2001: Űrodüsszeia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2001: Űrodüsszeia
(2001: A Space Odyssey)
2001 A Space Odyssey (logo).png
Rendező Stanley Kubrick
Producer Stanley Kubrick
Alapmű Arthur C. Clarke: 2001. Űrodisszeia
(Az őrszem c. novella alapján)[1]
Műfaj sci-fi film
sci-fi
kalandfilm
Forgatókönyvíró Stanley Kubrick
Arthur C. Clarke
Főszerepben Keir Dullea
Gary Lockwood
William Sylvester
Daniel Richter
Douglas Rain
Operatőr Geoffrey Unsworth
Vágó Geoffrey Unsworth
Gyártás
Gyártó MGM
Ország USA USA
Egyesült Királyság Egyesült Királyság
Nyelv angol
orosz
Időtartam 141 perc
Költségvetés 10 500 000 $[2]
Forgalmazás
Forgalmazó MGM
Bemutató USA 1968. április 6.
magyar 1979. március 22.
Díj(ak) 1 Oscar-díj
3 BAFTA-díj
Korhatár USA G
Kronológia
Következő 2010 – A kapcsolat éve
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A 2001: Űrodüsszeia (eredeti címén 2001: A Space Odyssey) Arthur C. Clarke egyik legismertebb azonos nevű sci-fi regényének, a 2001. Űrodisszeiának 1968-ban készült amerikai filmváltozata, melyet Stanley Kubrick rendezett. Különlegessége, hogy a könyvet kimondottan a film tervhez írta Arthur C. Clarke Stanley Kubrick megrendelésére.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Négymillió éve egy idegen civilizáció segített egy főemlőscsoportnak elindulni az emberré válás útján. 1999-ben amerikai tudósok idegen civilizáció nyomára bukkannak a Holdon, több méterrel a felszín alatt, egy betemetett kráter mélyén. A felszínre hozott monolit a napfény hatására jelzést küld az űrbe, a Jupiter irányába. Az amerikai kormány expedíciót küld a Jupiterhez, hogy megtudják, kinek/minek küldött üzenetet az évmilliók óta eltemetett fekete tömb. Az űrhajó legénysége David Bowman és Frank Poole, illetve három tudós hibernálva. Az út során az űrhajót irányító HAL 9000 számítógép programozási hiba miatt úgy véli, hogy a legénység veszélyt jelent a küldetésre, ezért megöli Poole-t és a tudósokat. Bowmannel is végezni próbál, de ő még idejében kikapcsolja. Bowman végül egyedül érkezik meg a Iapetushoz, ahol a Holdon található monolittal megegyező méretarányú, de annál nagyobb monolittal találkozik. Ez beszippantja és egy szobában ébred. Rájön, hogy ez csak egy szimuláció, amit az idegenek az ő kedvéért hoztak létre. Ezután megöregszik, meghal, majd újjászületik a lét egy magasabb fokán.

HAL 9000 vörös szeme
Két képkocka a 2001: Űrodüsszeia filmből. Híres vágás két kockája, amikor a történet az őskorból az űrkorszakba vált.
A monolit

Regény és film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A forgatókönyv ötletét adó regényt Arthur C. Clarke 1964 és 1968 között írta, amihez egy korábbi novellájának, „Az őrszem” alap ötletét dolgozta ki. A történetet Stanley Kubrick rendezővel közösen alakították, és a könyv írásával párhuzamosan Kubrick elkészítette hasonló című filmjét, ám a két mű tartalma néhány ponton eltér. A szokatlan forgatókönyv írási módszeren felül még az időzítés is különleges. A film mindössze egy évvel azelőtt készült el, hogy az amerikaiak Holdra szálltak. Így a film különleges történetében és látványtervében a tudományra és a képzelőerőre kellett támaszkodniuk. Például ez időben még nem állt rendelkezésükre megfelelő felvétel arról, hogy hogyan néz ki a Földünk a világűrből. A létrehozott látvány végül is megadja a megfelelő érzést a néző számára, de a kép - ma már tudjuk - némileg pontatlan. A filmet 1968-ban mutatták be. A film zenéjét Richard Strauss (Ímigyen szóla Zarathustra), ifjabb Johann Strauss (Kék Duna keringő) és Ligeti György (Atmosphères, Lux aeterna, Requiem) műveinek felhasználásával Kubrick állította össze. A könyv szintén 1968-ban jelent meg, pár hónappal a film bemutatása után. Kubrick felügyeli a látványterveket is, így a film után kapott vizuális effektusokért adott Oscar díj lett az első és egyetlen Oscarja a rendezőnek.

Folytatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regénynek több folytatása is van, a 2010. Második űrodisszeia (1982), a 2061. Harmadik űrodisszeia (1987) és a 3001. Végső űrodisszeia (1997). Arthur C. Clarke úgy döntött, hogy a folytatásoknál nem a saját regényét, hanem Stanley Kubrick - némi változtatásokat tartalmazó - filmjét veszi alapul.

A folytatások közül csak egyet filmesítettek meg: 1984-ben mutatták be a 2010 – A kapcsolat éve című filmet.

Jövőbeli jóslatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arthur C. Clarke regénye és Stanley Kubrick filmje is korszak alkotó volt és számos látomásuk valóra vált az elmúlt évtizedek alatt. Például Kubrick filmjében megjelenik évtizedekkel a tényleges megjelenése előtt a ma népszerű táblagép, amire később az Apple és Samsung közötti szabadalmi perben is visszautalnak. Arthur C. Clarke pedig a folytatásban megjósolja, hogy az űrverseny harmadik szereplője Kína lesz.

Kulturális utalások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film kultuszfilm lett. Egyes jelenetei számos más filmben és játékban is felbukkannak: A leggyakrabban parodizált jelenet az, amikor a majmok felfedezik az eszközhasználatot. Ez a filmrészlet megtekinthető a Youtube videómegosztó portálon is.[3]

Díjak, jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Oscar-díj (1969)
  • BAFTA-díj (1969)
    • díj: legjobb díszlet – Anthony Masters, Harry Lange, Ernest Archer
    • díj: legjobb operatőr – Geoffrey Unsworth
    • díj: legjobb hang – Winston Ryder
    • jelölés: legjobb filmStanley Kubrick
    • jelölés: UN Award – Stanley Kubrick
  • Kansas-i Filmkritikusok Körének Díja (1969)
    • díj: legjobb rendező – Stanley Kubrick
    • díj: legjobb film
  • David di Donatello-díj (1969)
    • díj: legjobb külföldi produkció

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2001: Űrodüsszeia témájú médiaállományokat.