Coaching

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A coaching egy személyre szabott tanácsadási módszer. Fejlesztő, nevelő, edző jellegű tevékenység, ahol az ügyfelet egy meghatározott cél elérésében segítik. A coach szó szerinti fordításban edzőt jelent.

Meghatározások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A coaching-ra nincs egységesen elfogadott definíció, de abban minden coaching guru egyetért[forrás?], hogy a coaching nem tréning, nem terápia, nem tanácsadás, és nem is baráti beszélgetés.[forrás?]

John Whitmore: „A coaching a jövő lehetőségeire koncentrál, nem pedig a múlt hibáira.” [1]

Dr. Kollár József: "A coach megtanítja a vezetés élményét: életvezetés, szervezetvezetés. Vezetni és élvezni tanít, akár egy kiváló autós oktató."

Downey: „A coaching olyan művészet, amely egy másik ember teljesítményének, tanulásának és fejlődésének elősegítésével foglalkozik.”[1]

Peter Szabo: „A coach egy jó képkeretező. Rembrand mondta, hogy a pályafutása során könnyebb volt megfesteni a képeket, mint megtalálni a megfelelő keretet hozzá. Egy képet bekeretezni oly módon, hogy a kép sugározza magából, miért is festették; az az igazi kihívás. Coach-ként egy keretet kell létrehoznunk az eredményközpontú kérdéseknek, a megerősítő visszajelzéseknek, az állandó figyelemnek és a hasznos értékelésnek. A keretezővel közös vonása a coachnak, hogy soha nem vesz részt a kép megfestésében. A coaching hatásai: öntudatosság növekedése, bizalom, választási lehetőségek megnövelése, magabiztosság erősítése.” [1]

Gallway: „A coaching egy ember potenciáljának aktiválása, hogy ki tudja hozni magából a maximumot. Nem elsősorban tanítja őket, inkább segíti őket tanulni.” [1]

Grant: „Együttműködésre épülő, megoldás- és eredményközpontú, szisztematikus folyamat, amelyben a coach elősegíti a teljesítmény, az életminőség, az önálló tanulás és a személyiség fejlődését.” [1]

Hay: „A coaching rövid távú folyamat, meghatározott céllal. A coach segíti a tanulót a szükséges képességek kifejlesztésében” [1]

Clutterbuck: „A coaching többé-kevésbé irányított módszer, ami segíti az egyént a képességei fejlesztésében.” [1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A coaching számos alapelve a pszichológiából, különösen a sportpszichológiából ered. Az elnevezés is a sport világából származik: a coaching edzést jelent, a coach edzőt. Tim Gallway (1975) volt az első, aki a coaching lényegéről írt a tenisz-, azután a golfoktatás területén. Szerinte a saját fejünkben lévő ellenfél sokkal félelmetesebb, mint a teniszháló túloldalán lévő. Azt állítja, hogy az edző (coach) abban tud segíteni a játékosnak, hogy a teljesítménye útjában álló akadályokat elhárítsa vagy csökkentse. Ha ez sikerül, felszínre kerülnek természetes képességeink, és nem lesz tovább szükség az edző technikai utasításaira. Egy idő után Gallway azon vette észre magát, hogy több előadást tart üzletemberek, mint sportolók számára.

A coaching modern, üzleti formájában az 1980-as években született, és azóta folyamatosan terjed, fejlődik világszerte. Ennyi idő elég volt annak bebizonyítására, hogy nemcsak afféle hóbort, hanem komoly, tartós üzleti sikert eredményező eszköz, megközelítés.

A berlini fal leomlása óta a coaching Kelet-Európában is elindult hódító útjára. Bár az e térségben élők számára hátrányt jelentett, hogy később érkezett hozzájuk, azonban előnyt is, mert már kevesebb félreértelmezéssel, letisztultabb formában ismerhették meg.

Területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Life coaching[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A coachingnak ez a fajtája az értékek és jövőkép tisztázásáról és célok kitűzéséről szól, annak érdekében, hogy az adott személy kielégítő, sikeres és teljes életet éljen. Az életvezetési coaching során a coach segít kliensének tisztázni, mit akar az élettől, támogatja és bátorítja a változási folyamat során.

Business coaching[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Célja, hogy a vállalat tulajdonosait, illetve menedzsereit abban támogassa, hogy a napi feladatokon túl lássák a „nagy képet”, fejlesszék beosztottaikat, magasabb szintű szolgáltatást nyújtsanak ügyfeleiknek, és mindenekelőtt, egyensúlyt tudjanak teremteni a magánélet és a munkájuk, munkahelyük között. Klasszikus business coaching témák:

  • Asszertivitás
  • Burnout
  • Delegálás
  • Döntés
  • Időgazdálkodás
  • Karrier
  • Konfliktuskezelés
  • Motiválás
  • Networking
  • Önbizalom
  • Önismeret
  • Personal Brand
  • Stressz

Executive coaching[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vállalati vezető munkahelyi életére fókuszál. Célja, hogy fenntartható viselkedésbeli változásokat idézzen elő.

Módszertana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos coaching folyamatmodell létezik, de Magyarországon az alábbiak a legismertebbek:

Az ontológia coaching képessé teszi beavatottjait arra, hogy tetten érjék a lázadó robotokként viselkedőkommunikációs gépezetinket és szolgálatunkba állítsák őket. Segít abban, hogy ezeket a nyelvi eszközöket olyan problématerek felépítéséhez használjuk, amelyek kivezetnek megszokásaink labirintusából. „Nyelvünk határai, világunk határai”. Másképpen: a valóságról alkotott értelmezéseink attól függenek, hogy miként használjuk a nyelvet. Az ontológiai coaching megtanít arra, hogyan kellkommunikációs gépezeteinket arra programozni, hogy azonosítani tudjuk legmélyebb szándékainkat, vágyainkat, álmainkat és ezt követően valóban meg is valósíthatjuk őket.
A Grow szó jelentése növekedés, haladás, fejlődés.
Goals - a cél meghatározása
Reality - a jelenlegi helyzet feltárása
Options - a lehetőségek számbavétele
Wrapup, What (will you do) - Mit fogsz tenni?
Az első magyar coaching folyamatmodell, amely a coachingfolyamat egyes fázisait szemlélteti.
Diagnózis - Ebben a fázisban a jelen helyzetet méri fel a coach: mi a kiindulópont, honnan indul a coaching folyamat, mik az ügyfél kihívásai.
Iránykijelölés - amikor az ügyfél meghatározza a coach segítségével az általa vágyott jövőképet, kijelöli az irányt, a célt.
Alternatívák - opciókat, lehetőségeket tárunk fel annak érdekében, hogy meghatározhassuk, hogyan lehet elérni a fent kijelölt irányt, célt.
Döntés - a coach abban támogatja ügyfelét, hogy az összegyűjtött alternatívák közül melyik utat válassza.
Alkalmazás - a coach abban támogatja ügyfelét, hogy a kiválasztott utat végig is járja, el is érje a célját, ne hátráljon meg az első akadálynál.
Lezárás - A coaching sorozat ideális esetben akkor zárul le, ha az ügyfél elérte a kitűzött célt.
  • BRIEF - Peter Szabo
Lényege, hogy rövid és hatékony. Kevesebb számú találkozás alatt lehetővé teszi az ügyfél számára, hogy továbblépjen. Ennek oka, hogy a segítő beszélgetések azon módszereit alkalmazza, amelyek kutatások alapján a leghathatósabban mozgósítják az ügyfél előrevivő erőit.

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g [Komócsin Laura: Módszertani kézikönyv coachoknak és coachingszemléletű vezetőknek II.- Manager Kiadó, 2011]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]