Animációs film
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Az animáció olyan filmkészítési technika, amely élettelen tárgyak (többnyire bábok) vagy rajzok, ábrák stb. „kockázásával” olyan illúziót kelt a nézőben, mintha az egymástól kis mértékben eltérő képkockák sorozatából összeálló történésben a szereplők megelevenednének vagy élnének. Az animációs filmeknek számos változata létezik, közvetlenül a filmre rajzolástól kezdve a homokkal rajzoláson át az élő szereplőkkel együtt játszó rajzfigurákig. Számítógép segítségével az animáció egyre közelebb jut a valós, életszerű lények reális mozgatásához, ugyanakkor szinte korlátlan fantáziájú háttereket lehet előállítani a virtuális ábrázoló eszközök, hang, kép, térhatás, sőt interaktivitás segítségével.
Animáció 10 képkocka / másodperc sebességgel
Animáció 2 képkocka / másodperc sebességgel. Ennél a sebességnél kivehetőek az egyes képkockák.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Mozgó jelenségek állóképekkel történő rögzítésének korai próbálkozásaira már az őskőkori barlang rajzokon is találhatunk példákat, ahol állatok több egymást átfedő lábbal ábrázoltak.
A 19. században a fenakisztoszkóp, zoetróp és praxinoszkóp és a hasonló pörgetős füzetek voltak az első korai animációs eszközök melyek mozgást jelenítettek meg az egymást követő rajzokból technika segítségével - de az animáció nem fejlődött sokall tovább a mozgókép film felfedezéséig.
|
|
|
|
|
Az első animációs rajzfilmet a francia Émile Cohl készítette 1908-ban "Fantasmagorie" címmel. Az 1914-es "Gertie the Dinosaur" Winsor McCaytől volt az egyik első sikeres animációs film. Ezt tartják az első igazi képviselőjének a karakterközpontú animációnak (character animation).
Az 1930-as és 1960-as években nagy számban készültnek filmszínházakban bemutatott animációs filmek, melyek általában a játékfilmek előtt vetítettek. MGM, Disney, Paramount és a Warner Brothers voltak a legnagyobb 5-10 perces rajzfilm készítők.
1950-es években a televízió elterjedése csökkentette a mozik közönségét, az animációs film és a mozis animációs filmek száma is csökkenésnek indult. Manapság az animációs filmek nagy részben közvetlen televízióra készülnek.
Animációs film [szerkesztés]
Az animációs film, mint hangos rajzfilm a 20. század vívmánya. Benne emberi és más hangokat, zörejeket, zenét és képet kombinálnak, így modern kommunikációs eszköz. A művész az animációs filmben teljesen kibontakozhat, ha ő a rendezője, a rajzolója, az animátora és a vágója is a filmnek. A szerzőnek minden beállítást meg kell terveznie a rajzban. (storyboard)
Az animációs film alkotási folyamatában három kategória emelhető ki:
- képzőművészeti elemek: vonal, mező, tér, szín. Ezek az elemek statikusak és térbeliek is lehetnek.
- filmes elemek: rendezés, forgatás, vágás (montázs), hangosítás, zenei aláfestés. Ezek pedig dinamikusak és időbeliek.
- az első kettő kombinációja, ez kapcsolja őket össze, a képzőművészeti kifejezésmódból a kinematográfiába való átmenet.
Felosztás [szerkesztés]
Az animációs film olyan film, amelynek készítésekor a filmvászonra tervezett mozgássorozatot vagy cselekményt kockánként hozzák létre és veszik fel. Technika és képi világ szerint lehet:
- „film” (natúr),
- rajzfilm,
- bábfilm,
- gyurmafilm,
- árnyfilm,
- kollázsfilm,
- homok- vagy szénporfilm,
- festményfilm,
- fotóanimáció,
- tárgymozgatás,
- számítógépes animáció (két- és háromdimenziós),
- flash animáció,
- trükkfilm,
- pixilláció,
- stop-motion animáció,
- papírkivágás,
- legó- vagy brickfilm,
- megmozdított vonalrajz,
- fény animáció,
- tű animáció,
- gombostűfejes animáció,
- emulzióra karcolt animáció,
- félplasztikus animáció
- por animáció,
- agyag animáció,
- tészta animáció,,
- paint animáció,
- word animáció,
- paint brush animáció,
- art studio animáció,
- homokszórás,
- filmrelief,
- „vegyes technika”
Rajzfilm [szerkesztés]
A rajzfilm olyan rajzok fényképészeti reprodukálása, amikhez különböző technikákkal mozgást és hangot illesztenek. Az ötletet a rajz és filmkamera segítségével valósítják meg. A művész megrajzolja a cselekmény színterét, és szereplőit mozgás közben. Ahhoz, hogy a mozgás láthatóvá váljon, egy 24 rajzból álló sorozatot kell készíteni úgy, hogy minden következő rajzon a mozdulat másik mozzanata látszódjon. Ezután minden egyes rajzot kamerával rögzítenek, s így lesz a 24 rajzból valamilyen mozgás egy másodpercre. Míg a játékfilm és a dokumentumfilm készítője a valós térből rögzít élő mozgást, a rajzfilm szerzője rajzolja a teret és a mozgást is.
Az rajzfilm kamera nélkül is elkészíthető, ha a rajzok közvetlenül nem exponált filmszalagra kerülnek. A rajzot éles tollal a filmszalag fényérzékeny rétegére (emulzió) kerülnek. Vannak olyan szalagok is, amikre színes tussal rajzolhatunk.
Neves magyar animációs filmesek [szerkesztés]
- Bleier Edit
- Dargay Attila
- Dely Péter (HErBY)
- Foky Ottó (báb)
- Gémes József
- Gyulai Líviusz
- John Halas
- Imre István (báb)
- Jankovics Marcell
- Keresztes Dóra
- Kovásznai György
- Macskássy Gyula
- Macskássy Katalin
- Mata János
- M. Tóth Géza
- Lisziák Elek
- Nagy Pál
- Nepp József
- Orosz István [1]
- Pataki Gábor
- Pencz Tamás
- Péterffy Zsófia
- Reisenbüchler Sándor
- Richly Zsolt
- Rofusz Ferenc
- Szabó Sipos Tamás
- Ternovszky Béla
- Tóth Pál
- Ulrich Gábor
- Uzsák János
- Vajda Béla
- Csupó Gábor
Lásd még [szerkesztés]
- Japán animáció: anime
Külső hivatkozás [szerkesztés]
- Híradó A híradó tudósítása a lengyelországi animációs fesztiválról
- Volt egyszer egy Pannónia Bartók István – Emlékek a magyar animációról
- Fizikai jelenségek animációja
- Sejtbiológiai animációk
- Az animáció története
- PowerPoint Heaven – The Power to Animate Contains tutorials on creating animations for PowerPoint Presentations.
