Bezártságszindróma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bezártságszindróma vagy locked-in szindróma egy olyan állapot, amiben az alany öntudatánál van, de nem képes mozogni és kommunikálni. Ebben a szindrómában a test csaknem minden akaratlagosan mozgatható izma lebénul, csak a szem vagy csak az arcizmok mozgathatók még. Az agytörzs sérülése okozhatja. Az állapot úgy jellemezhető, mint ami az elevenen való eltemetéshez áll a legközelebb. Francia neve maladie de l’emmuré vivant, szó szerint élve elfalazva betegség; németül néha Eingeschlossensein-ként említik, ami a magyar névhez hasonló jelentéssel bír.[1]

A locked-in elnevezés Plumtól és Posnertől ered (1966).[2][3]

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bezártságszindrómát tetraplégia és némaság jellemzi, miközben az érintett tudatánál van, és gondolkodása ép marad. A sérült mondanivalóját csak kódolt üzenetekkel tudja közölni, amiket pislogással közvetít. Megmaradhat a testérzékelés és a közérzet érzése. A legtöbb bezártságszindrómás tudja mozgatni a szemét, és vannak, akik az arcizmaikat is mozgatni tudják. A hangadás és a lélegzés koordinációja megszűnik (anartria),[4] ezért a beszéd képessége elvész még akkor is, ha a bénulás nem érinti a hangszalagokat.[4]

Okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állandósult vegetatív állapottól eltérően az alsóbb agyi területek speciális részei károsodtak, és a felsőbb kérgi területek épen maradtak.

A bezártságszindróma lehetséges okai:

Kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nincs egységes kezelési mód. A fogyatékos személy számára segítséget jelenthet az izmok és idegek elektromos stimulációja (NMES). A többi módszer a tünetek kezelésére összpontosít.[5] Az olyan számítógépes segítő technikák, mint például a Dasher, támogathatják a kommunikációt.[6] Ezek a szemmozgást követik, és abból olvassák ki az üzenetet. Az új agy-gép interfészek további lehetőségeket nyújtanak.[7][8]

Prognózis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon kevés a remény bármilyen izomműködés visszatérésére. A kommunikáció különféle eszközök segítségével javítható.

A locked-in szindrómások 90%-a legfeljebb négy hónappal éli túl a sérülést, de egyesek sokkal tovább is élnek ebben az állapotban.[9]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "Scientists seek to help 'locked-in' man speak", CNN, 14 December 2007
  2. eMedicine - Stroke Motor Impairment : Article by Adam B Agranoff, MD. (Hozzáférés: 2007. november 29.)
  3. Plum F. and Posner J.B. 1966. The diagnosis of stupor and coma. F.A. Davis Co. Philadelphia, Pennsylvania, USA. 197 pp.
  4. ^ a b Fager, Susan, Beukelman, Karantounis, Jakobs (2006. augusztus 13.). „Use of safe-laser access technology to increase head movements in persons with severe motor impairments: a series of case reports”. Augmentative and Alternative Communication 22, 222-229. o.  
  5. NINDS a bezártságszindrómáról
  6. .Dasher
  7. Parker, I., "Reading Minds," The New Yorker, January 20, 2003, 52-63
  8. Turning Thoughts into Words By Chris Berdik, Research at Boston University 2008 magazine (reprinted in BU Today), October 15, 2008.
  9. The Unspeakable Odyssey of the Motionless Boy by Joshua Foer, Esquire Magazine, October 2, 2008.