Kommunikáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.

A kommunikációtudomány egy olyan tudományág, amely a kommunikáció formáival, folyamatával, jelentésével, a beszéddel, és a személyközi- és szervezeti kommunikációval, vagyis specifikus ágaira bontva a kövekezőkkel foglalkozik:

Tömegkommunikáció
Szervezeti kommunikáció
Diskurzuselemzés – ( nem azonos a beszélgetéselemzéssel )
Beszélgetéselemzés – (néhol Konverzációanalízis)
Lingvisztika
Szociolingvisztika
Kognitív lingvisztika
Szemiotika
Pragmatika
Egyéb kommunikációs ismeretek (pl:beszédírás, retorika, interperszonális kommunikáció stb.)

Tartalomjegyzék

1 Alapfogalmak
2 A kommunikáció formái
- 2.1 Irány szerint'
- 2.2 Résztvevők szerint
3 A kommunikáció etológiai meghatározása
4 Tömegkommunikáció
5 Irodalom

[szerkesztés] Alapfogalmak

Közlemény: Jel, jelsorozat, adatok, amelyek információt "hordoznak", az amit az adó közöl a vevővel.
Forrás(adó): Az információ forrása, lehet személy, állat, szoftver, gép stb. , amely a közleményt előállítja és továbbítja.
Jelátalakító: A jeleket legtöbbször fizikailag át kell alakítani, hogy alkalmasak legyenek a továbbításra, például analóg hangjel átalakítása analóg elektromos jellé.
Kódoló: A jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerve, például analóg jelet digitalizál, digitális jelet tömörít stb.
Információs csatorna: Az a vezeték, közeg, fizikai mező, amely a közleményt (jeleket) továbbítja,
Dekódoló: A kódolt közlemény (jelek) visszaalakítását végzi.
Nyelő (vevő): Az, aki (amely) értelmezi, tárolja a közleményt (jeleket)
Zaj: A közleményhez, jelhez keveredő, szuperponálódó torzító, zavaró jel,. a digitális jelnél hibás számjegyek is szerepelhetnek.

A kétirányú kommunikáció esete a fentiekből adódik.

[szerkesztés] A kommunikáció formái

[szerkesztés] Irány szerint'

egy az egyhez
- párbeszéd
- üzenet átadás
egy a sokhoz
- nyilvános beszéd vagy előadás (lehet élő vagy felvételről)
- terület megjelölés pl szag, graffiti, rendőrkordon stb.
- könyvkiadás, és újságkiadás, rádió, TV, számítógép-hálózatok
- Propaganda, reklám, public relations, spin doctoring (tömegkommunikáció)
sok a sokhoz
- számítógép-hálózatok, World Wide Web, Usenet.
- konferenciák
- party vagy más gyűlés

jelenből a jövőbe
- napló
- Blog
- időkapszula

[szerkesztés] Résztvevők szerint

Állati kommunikáció
Személyek közötti (interperszonális) kommunikáció
- Marketing
- belső kommunikáció
- Propaganda
- Public affairs
- Public relations
- Technikai kommunikáció
Intraperszonális kommunikáció
nemverbális kommunikáció
nyelv
kultúrák közötti kommunikáció
telekommunikáció
- Computer-mediated kommunikáció
Artificial Intelligence Agent alapú kommunikáció

[szerkesztés] A kommunikáció etológiai meghatározása

Az emberi kommunikáció (és ezen belül az emberi nyelv is) az állati kommunikáció egyik típusa, amely (szemben a racionalisták által vallott referenciális tudásátadással) úgy fogható fel, mint egy élőlény (akár állat, akár ember) olyan viselkedési aktusa, amely megváltoztatja egy másik állat/ember magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy ez a kommunikáló élőlény számára, sok eset átlagában, fennmaradása, szaporodása szempontjából előnyös.

[szerkesztés] Tömegkommunikáció

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

A tömegkommunikáció azon kommunikációs csatornák összefoglaló neve, melynek célja a lehető legtöbb ember egyidejű elérése (rendszerint annyi embert, amekkora az adott ország teljes lakossága). A kifejezés az 1920-as években született, az első, teljes országokat lefedő rádióadók létesülésekor, illetve a hatalmas példányszámban, nem egy esetben már más országokban is terjesztett napi és hetilapok, magazinok jellemzésére. A tömegkommunikáció egyes kritikusai szerint olyan tömegkultúrát alakít ki, melyben a szociális kapcsolatok jelentősen atomizálódnak (a lehető legminimálisabbra csökkennek), mely révén az emberek roppant fogékonnyá válnak a modern tömegkommunikáció behatásaira, elsősorban a propaganda és a reklámok révén.