2001: Űrodüsszeia

2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey)
Rendező	Stanley Kubrick
Producer	Stanley Kubrick
Alapmű	Arthur C. Clarke: Az őrszem c. novella
Forgatókönyvíró	Stanley Kubrick Arthur C. Clarke
Főszerepben	Keir Dullea Gary Lockwood William Sylvester Daniel Richter Douglas Rain
Operatőr	Geoffrey Unsworth
Vágó	Geoffrey Unsworth
Gyártás
Gyártó	MGM
Ország	USA Egyesült Királyság
Nyelv	angol orosz
Időtartam	141 perc
Költségvetés	10 500 000 $
Forgalmazás
Forgalmazó	MGM
Bemutató	1968. április 6.
Díj(ak)	1 Oscar-díj 3 BAFTA-díj
Korhatár	G
Kronológia
Következő	2010 – A kapcsolat éve
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal IMDb-adatlap PORT.hu-adatlap

A 2001: Űrodüsszeia (eredeti címén 2001: A Space Odyssey) Arthur C. Clarke egyik legismertebb azonos nevű sci-fi regényének, a 2001. Űrodisszeiának 1968-ban készült amerikai filmváltozata, melyet Stanley Kubrick rendezett. Különlegessége, hogy a könyvet kimondottan a film tervhez írta Arthur C. Clarke Stanley Kubrick megrendelésére.

Történet

Négymillió éve egy idegen civilizáció segített egy főemlőscsoportnak elindulni az emberré válás útján. 1999-ben amerikai tudósok galaktikus méretű intelligencia nyomára bukkannak a Holdon, több méterrel a felszín alatt, egy betemetett kráter mélyén. A felszínre hozott monolit a napfény hatására jelzést küld az űrbe, a Jupiter irányába. Az amerikai kormány expedíciót küld a Jupiterhez, hogy megtudják, kinek/minek küldött üzenetet az évmilliók óta eltemetett fekete tömb. Az űrhajó legénysége David Bowman és Frank Poole, illetve három tudós hibernálva. Az út során az űrhajót irányító HAL 9000 számítógép programozási hiba miatt úgy véli, hogy a legénység veszélyt jelent a küldetésre, ezért megöli Poole-t és a tudósokat. Bowmannel is végezni próbál, de ő még idejében kikapcsolja. Bowman végül egyedül érkezik meg a Iapetushoz, ahol a Holdon található monolittal megegyező méretarányú, de annál nagyobb monolittal találkozik. Ez beszippantja és egy szobában ébred. Rájön, hogy ez csak egy szimuláció, amit az idegenek az ő kedvéért hoztak létre. Ezután megöregszik, meghal, majd újjászületik a lét egy magasabb fokán.

HAL 9000 vörös szeme

A monolit

Regény és film

A forgatókönyv ötletét adó regényt Arthur C. Clarke 1964 és 1968 között írta. A történetet Stanley Kubrick rendezővel közösen alakították, és a könyv írásával párhuzamosan Kubrick elkészítette hasonló című filmjét, ám a két mű tartalma néhány ponton eltér.

A filmet 1968-ban mutatták be. A zenéjét Ligeti György szerezte, Richard Strauss- és Ifj. Johann Strauss-részletek felhasználásával. A könyv szintén 1968-ban jelent meg, pár hónappal a film bemutatása után.

Folytatások

A regénynek több folytatása is van, a 2010. Második űrodisszeia (1982), a 2061. Harmadik űrodisszeia (1987) és a 3001. Végső űrodisszeia (1997). Arthur C. Clarke úgy döntött, hogy a folytatásoknál nem a saját regényét hanem némi változtatást tartalmazó Stanley Kubrick filmjét veszi alapul.

A folytatások közül csak egyet filmesítettek meg: 1984-ben mutatták be a 2010: A kapcsolat éve című filmet.

Jövőbeli jóslatok

Arthur C. Clarke regénye és Stanley Kubrick filmje is korszak alkotó volt és számos látomásuk valóra vált az elmúlt évtizedek alatt. Például Kubrick filmjében megjelenik évtizedekkel a tényleges megjelenése előtt a ma népszerű táblagép, amire később az Apple és Samsung közötti szabadalmi perben is visszautalnak. Arthur C. Clarke pedig a folytatásban megjósolja, hogy az űrverseny harmadik szereplője Kína lesz.

Kulturális utalások

A film kultusz film lett. Egyes jelenetei számos más filmben és játékban is felbukkannak:

• A Trendkívüli című filmben a számítógép szétverése,
• A Futurama című rajzfilmben, mikor Leila megtalálja Fry koporsóját,
• Szintén a Futuramában, mikor Leila javítja az űrhajót,
• A Simpson család egyik epizódjában a szuperszámítógép HAL (angol hangja Pierce Brosnan) megpróbálja elcsábítani Marge Simpsont és megölni Homert (Simpsons Season 13 Episode 1)
• A Spore nevű játékban, mikor a lényfázisból törzsi fázisba lépünk,
• A South Park több epizódjában,
• A WALL·E című Pixar animációs filmben: Az Autopilot hasonlít HAL-ra, továbbá a kapitány első felállása a mozgó ágyról,
• A Csillagkapu: Atlantisz-ban,
• A Függetlenség napja című filmben,
• A Charlie és a csokigyár című filmben, mikor a csokit áttranszportálják a TV-be,
• A Kalandférgek című filmben, amikor eljutnak a hamburgereshez és megkóstolják a hamburgert,
• A Tekerd vissza, haver! című filmben, mikor az eredeti filmet "megswedelik".
• A Tom & Jerry: Macska a Marson c. filmben, mikor Tom elkóborol a Marson, talál egy monolitot.
• Monty Python Repülő Cirkuszában
• A Farscape (Csillagközi szökevények) utolsó, The Peacekeeper Wars részének végén a John Crichton agyában lévő neurális implantátum "halála"

Díjak, jelölések

• Oscar-díj (1969)
  • díj: legjobb vizuális effektusok – Stanley Kubrick
  • jelölés: legjobb rendező – Stanley Kubrick
  • jelölés: legjobb látványterv – Anthony Masters, Harry Lange, Ernest Archer
  • jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Stanley Kubrick, Arthur C. Clarke
• BAFTA-díj (1969)
  • díj: legjobb díszlet – Anthony Masters, Harry Lange, Ernest Archer
  • díj: legjobb operatőr – Geoffrey Unsworth
  • díj: legjobb hang – Winston Ryder
  • jelölés: legjobb film – Stanley Kubrick
  • jelölés: UN Award – Stanley Kubrick
• Kansas-i Filmkritikusok Körének Díja (1969)
  • díj: legjobb rendező – Stanley Kubrick
  • díj: legjobb film
• David di Donatello-díj (1969)
  • díj: legjobb külföldi produkció

Jegyzetek

• Mindenki Kubricktól lop

Külső hivatkozások

• 2001: Űrodüsszeia – IMDb.com
• 2001: Űrodüsszeia – PORT.hu
• Tillmann J. A.: A megalit, avagy a nagy attraktor. A 2001: Űrodüsszeia és a médium metafizikája
• 2010 – IMDb.com
• A Kritikus Tömeg elemzése