Playboy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Playboy
Playboy logo.svg.png
A Playboy logója
Adatok
Típus erotikus férfi- és életmódmagazin
Formátum havi megjelenésű magazin puha kötésben

Alapítva 1953
Tulajdonos Playboy Enterprises, Inc.
Főszerkesztő Hugh Hefner
Példányszám 2005-ben 3 005 753[forrás?]
Nyelv angol és számos más nyelven
Székhely  USA

ISSN 0032-1478

[http://www.playboy.co.uk/ Playboy EU
Weboldal]

A Playboy amerikai erotikus életmódmagazin, alapították 1953-ban Hugh Hefner és társai, és amely végül a Playboy Enterprises, Inc.-vé nőtte ki magát. Egyike a világ legismertebb márkáinak.

A magazin havonta jelenik meg, és jellegzetes témája a meztelen női fényképek, divat, sport, fogyasztói termékek és népszerű személyekkel készített interjúk. Közöl rövid novellákat is az ismertebb íróktól, mint Arthur C. Clarke, Ian Fleming, Vladimir Nabokov és Margaret Atwood.

A magazin híres kifejezetten liberális viszonyulásáról a legtöbb politikai pártálláshoz.

A Playboy saját mércéje szerinti "ízléses" meztelen képeket használ fel, amiket "softcore" mércével illetnek, szemben a "hardcore" pornómagazinok kínálatával. Jellemző stílusa a glamour.

A Playboy legnagyobb riválisa a Penthouse.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Playboy eredeti címe "Stag Party" volt, de egy másik, már létező magazin, a Stag felkereste Hefnert, és közölték kifogásaikat. A felmerülő alternatívák között szerepelt a "The gentlemen's club", az ügyvezető igazgatóhelyettes, Eldon Sellers édesanyjának sugallatára. Végül mégis a Playboy mellett döntöttek, ez Alexx Mills javaslata volt, aki egy rövid ideig dolgozott a Playboy Automobile Company-ban Chicago városában. Első megjelenése 1953 decemberében történt, első címlaplányuk Marilyn Monroe, bár a kép egy naptár számára készült, nem a Playboynak. A számot Hefner Hyde Park-beli konyhájában gyártották le.

A "nyúl" eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyulat a magazin első művészeti vezetője, Art Paul tervezte meg. Saját szavaival élve azért választotta, mert "humoros asszociációkat kelt a szexualitással kapcsolatban", valamint "vidám és játékos".

Az első vázlatokon a nyuszi sokkal rajzfilmszerűbb volt, tetőtől talpig megjelent, öltönyt viselt vagy házikabátot. Saját bevallása szerint Paul körülbelül egy fél órát foglalkozott vele.[1]

A későbbi marketingstratégia változtatta át a nyúl figuráját a stílus egy azonnal felismerhető szimbólumává. 1959-ben már olyan ismert volt, hogy a New York Reader elküldhetett egy Playboy levelet úgy, hogy a nyuszifejes logó volt az egyetlen címzés.

A Playboy magazin megalkotója Hugh Hefner. Van egy villája, és ott lakik a három barátnője. A nevük: Kendra Wilkinson, Holly Madison, Bridget Marquardt.[2]

Fotósok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok figyelemre méltó fényképész dolgozott és dolgozik a Playboynak, többek között Richard Fegley, William Figge, Arny Freytag, Ron Harris, David Mecey, Russ Meyer, Pompeo Posar, Suze Randall, Herb Ritts, Stephen Wayda és Bunny Yeager.

Retusálás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magazinban megjelenő fényképek természetszerűen átesnek bizonyos beavatkozásokon (mint például az airbrushing technika vagy komolyabb retusálás), hogy illeszkedjenek a magazin által sugallt és képviselt hangulatba, világképbe. Néhány olvasó szerint ez a fajta beavatkozás elveszi a kép hitelességét, és a fénykép erőltetett lesz, természettől idegen.

Egy példa erre Pamela Anderson és "az eltűnő szeméremajkak esete". Pamela eredeti Playboy megjelenésekor 1990 februárjában volt egy a modellt hátulról felvevő fotó, melyen szélesen szétvetett lábakkal szerepelt, és a "Labia minora", tehát a kis szeméremajkak világosan látszottak, később a poszter méretű printeken ezt szemérmesen eltüntették.

Hasonló Rena Mero ("Sable") esete, akinek első Playboy fotózásán, a hátán fekve készült felvételeken plusz szőrzetet retusáltak a genitáliákra. Az 50. kiadásban a kép eredeti formájában volt látható.

A rivális, szintén felnőtt témával foglalkozó magazin, a Hustler és tulajdonosa, Larry Flynt gyakran heves kritikával illeti a Playboyt a fenti és hasonló esetekért, mely vonal inkább a retusálatlan, természetes bemutatást támogatja, lehetőleg mentesen a szilikon-implantátumoktól is.

Magyar lányok a Playboyban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy kevésbé ismert magyar modellnek, Pápai Gyöngyinek sikerült az, amiről szinte az összes magyar manöken álmodik, szerepelhetett az amerikai Playboyban. A 1987-ben született modellt egy közösségi portálon szúrta ki Jarmo Pohjaniemi, a Playboy finn származású fotósa, és a lány már néhány hét múlva a tengerentúlon pózolt a kamera előtt. Az ingatlanközvetítéssel foglalkozó szépség eddig az első és egyetlen magyar, akiről az amerikai Playboyban jelent meg fotósorozat.

A Playboy Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Inkább az egyéniségre koncentráló életmódmagazin. Ennek szellemében a megszokott fiatal lányokon kívül érett asszonyokkal is találkozhatunk (fél)meztelenül a lapokon. (Lásd Zalatnay Sarolta)

A lapban promotált termékek főként drága borok, autók.

Egykori első embere Gordon István. 1991 és 1993 között művészeti igazgatója Szebeni András.

A hazai nyuszis magazin kiadója a MAP Magazine Kft.[3]

A magazin főszerkesztője volt 2004. júliustól 2010. decemberig Radnai Péter.

A magazin jelenlegi főszerkesztője Pantl Péter.

A játék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cyberlore Studios fejlesztő gárdája és az Ubisoft Entertainment kiadó megjelentetett egy Playboy: The Mansion című számítógépes játékot. Ebben a játékosnak kell Hugh Hefner gyanánt megalapítani és felvirágoztatni az újságot, leszervezni a modelleket, fotósokat keresni és kultuszt teremteni.

Second Life[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Second Life világában is épülő Playboy villa erősíti azt a tendenciát, hogy a való világban virágzó médiabirodalmak a virtuális piacon is képviseltessék magukat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Regionális[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]