Kubrick 1964-ben bemutatott filmje, mely Peter George Red Alert című regénye alapján készült. A főbb szerepekben Peter Sellers, George C. Scott, Sterling Hayden, Keenan Wynn és Slim Pickens látható. A történet a hidegháború idején játszódik, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió egymásra irányították atomfegyvereiket, és a két ország között bármikor kirobbanhatott volna az atomháború. A film két évvel a kubai rakétaválság után készült, és elég szatirikusan ábrázolja egy lehetséges atomháború kitörésének lehetőségeit. A film elején van egy közlemény, melyben kijelentik, hogy az Amerikai Egyesült Államok védelmével a valóságban nem történhetne meg az, ami a filmben bekövetkezik.

A filmet négy Oscar-díjra és hét BAFTA-díjra jelölték, és végül négy BAFTA-díjat kapott.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Színész Magyar szinkron [2]
Dr. Strangelove /
Lionel Mandrake ezredes /
Merkin Muffley elnök
Peter Sellers Mikó István
Buck Turgidson tábornok George C. Scott Csankó Zoltán
Jack D. Ripper tábornok Sterling Hayden Szersén Gyula
T. J. "King" Kong őrnagy Slim Pickens Harsányi Gábor
Lothar Zogg hadnagy James Earl Jones Sárközi József
"Bat" Guano ezredes Keenan Wynn Varga T. József
Alekszej, a szovjet nagykövet Peter Bull Vass Gábor
Miss Scott Tracy Reed Zsigmond Tamara
Mr. Staines Jack Creley Sörös Sándor

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dr. Strangelove

Az amerikai Burpelson légierő bázisának parancsnoka Jack D. Ripper tábornok. A bázisról irányítják azokat a 50 megatonnányi atombombával felszerelt B-52-eseket amelyek a nap 24 órájában a Szovjetunió határaitól nem messze járőröznek, úgy hogy harci bevetés esetén 2 órán belül elérjék elsődleges célpontjukat. Egyik nap a tábornok harci riadót rendel el. Eleinte mindenki csak gyakorlatnak gondolja, köztük a brit Lionel Mandrake is, aki egy angol-amerikai tiszti csereprogram keretében teljesít szolgálatot a bázison.

Ripper tábornok elrendeli az R-terv életbe lépését,amely arra az eshetőségre készült, ha kitörne az atomháború. Megparancsolja Mandrake-nek hogy a bázison lévő összes magán rádiót gyűjtse össze. A bázist teljesen elvágják a külvilágtól, a bázis helyőrsége felkészül, hogy senkit se engedjenek be. Még az amerikai egységeknek látszó csapatokat se, mert a tábornok szerint a "vörösök" lesznek azok, akik amerikaiaknak álcázzák magukat. A B-52-eseknek kiadják a támadási parancsot, és a 34 repülő elindul, hogy ledobja bombáit a Szovjetunió bázisaira, városaira. A bombázók ezután átállítják kommunikációs eszközeiket egy 3 jegyű kódra melyet Ripper tábornokon kívül senki sem ismer, és így csak Ő tud a repülőkkel kommunikálni.

A hír eljut az elnökig is, aki válságstábot hoz létre. A Stratégiai Tanácsteremben az elnök, a tanácsadói és magas rangú katonai szakértők, köztük Turgidson tábornok próbálja megtalálni a megoldást. Az elnök megpróbálja békésen megoldani a konfliktust, ezért az orosz nagykövetet, Alekszejt is meghívja, bár ezt sokan ellenzik. Az elnök próbálja a feszültséget oldani ezért megkínálja egy kis jamaicai szivarral, amit Alekszej elutasít mondván Ő csak kubait szív, és az imperialisták talpnyalóinak szivarát nem szívja. Arra a következtetésre jutnak hogy 2 óra kevés lesz hogy feltörjék a kódot, amivel visszahívnák a repülőgépeket. Ezért amerikai csapatokat küldenek hogy foglalják el a Burpelson bázist és fogják el Ripper tábornokot. A szovjetek elárulják az amerikaiaknak hogy készítettek egy fegyvert amit csak Ítéletnapgépnek hívnak. A fegyver lényege hogyha támadás éri a Szovjetuniót akkor automatikusan ellencsapást mér a támadóra. Sajnos ezt a gépet nem lehet leállítani, ezért ha egy bomba becsapódik akkor kitör az atomháború. Alekszej szerint Kobatórium G-vel van felszerelve. Dr. Strangelove szerint a Kobatórium G-nek száz év a felezési ideje, ami elég sok ahhoz hogy bárki is túlélje a háborút. Az amerikai elnök többször beszél telefonon a szovjet elnökkel, Dimitrijjel telefonon hogy ne támadják meg az Egyesült Államokat, mert ők nem akarják megtámadni a Szovjetuniót. Sőt megkéri a szovjeteket hogy lőjék le a B-52-eseket, mielőtt még ledobnák bombáikat és kitörne az atomháború. A szovjet bürokráciára jellemző hogy Dimitrij, megkéri az amerikai elnököt hogy hívja fel Omszkban a Központi Légvédelmi Hatóságot, mert ott tudják leállítani, bár a telefonszámukat nem tudja megadni ezért azt javasolja hogy előbb az omszki tudakozót hívja fel, ha meg akarja tudni a telefonszámot.

Alekszej az orosz nagykövet és az amerikai elnök a Stratégiai Tanácsteremben

Az amerikai csapatok elérik a Burpelson légibázist és heves ostrom kezdődik. Mandrake aki az első percektől kezdve próbálja Rippert lebeszélni arról hogy megtámadják a Szovjetuniót, egyre inkább rájön hogy a tábornok megőrült. Az ostrom alatt ketten vannak a parancsnoki szobában, és Ripper kifejti Mandrakenek hogy a szovjet beszivárgás 1946 óta tart, és ezt azzal támasztja alá hogy 1946 volt az első év amikor fluort adtak a csapvízhez. Ripper szerint ez a szovjetek műve hogy így gyengítsék le a kapitalistákat, s megemlíti hogy már a cukorhoz, liszthez, gyümölcshöz és a fagylalthoz is adnak fluort. A tábornok szerint meg kell védeniük az értékes testnedveiket a fluortól és ezért kell elpusztítani a Szovjetuniót. Mandrake most már tisztán látja hogy Ripper teljesen megőrült, ezért nem mond neki ellent, sőt úgy csinál mintha az Ő pártján lenne azért hogy kicsikarja belőle a 3 betűs kódot amivel vissza lehet hívni a bombázókat. Ripper úgy dönt hogy megborotválkozik, ezért bezárkózik a mosdóba de pár perc múlva agyonlövi magát, sajnos Mandrake nem tudta megszerezni a kódot de a tábornok jegyzeteiből rájön a kódra.

A bázis ostromakor látható felirat Peace is Our Profession

A bázist végül sikerül elfoglalni, mikor épp telefonálna Mandrake hogy megvan a kód Guano ezredes lép be, és Rippert keresi. Mandrake nagyon megörül neki, de Guano kimért és hideg vele szemben, elmondja neki az a parancsa hogy Ripper tábornokot megtalálja. Mikor megtudja mi történt Ripperrel nem hisz Mandrakenak, és elmondja hogy szerinte Mandrake valamiféle perverz aki megölte Ripper tábornokot, és a többi perverzzel lázadást szított. Mandrake mindenképpen telefonálni akar az elnöknek hogy megmondja a kódot, de az ostrom során a bázis telefonjai megsérültek. Guano ha nehezen is de megengedi hogy egy pénzérmés fülkéből telefonáljon. De nincs elég aprópénze, ezért megkéri Guanot hogy lőjje szét a Coca-Cola automatát, de Guano nem akarja mert az magántulajdon. Végül is mikor Mandrake felvilágosítja hogy most a világ sorsa forog veszélyben Guano szétlövi, de csak azzal a feltétellel hogy a gép megsemmisítéséért nem Ő lesz a felelős. A hívás hatására sikerül visszahívni a 34 kiküldött bombázóból 30-at, míg a szovjetek jelentése szerint 4-et lelőttek. Mindenki boldog hogy elhárult a veszély, amikor csörög a Stratégiai Tanácsteremben a telefon. A szovjetek azok és közlik hogy a Laputai bázis felé tartó gépet nem hívták vissza. Kiderül hogy mégsem lőtték le a gépet a szovjetek csak megsérült és a célja felé tart, sajnos a kommunikációs berendezése megsérült így nem tudnak velük kapcsolatba lépni. A bombázó végül ledobja az atombombáját, és ezzel kitör az atomháború.

Dr. Strangelove-nak van egy mentő ötlete, szerinte ha a több száz méter mély bányákba lemennének akkor 100 évig is elélhetnének, miközben növényeket termesztenének és állatokat tenyésztenének a föld alatt. Szerinte több százezer ember menekülhetne meg, de csak a legegészségesebbeket, legokosabbakat, leghasznosabbakat kell kiválasztani, akik majd újra benépesítik a Földet. Szerinte szükség van a jelenlegi felső vezetés, mind a politikusok és katonai vezetők szaktudására hogy száz év múlva újra folytathassák a szovjetek elleni versenyt. Megemlíti hogy kívánatos lenne ha egy férfira 10 nő jutna és így szerinte akár 20 év alatt elérnék a mostani GDP-t. A politikusoknak és katonai vezetőknek egyre inkább tetszik az ötlet. Turgidson tábornok arról érdeklődik hogy akkor a férfiaknak engedélyezhető lenne a poligámia. Dr. Strangelove közli vele hogy nem csak hogy engedett lenne, de szükségszerűnek is kell lennie, a férfiaknak meg kell hozni ezt a kis áldozatot a hazáért.Most már mindenki mosolyog még az orosz nagykövet is, a film végén atombombákat látunk felrobbanni és ezzel kezdetét vesz a bunkerháború.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Peter Sellers a filmben három szerepet is játszik, mégpedig Dr. Strangelove tudós, Lionel Mandrake ezredes és Merkin Muffley elnök szerepét.
  • "Bat" Guano ezredes neve egy szójáték, a Guano jelentése madár- vagy denevérürülék; a beceneve Bat, ami magyarra lefordítva denevért jelent.
  • Jack D. Ripper tábornok neve is szójáték, az angol Jack the Ripper-re asszociál ami magyarul Hasfelmetsző Jacket jelent.
  • T. J. "King" Kong neve egyértelműen King Kongra, az óriásmajomra utal.
  • A filmben a bázison többször látható a Peace is our Profession, azaz „A békéért dolgozunk” felirat, ami elég ironikus egy atombombákkal felszerelt bázis esetében. Főleg harci jelenetekben látni mint a kapuk ostromakor a kapuk melletti táblán, de Mandrake irodájában is ki van szegezve a falra.
  • Amikor a B-52-es bombázót és személyzetét mutatják akkor a When Johnny Comes Marching Home című hazafias amerikai dal szól aláfestő zeneként.
  • Dr. Strangelove valódi neve Dr. Merkwürdigliebe, aki a második világháború után az Egyesült Államokba emigrált. Bár próbálja magát amerikainak mutatni, náci érzéseit nehezen tudja elnyomni. Többször is „Mein Führer”-nek hívja az amerikai elnököt, és kezével ösztönösen náci karlendítéseket csinál, amiről ugyan próbál leszokni. Kezét harapdálja büntetésként és próbál ráülni a jobb kezére, hogy ne csináljon karlendítéséket. Ez ugyanakkor nehezére esik, hiszen jobb keze mintha önálló életet élne, s nemegyszer fojtogatja Dr. Strangelove-ot, amiért az próbálja elnyomni a náci érzéseit.
  • A film elején T. J. "King" Kong a Playboyt olvassa, melynek címlapján a Miss Scott-ot alakító Tracy Reed látható: ez az újság a Playboy 1962. júniusi száma, mely valóban a filmben látható formában jelent meg, és nem csak a film kedvéért csinálták.

Fontosabb díjak és jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oscar-díj (1965)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • jelölés: legjobb férfi főszereplő (Peter Sellers)
  • jelölés: legjobb forgatókönyv (Stanley Kubrick, Peter George, Terry Southern)
  • jelölés: legjobb rendező (Stanley Kubrick)
  • jelölés: legjobb film

BAFTA-díj (1965)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • díj: legjobb brit díszlet (fekete-fehér) (Ken Adam)
  • díj: legjobb brit film
  • díj: legjobb film
  • díj: UN award
  • jelölés: legjobb brit színész (Peter Sellers)
  • jelölés: legjobb brit forgatókönyv (Stanley Kubrick, Peter George, Terry Southern)
  • jelölés: legjobb külföldi színész (Sterling Hayden)

Filmzene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • "Try a Little Tenderness"

Előadja: Harry M. Woods, Reginald Connelly és Jimmy Campbell

  • "When Johnny Comes Marching Home"

Előadja: Union Army zenekar

  • "We'll Meet Again"

Előadja: Vera Lynn és kórusa
Írta: Ross Parker és Hughie Charles

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb (1964) (angol nyelven). Box office/business. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. július 26.)
  2. iszdb.hu. (Hozzáférés: 2010. július 28.)

Források és külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]