Margaret Atwood

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Margaret Atwood
Margaret Atwood Eden Mills Writers Festival 2006.jpg
Margaret Atwood 2006-ban
Élete
Született 1939. november 18. (74 éves)
Ottawa, Kanada
Nemzetiség kanadai
Pályafutása
Hatottak rá William Shakespeare, Jonathan Swift, Jane Austen, Charles Dickens, George Eliot, Virginia Woolf, John Buchan, Lev Nyikolajevics Tolsztoj, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, Aldous Huxley, George Orwell, Alice Munro
Hatása Kazuo Ishiguro, Orhan Pamuk, Graeme Gibson
Margaret Atwood weboldala

Margaret Eleanor Atwood (1939. november 18.) kanadai író, költő, irodalmi kritikus, feminista és aktivista. Többek között a Man Booker-díj és az Arthur C. Clarke‑díj díjazottja. Kétszer részesült irodalmi téren állami kitüntetésben (Governor General's Award). Atwood az utóbbi idők egyik legelismertebb és legtermékenyebb regényírója, de mint költő is figyelemreméltó. Sok versét mítoszok és tündérmesék inspirálják, melyek iránt nagy érdeklődést mutatott gyerekkora óta. Novellái számos folyóiratban megjelentek.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Atwood az Ontario állambeli Ottawában született Carl Edmund Atwood zoológus és Margaret Dorothy Killiam étkezési tanácsadó három gyereke közül másodikként. Mivel apja erdei rovarokat tanulmányozott, Atwood kiskorának nagy részét az észak-quebec-i erdőkben töltötte. Gyermekkora fennmaradó része Ottawa, Sault Ste. Marie és Toronto között zajlott le. Tizenegy éves koráig nem járt rendszeresen iskolába. Mohó olvasó volt, szerette a szépirodalmi műveket, a Grimm testvérek meséit, a kanadai állatvilágról szóló történeteket, és a képregényeket. Iskolai tanulmányait a Leaside High School-ban végezte a torontó-i Leaside-ban; itt érettségizett 1957-ben.

Atwood hatéves korában kezdett el írni és alig volt tizenhat éves, amikor eldöntötte hogy író lesz. 1957-ben megkezdte tanulmányait a Victoria Egyetemen – a Torontói Egyetem része – Jay Macpherson és Northrop Frye professzorsága alatt. 1961-ben diplomát szerzett irodalomból, filozófiából és a francia nyelvből (Bachelor of Arts). 1961 őszén, miután kitüntették az E. J. Pratt-éremmel a magánköltségen kiadott Double Persephone című verseskötetéért, a Woodrow Wilson-ösztöndíjjal megkezdte tanulmányait a Harvard Egyetemen. Itt 1962-ben középfokú diplomát szerzett (Master's Degree), és még két évig ugyanitt folytatta tanulmányait. Doktorátusát soha nem kapta meg, mert „Az angol metafizikus romantika” című disszertációját nem fejezte be. 1965 és 1972 között különböző egyetemeken tanított: University of British Columbia (1965), Sir George Williams University in Montreal (1967-68), University of Alberta (1969-79), University in Toronto (1971-72).

1968-ban Atwood férjhez ment egy Jim Polk nevű férfihoz, majd 1973-ban elváltak. Nem sokkal ezután megismerkedett a regényíró Graeme Gibsonnal, akivel ma is együtt él. Az észak-torontói Alliston nevű városban telepedtek le Ontario államban. Lányuk, Eleanor Jess Atwood Gibson 1976-ban született (előző házasságából Graeme Gibson-nak két fia van, Matt és Grae). Atwood manapság Toronto és Pelee Island (Ontario) között osztja meg idejét.

Atwood és Graeme Gibson tagjai a Kanadai Zöld Pártnak, és támogatói Elizabeth May-nek, a párt vezetőjének. Atwoodnak erős és határozott véleménye van a környezetvédelemről. Javaslatai közé tartozik a benzinnel működő fűnyírók betiltása. Otthonában energia-korlátozó eszközöket vezetett be, például léghűtés helyett házát kinyitható ponyvatetőkkel és tetőablakokkal szereltette fel. Élettársával egy hibrid-típusú autóval közlekednek.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Atwood munkássága sokrétű; a tudományos fantasztikus irodalmi zsánertől kezdve a dél-ontarió-i rémregényeken át mindennel kísérletezett már. Sokan feminista írónak tartják, mivel legtöbb művében felbukkan a nemek közötti különbségek kérdése. Írásai szerteágazóak. Témái közé tartozik Kanada nemzeti identitása, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Európa kapcsolata; foglalkoztatják az emberi jogok, környezetvédelmi problémák kérdései, a nőiesség társadalmi felfogása. Az utóbbival kapcsolatban a női test művészeti megjelenítéséről, a nők társadalmi és gazdasági kihasználtságáról, és a nők és férfiak közti kapcsolatokról is ír. Leghíresebb regénye, A szolgálólány meséje (The Handmaid's Tale, 1985) egy jövőbeli, a nőket elnyomó társadalomról fest hátborzongató képet. Guvat és Gazella című regényében és legújabb esszéiben különös érdeklődést (és aggodalmat) mutat a nem megfelelően szabályozott biotechnológia iránt.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Regényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Edible Woman (1969)
  • Surfacing (1972)
  • Lady Oracle (1976)
  • Life Before Man (1979)
  • Bodily Harm (1981)
  • The Handmaid's Tale (1985) - kétszeres díjnyertes: Arthur C. Clarke Award (1987); Governor General's Award (1985)
  • Cat's Eye (1988)
  • The Robber Bride (1993)
  • Alias Grace (1996) - díjnyertes: Giller Prize (1996)
  • The Blind Assassin (2000) - díjnyertes: Booker Prize (2000)
  • Oryx and Crake (2003)
  • The Penelopiad (2005)
  • The Year of the Flood (2009)

Magyarul megjelent regények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Verseskötetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Double Persephone (1961)
  • The Circle Game (1964) - a Governor General's Award nyertese (1966)
  • Expeditions (1965)
  • Speeches for Doctor Frankenstein (1966)
  • The Animals in That Country (1968)
  • The Journals of Susanna Moodie (1970)
  • Procedures for Underground (1970)
  • Power Politics (1971)
  • You Are Happy (1974)
  • Selected Poems (1976)
  • Two-Headed Poems (1978)
  • True Stories (1981)
  • Love songs of a Terminator (1983)
  • Interlunar (1984)
  • Morning in the Burned House (1996)
  • Eating Fire: Selected Poems 1965-1995 (1998)
  • The Door (2007)

Novellagyűjtemények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dancing Girls (1977) - kétszeres díjnyertes: St. Lawrence Award for Fiction; Award of The Periodical Distributors of Canada for Short Fiction
  • Murder in the Dark (1983)
  • Bluebeard's Egg (1983)
  • Through the One-Way Mirror (1986)
  • Wilderness Tips (1991)
  • Good Bones (1992)
  • Good Bones and Simple Murders (1994)
  • The Tent (2006)
  • Moral Disorder (2006)

Antológiai szerkesztések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The New Oxford Book of Canadian Verse (1982)
  • The Canlit Foodbook: From Pen to palate - A Collection of Tasty Literary Fare (1987)
  • The Oxford Book of Canadian Short Stories in English (1988)
  • The Best American Short Stories (1989) (Shannon Ravenellel közösen)
  • The New Oxford Book of Canadian Short Stories in English (1995)

Novellák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Death by Landscape
  • Rape Fantasies (1977)
  • Unearthing Suite (1983)
  • When it Happens (1983)
  • Freeforall (1986)
  • Homelanding (1989)
  • Daphne and Laura and So Forth (1995)
  • Half-Hanged Mary (1995)
  • The Labrador Fiasco (1996)
  • Shopping (1998)
  • Bread
  • Happy Endings

Gyermekkönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Up in the Tree (1978)
  • Anna's Pet (1980) - Joyce C. Barkhouse-szal közösen
  • For the Birds (1990) - Shelly Tanakával közösen
  • Princess Prunella and the Purple Peanut (1995)
  • Rude Ramsay and the Roaring Radishes (2003)
  • Bashful Bob and Doleful Dorinda (2006)

Egyéb írások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Survival: A Thematic Guide to Canadian Literature (1972)
  • Days of the Rebels 1815-1840 (1977)
  • Second Words: Selected Critical Prose (1982)
  • Strange Things: The Malevolent North in Canadian Literature (1995)
  • Negotiating with the Dead: A Writer on Writing (2002)
  • Moving Targets: Writing with Intent, 1982-2004 (2004)
  • Writing with Intent: Essays, Reviews, Personal Prose—1983-2005 (2005)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Margaret Atwood című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Carrington de Papp, I. Margaret Atwood and Her Works. Toronto: EWC, 1985.
  • Cooke, N. Margaret Atwood: A Biography. Toronto: ECW, 1998.
  • Hengen, Shannon and Ashley Thomson. Margaret Atwood: A Reference Guide, 1988-2005. Lanham, MD: Scarecrow Press, 2007.
  • Howells, Coral Ann. Margaret Atwood. New York: St. Martin’s, 1996.
  • Howells, Coral Ann. The Cambridge Companion to Margaret Atwood. Cambridge: Cambridge University Press, 2006. ISBN 0-521-54851-9
  • Rigney, B. Margaret Atwood. Totowa, NJ: Barnes & Noble, 1987.
  • Rosenburg H. J. Margaret Atwood. Boston: Twayne, 1984.
  • Sullivan, Rosemary. The Red Shoes: Margaret Atwood Starting Out. Toronto: HarperFlamingoCanada, 1998. ISBN 0-00-255423-2

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]