Eszperantó nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Eszperantó szócikkből átirányítva)
Eszperantó
lingvo Esperanto
Flag of Esperanto.svg
Kiejtés [espeˈranto]
Alkotó Lazar Markovics Zamenhof (Lazaro Ludoviko Zamenhof)
Első kiadás dátuma 1887
Beszélik világszerte
Terület nemzetközi
Beszélők száma anyanyelvi: kb. 1000
más szint: kb. 2 millió fő
Nyelvcsalád mesterséges nyelv
   nemzetközi segédnyelvek
    Eszperantó nyelv
Írásrendszer latin írás
Forrásai indoeurópai nyelvek
Gondozza Akademio de Esperanto, Eszperantó Akadémia (weboldala)
Nyelvkódok
ISO 639-1 eo
ISO 639-2 epo
ISO 639-3 epo

Az eszperantó nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, élő, mesterséges eredetű, semleges nemzetközi segédnyelv. A mesterséges nyelvek közül ezt beszélik a legszélesebb körben.[1] Az elnevezés a Doktoro Esperanto-ból származik (eszperantó fordításban: „reménykedő doktor”), 1887-ben ugyanis L. M. Zamenhof ezen az álnéven jelentette meg az első könyvét, amelyben az eszperantó nyelvet részletezte. Zamenhof célja az volt, hogy egy könnyen megtanulható és politikailag semleges nyelvet hozzon létre, amely „meghaladja” a nemzetkultúrák határait, és előmozdítja a békét és a nemzetközi megértést az emberek között.

Az eszperantót aktív vagy folyékonyan beszélők, valamint az anyanyelvűek számát (vagyis azokét, akik mint egyik anyanyelvüket tanulták meg a szüleiktől) 500 000 és 25 000 000 fő közé becsülik.[2] Ugyanakkor térben igen elterjedt nyelv, mintegy 115 országban beszélik. Használata különösen magas Európában, Kelet-Ázsiában és Dél-Amerikában.[3] Az első eszperantó világkongresszust 1905-ben, Franciaországban rendezték meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zamenhof, az eszperantó alapjainak lerakója

A nyelv alapjait Lazar Markovics Zamenhof białystoki születésű, zsidó származású, orosz anyanyelvű varsói szemorvos rakta le. A nyelvtervezetet bemutató tankönyv első kiadására 1887-ben, Varsóban került sor, először oroszul, majd lengyelül, németül, franciául és angolul. A nyelv eredeti neve Lingvo Internacia („nemzetközi nyelv”) volt, de igazán az első tankönyv szerzője álnevéről (D-ro Esperanto – „Dr. Remélő”) vált ismertté. Az eszperantó első, Zamenhof által megalkotott vázlata még csak sematikus tervezet volt, a nyelv később, terjedése során vált autonómmá.

Jellege[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eszperantó eklektikus nyelv, szókincse főleg újlatin (spanyol, francia, olasz, román), germán (angol, német) és szláv (lengyel, orosz) nyelvből származik, elsősorban olyan szavak, amelyek más nyelvekben is megvannak (interonimák). Szerzője nem szavakat, hanem szóelemeket (morfémákat) vett át (tehát a nyelv erős agglutináló jelleget mutat), és ezek kombinálásával biztosította a szókincs fejlődését.

A nyelvet többen próbálták megreformálni, ennek egyik legismertebb eredménye az ido nyelv. Ennek azonban jóval kevesebb követője akadt.

Jelen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ minden táján találhatók emberek, akik valamilyen szinten beszélik a nyelvet. Az eszperantó azonban kulturálisan egységes maradt, ezt a nemzetközi kongresszusoknak és az egységes oktatásnak köszönheti. Felügyeleti szerve az Eszperantó Akadémia.

1913 óta a szabadkőművesség, mint világszövetség nyelve.[4] Tudományos nyelvként 1925 óta használják. 1979 óta a Nemzetközi Kibernetikai Szövetség hivatalos nyelve az angol és a francia mellett, 1985 óta pedig a San Marinó-i Nemzetközi Akadémia (AIS) első hivatalos nyelve. Ezen kívül számos nem eszperantista szervezet is elfogadta és alkalmazza, például a Postaunió, és a Nemzetközi Rendőrszervezet[5] eszperantóul szerepel.

A nyelvet mind a mai napig gyakran összetévesztik a Karinthy által megalkotott eszperente nyelvi játékkal az elnevezések hasonlósága miatt.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiterjedt irodalommal rendelkezik: a világirodalom jó részét lefordították már eszperantóra, például Zamenhof maga a Bibliát[6] (az Ószövetséget a héber eredetiből), Homérosz, Shakespeare, Goethe, Dante, Puskin, Tolsztoj, Byron, Molière, Balzac, Hans Christian Andersen, a Grimm fivérek, H. G. Wells, Charlotte Brontë, Remarque, Voltaire és sok más szerző számos művét.[7] A fordításban jelentős szerepet vállaltak magyarok, akik közül az egyik leghíresebb Kalocsay Kálmán.

A magyar irodalomból eszperantóul olvasható többek közt Kertész Imre a Sorstalanság,[8] A Pál utcai fiúk, a János vitéz, a Toldi, Az ember tragédiája, Jókai Mórtól többek közt A kőszívű ember fiai, Örkény Egyperces novellái, Fekete István Vukja, Sánta Ferenctől a Húsz óra, Karinthy Frigyes számos műve,[9] Babits A gólyakalifája, Rejtő Jenő közel harminc regénye,[10] Petőfi Sándor, József Attila[11] és Berzsenyi számos verse és mások.[12]

Eredeti eszperantó nyelvű művek is jelentős számban születtek.[13] A magyarok közül világszerte ismertek Nemere István eredetileg eszperantó, majd később magyarra fordított művei,[14] valamint Baghy Gyula és Kalocsay Kálmán művei.

Saját sajtója, rádiója, televíziója[15] van. Elérhető ezen a nyelven a Facebook, a Mozilla Firefox böngésző,[16] az Ubuntu Linux operációs rendszer,[17] a LibreOffice irodai szoftvercsomag[18] és a Google internetes keresőmotor.[19] A Rigó utcai ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ is használja a honlapján a magyar és az angol mellett;[20] fejlett kultúrnyelvnek tekinthető.

Nyelvoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első eszperantó nyelvkönyv

A nyelvet a világon a legkülönbözőbb intézményekben, ill. tanfolyami formákban oktatják. Magyarországon minden iskolatípusban hivatalosan oktatható, egyenjogú nyelv.

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete 2004 januárjában kiadott állásfoglalása szerint az eszperantó élő nyelv.[21] A 2000-es évek közepétől fogva emiatt sokan választották a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgának, így 2005-ben az angol és a német után a harmadik legnépszerűbb nyelv lett,[22] akárcsak a 2001 és 2010 közti időszak egészét tekintve.[23] Eszperantóból 2006 óta ötezernél is több nyelvvizsgát tesznek évente, és – szemben a négy nagyobb világnyelvvel, amelyekben főként a 14–19 éves korosztály méreti meg magát – ez a nyelv a huszonévesek körében népszerűbb, vélhetőleg a diploma miatt.[23]

A Institute of Cybernetic Pedagogy at Paderborn intézet (Németország) összehasonlította a francia nyelvű középiskolás hallgatókat, hogy milyen hosszú tanulmányi idő alatt sikerül számára hasonló "standard" szinten megtanulni, eszperantó, angol, német és olasz nyelven. [24] Az eredmények :

  • 2000 óra alatt németül =1500 óra angol nyelv tanulására =1000 olasz tanuló óra (vagy másik újlatin nyelvek mint például a francia) =150 óra alatt pedig megtanul eszperantóul.

Eszperantisták a világban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eszperantó beszélőinek számáról megoszlanak a vélemények: forrástól függően néhány tízezertől több tízmillióig becsülik a beszélők számát. Néhány tucat embernek ez a nyelv a második anyanyelve (őket denaska esperantisto-nak, „született eszperantistának” nevezik), Magyarországon is élnek ilyenek.[25]

Az eszperantista közösség minden évben kiad egy Pasporta Servo nevű kiadványt, amelyben azok az eszperantisták teszik közzé címüket az egész világból, akik szívesen vendégül látnak más eszperantistákat egy-két napra az otthonukban. A kötetben szerepelnek a feltételek, például hány napra, hány személyre, milyen körülmények között. A vendéglátók fizetséget nem várnak el, de ajándékot illik nekik vinni.

Számos nemzetközi találkozót tartanak, mint például Magyarországon a Nemzetközi Ifjúsági Hetet (IJS), valamint az Ifjúsági Eszperantó Találkozót (JER).[26] A Nemzetközi Ifjúsági Kongresszus (IJK) világszerte több mint hatvan rendezvénye közül 2011-ig négynek adott otthont Magyarország, az Eszperantó Világkongresszusnak pedig háromszor (az 1983-as találkozó a 3. legnagyobb látogatottságú volt a közel száz közül, 4834 résztvevővel, az 1966-ost pedig az 5. legtöbben keresték fel).[27]

Szaknyelv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szakszótárak idejében történő újítását az eszperantó szakegyesületek végzik az UEA (Eszperantó Világszövetség) felügyelete alatt. Az UEA 63 eszperantó szakegyesületet tart nyilván (2013. áprilisi állapot) mint az UEA kollektív tagját. Ezek többsége saját szakterületén belül vezeti a terminológiai szótár(oka)t. A szótárak az Interneten is rendelkezésre állnak bárki számára és ingyenesen.

Ahogy általában az eszperantóban, a szakterületeken is törődnek a kétértelműséget kiküszübölésével. Például időpillanatot momemto szóval jeleznek, de a forgómozgás jellemzőit, amelyeket nem időegységekben mérnek - impulzusmomentum, tehetetlenségi nyomaték, forgatónyomaték - momanto szóval jelzik.

Nyelvtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eszperantó betű- és hangrendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eszperantó ábécé 28 betűből áll:

A, B, C, Ĉ, D, E, F, G, Ĝ, H, Ĥ, I, J, Ĵ, K, L, M, N, O, P, R, S, Ŝ, T, U, Ŭ, V, Z

A mássalhangzók nevét mint főnevet az -o végződéssel képezzük: bo, co, do stb.

Az ŭ csak az aŭ, eŭ betűkapcsolatokban szerepelhet, önálló szótagot nem alkot.

A magyartól eltérő betűk a következők:

  • a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében
  • ĉ – magyar cs
  • e – a magyar e és é közötti hang (az e-nél zártabban, de az é-nél nyíltabban kell ejteni)
  • ĝ – magyar dzs
  • ĥ – mint az Ahmed H-ja vagy a Bach név Ch-ja; ritkán használt, eltűnőben lévő hang
  • ĵ – magyar zs
  • s – magyar sz
  • ŝ – magyar s
  • ŭ – félhangzós u, megegyezik az angol w ejtésével; önállóan nem fordul elő

Az eszperantó fonémikus nyelv, egy hangnak egy betű felel meg, és fordítva.

Érdemes megfigyelni, hogy a mellékjeles betűkön nem lefelé mutató hacsek jel (ˇ) van, mint a latin írású szláv nyelvekben, hanem fölfelé mutató ún. kalap (ˆ – circumflex): ĉ, ĝ, ĥ, ĵ, ŝ. Az egyetlen kivétel az ŭ betű, amelyen a jel lefelé mutat.

Zamenhof eszperantó nyelvtant leíró, 1887-ben megjelent Első könyvében (Unua libro) szerepel egy kitétel, amely szerint azok a nyomdák, amelyek nem képesek a mellékjeles betűket ábrázolni, azokat egy néma h betoldásával (ch, gh, hh, jh, sh), illetve az ŭ betű u-ra cserélésével helyettesíthetik. Az 1990-es években, a számítógépek elterjedésével azonban inkább a néma x használata vált népszerűvé (cx, gx, hx, jx, sx, ux). Több fórumon tárgyalták ezeknek és egyéb, kevésbé ismert átírási módszereknek az előnyeit és hátrányait[28]. A 2000-es évek óta az elterjedt számítógépes rendszerek tartalmazzák az eszperantó speciális karaktereit is, ezért az újonnan publikált szövegekkel kapcsolatban ez a probléma nem merül fel.

A speciális karakterek bevitelére több lehetőség nyílik: a telepítéskor kiválasztható billentyűzet (pl. GNOME vagy KDE felületű rendszereken), az operációs rendszerbe beépülő billentyűkonverzió (pl. SCIM[29] Linux, FreeBSD és egyéb Unix rendszereken), letölthető konvertáló program (pl. Windows[30]), illetve internetes konvertáló[31]. A billentyűzetek a QWERTY kiosztáson alapulnak, lecserélve az eszperantóban nem szereplő betűket; az egyéb beviteli módszerek használata során a felhasználó általában az x-es helyettesítéssel írja be a szöveget, amelyet a program átfordít a megfelelő karakterekre.

Az alapnyelvtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eszperantó alapnyelvtan 16 egyszerű szabályból áll, amelyet az eszperantó nyelv alapjának neveznek (Fundamento), s ezekhez minden újító törekvés mellett is igyekeznek ragaszkodni:

Névelők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. A határozott névelő a la, mely azonos minden nemben, esetben és számban: la domo (a ház)

A határozatlan névelőt úgy fejezzük ki, hogy nem tesszük ki a la határozott névelőt (nincs jelölve, zéró morféma): domo (ház, egy ház)

Főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2. A főnévnek -o végződése van. Többes szám képzésekor a -j járul hozzá. Csak két esete van: alany- és tárgyeset; ez utóbbit az -o és -oj végződéshez toldott -n végződéssel kapjuk. A többi esetet elöljárókkal fejezzük ki (birtokos eset: de; részes eset: al; eszközhatározói eset: per). Példák:
Mi vidas domon/domojn. – Házat/házakat látok.
la domo de la patro – az apa háza
Mi helpas al la patro. – Segítek az apának.
Mi skribas per krajono. – Ceruzával írok.

Melléknevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

3. A melléknév -a-ra végződik. Többes szám képzésekor a -j járul hozzá. Csak két esete van: alany- és tárgyeset; ez utóbbit az alanyesetből kapjuk az -n végződés hozzátoldásával. A többi esetet elöljárókkal fejezzük ki (lásd a főnévnél). A középfokot a pli szóval, a felsőfokot a plejjel képezzük. Alapfokú összehasonlításkor a "mint" jelentésű szó "kiel", középfok esetén "ol". Például:
alta domo – altan domon – altaj domoj – altajn domojn
Tiu tablo estas tiel bruna kiel la alia. Ez az asztal (ugyan)olyan barna, mint a másik. La taksio estas pli rapida ol la tramo. – A taxi gyorsabb, mint a villamos.

Számnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

4. A számnevek nem ragozhatóak.
  • A tőszámnevek: unu, du, tri, kvar, kvin, ses, sep, ok, naŭ, dek; cent; mil; a miliono, miliardo, biliono, triliono főnévi alakúak. A tízeseket és a százasokat a számnevek egyszerű összetételével képezzük. A főnévi alakúakat és a hozzáadandó számokat különírjuk, a szorzószámokat egybe. Kettőtől a számnévhez tartozó dolgokat többes számban használjuk. 2345678 = du milionoj tricent kvardek kvinmil sescent sepdek ok; du homoj (két ember)
  • A sorszámnév jelölésére a melléknévi végződést (-a) használjuk: Petro venis la unua. (Péter jött elsőnek.)
  • A szorzószámnevet az -obl- utóképzővel képezzük: duobla sumo (kétszeres összeg)
  • A törtszámnevet az -on- utóképzővel képezzük: tri kvaronoj (háromnegyed)
  • A gyűjtőszámnevet az -op- utóképzővel képezzük: triopa alianco (hármas szövetség)
  • Az osztószámnevet a po elöljáróval képezzük: po du pomoj (két-két alma)
  • Ezenkívül lehet használni főnévi és határozói számneveket is: dufoje (kétszer)

Névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

5. Névmások (ragozásuk mint a főneveké)
  • Személyes névmások: mi, vi, li/ŝi/ĝi; ni, vi, ili
  • Visszaható névmás: si
  • Személytelen névmás: oni
  • Birtokos névmás: A személyes névmáshoz hozzátesszük a melléknévi -a végződést.
oni diras, ke… – azt mondják, hogy…
mia domo – az én házam

A többi névmásokhoz l. A tabellaszavak rendszerét.

Igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

6. Az ige nem változik személyek és számok szerint, éppen ezért az alany mindig szükséges a mondatban. Az ige alakjai: a jelen idő -as végződést kap, a múlt idő -is, a jövő idő -os, a feltételes mód -us, a felszólító mód -u, a főnévi igenév -i végződésű. A melléknévi és határozói igenevek cselekvő jelen ideje -ant-, múlt ideje -int-, jövő ideje -ont-; szenvedő jelen ideje -at-, múlt ideje -it-, jövő ideje -ot- utóképzőt kap. Minden szenvedő alakot az esti segédige megfelelő alakjával és a szükséges szenvedő melléknévi igenévvel képezzük. A szenvedő szerkezet elöljárója a de. Az ami (szeretni) ragozása:
ami
amas, amis, amos, amus, amu
amanta, aminta, amonta
amata, amita, amota
estas amata, …

La profesoro estas amata de liaj studentoj. – A professzort szeretik a diákjai.

Határozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

7. A határozószó végződése -e, fokozása: mint a melléknévnél.
La birdo kantas bele. – A madár szépen énekel.

Vonzatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

8. Minden elöljáró alanyesetet vonz. Amennyiben az elöljáró helyet és irányt is jelölhet, az irányt a tárgyesettel jelöljük.
Mi estas en la domo. – A házban vagyok.
Mi iras en la domon. – Megyek a házba.

Kiejtés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

9. Minden szót úgy olvasunk, ahogy írunk (fonetikus hangjelölés).

Hangsúly[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

10. A hangsúly mindig az utolsó előtti szótagon van. A hangsúlyos nyílt szótag magánhangzója kissé megnyúlik. Egyszótagú szavak sohasem hangsúlyosak.

Szóösszetételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

11. Az összetett szavakat a szavak egyszerű kombinációjából kapjuk meg (a főszó a végén áll). Az ejtéskönnyítő végződéseket meghagyhatjuk, de nem szükségszerű. A nyelvtani végződések is önálló szavaknak tekintendőek. Pl.: skribotablo = skrib + o + tablo

Tagadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

12. Nincs kettős tagadás: ha a mondatban már van tagadószó, a ne elhagyandó.
Mi ne scias. – Nem tudom.
Mi nenion scias. – Semmit sem tudok.


Vi estas bela knabino. – Te szép lány vagy.
Vi ne estas bela knabino. – Te nem vagy szép lány.
Ne vi estas bela knabino.Nem te vagy szép lány (hanem…).

Vi estas ne bela knabino. – Te nem szép lány vagy (hanem…).

Irány kifejezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

13. A mozgás irányának jelölésére a tárgyeset -n végződése használható. (lásd 8. pont).

Elöljárók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

14. Minden elöljárónak határozott és állandó jelentése van, de ha olyan elöljárót kell használnunk, melynek konkrét értelme nem mutatja, hogy melyik a megfelelő, úgy a je elöljárót használjuk, melynek nincs határozott jelentése. A je elöljáró helyett tárgyesetet is lehet használni, elöljáró nélkül.
  • al – -nak, -nek; -hoz, -hez,- höz; felé
  • anstataŭ – helyett
  • antaŭ – előtt
  • apud – mellett
  • ĉe – -nál, -nél
  • ĉirkaŭ – körül
  • da – részelő birtokos: litro da lakto – egy liter tej
  • de – birtokviszony; szenvedő szerkezet; -tól, -től (hely és idő is)
  • dum – alatt (idő)
  • ekster – kívül
  • el – -ból, -ből
  • en – -ban, -ben
  • ĝis – -ig
  • inter – között
  • kontraŭ – ellen, szemben
  • krom – kívül (átvitt értelemben, például „rajta kívül”)
  • kun – -val, -vel (társ)
  • laŭ – szerint, mentén
  • malgraŭ – ellenére, dacára
  • per – -val, -vel (eszköz)
  • por – -ért, végett
  • post – után
  • preter – mellette el
  • pri – -ról, -ről
  • pro – miatt
  • sen – nélkül
  • sub – alatt {hely}
  • super – felett
  • sur – -on, -en, -ön, -n
  • tra – át
  • trans – túl

Szókincs, szóképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

15. Az úgynevezett idegen szavak, azaz azok a szavak, amelyeket a legtöbb nyelv közös forrásból vett át, a nemzetközi nyelvben változatlanul használhatók, csak ennek a nyelvnek a helyesírását kapják. A több egygyökű szó helyett helyesebb a fundamentális szót használni, és a többit az utóbbiakból képezni a nemzetközi nyelv szabályai szerint, például: hospitalo – malsanulejo (kórház)

Egyszerűsítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

16. A főnév és a névelő utolsó hangzója elhagyható, és hiányjellel helyettesíthető. Ilyenkor a névelő l hangját az előtte álló szóhoz olvassuk, például: granda dom’, de: grandan domon; Tragedio de l’Homo

Alapszótár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapszótár nem kész szavakból, hanem szóelemekből áll. Ezek: szótövek, elő- és utóképzők, szó- és kategóriaképző végződések.

A tabellaszavak rendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ún. tabellaszavak a névmások kifejezésére szolgálnak:

Határozatlan:
Kérdő/vonatkozó: k-
Mutató: t-
Általános: ĉ-
Tagadó: nen-

i -

-o főnév, általános
-u főnév, személyes / rámutatás
-a melléknévi
-es birtok
-e hely
-al ok
-el mód
-om szám, mennyiség
-am idő

Példák: kio? – mi?, kiom? – mennyi?, ial – valamiért, neniam – soha, ĉie – mindenütt.

A személyes, a birtokos, a kölcsönös és az általános (személytelen) névmások kifejezését l. az alapnyelvtan 5. pontja alatt. A visszaható névmás helyett sokszor elegendő a személyes névmás, például Mi lavas min (mosakszom), hangsúlyozva a mem szócskát lehet kitenni (saját maga).

Ha nem kiegészítendő, hanem eldöntendő kérdést teszünk fel, a ĉu kérdőszó használatos: Ĉu vi parolas Esperante? – „Beszél ön eszperantóul?”

A képzők rendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bemutatás: egy szóból ötvenet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zamenhof az alábbi listával mutatta be az eszperantó nyelv képzési lehetőségeit:

  •    1 – sana – egészséges
  •    2 – sano – egészség
  •    3 – sane – egészségesen
  •    4 – sani – egészségesnek lenni
  •    5 – sanu – légy egészséges
  •    6 – saniga – gyógyító
  •    7 – saneta – kissé egészséges
  •    8 – sanega – makkegészséges
  •    9 – sanigi – gyógyítani
  • 10 – sanigo – gyógyítás
  • 11 – saniĝi – gyógyulni
  • 12 – saneco – egészség
  • 13 – sanulo – egészséges ember
  • 14 – sanulino – egészséges nő
  • 15 – sanigebla – gyógyítható
  • 16 – resanigi – meggyógyítani
  • 17 – resaniĝi – meggyógyulni
  • 18 – sanilo – gyógyszer, gyógyeszköz
  • 19 – sanisto – gyógyász
  • 20 – sanigante – gyógyítva
  • 21 – saniginte – miután meggyógyította
  • 22 – sanigonte – ha majd meggyógyítja
  • 23 – sanigata – gyógyítás alatt álló
  • 24 – sanigita – meggyógyított (például ember)
  • 25 – sanigota – akit majd meggyógyítanak
  • 26 – saniganta – gyógyító (aki most gyógyít)
  • 27 – saniginta – aki korábban gyógyított
  • 28 – sanigonta – aki majd gyógyítani fog
  • 29 – nesana – nem egészséges
  • 30 – malsana – beteg
  • 31 – malsano – betegség
  • 32 – malsane – betegen
  • 33 – malsani – betegnek lenni
  • 34 – malsaniga – ártalmas, betegséget okozó
  • 35 – malsaneta – kissé beteg, gyengélkedő
  • 36 – malsanega – súlyos beteg
  • 37 – malsanigi – beteggé tenni, megbetegíteni
  • 38 – malsaniĝi – megbetegedni
  • 39 – malsaneco – betegség
  • 40 – malsanulo – beteg ember
  • 41 – malsanulino – beteg nő
  • 42 – nesanigebla – gyógyíthatatlan
  • 43 – remalsaniĝi – újra megbetegedni
  • 44 – malsanema – beteges, betegségre hajlamos
  • 45 – malsanemulo – beteges ember
  • 46 – malsanemulino – beteges nő
  • 47 – malsanulejo – kórház
  • 48 – malsanuleja – kórházi
  • 49 – malsanularo – betegek összessége
  • 50 – malsanulido – beteg utódja

A sort természetesen lehet folytatni, és más szavakra is alkalmazható (például nagy, nagyság, nagyobbítani, nagyobbodni stb.).

Mindezekből látható, hogy a képzési szabály ismeretében az eszperantóban elegendő egy kisebb szókincset elsajátítani, mivel számos rokon fogalmat ugyanabból a tőből lehet képezni.

Képzők listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főnévképzők Egyéb képzők

Főnévi előképzők

  • bo- – sógorsági viszonyt (házasság által létrejött rokoni kapcsolatot) fejez ki: bopatro – bopatrino (após – anyós); önállóan: boa (sógor(ság)i (kapcsolat))
  • ge- – különböző neműek társító képzője: patro + patrino = gepatroj (szülők)
  • pra- – ős-, déd-, ük-: prahomo (ősember); önállóan: praa (ősi)
  • eks- – volt, lemondott, ex-: eksministro (ex-miniszter), eksmoda (divatjamúlt); önállóan: eks! (le vele!), eksa (volt)

Főnévi utóképzők

  • -aĵ- – konkrét dolgot, anyagot jelentő szót képez: lakto – laktaĵo (tej – tejtermék)
  • -an- – tag, lakos: urbo – urbano (város – városi ember), klubo – klubano (klub – klubtag); önállóan: ano = membro (tag)
  • -ar- – csoportképző (latin -arium): vorto – vortaro (szó – szótár); önállóan: aro (csoport)
  • -ec- – elvont fogalmat képez: beleco (szépség)
  • -ej- – helyiségképző: vendi – vendejo (vásárolni – bolt); önállóan: ejo (helyiség)
  • -er- – az egész részének kifejezése: pano – panero (kenyér – morzsa); önállóan: ero (parány, részecske)
  • -estr- – vezető, parancsnok, főnök: urbo – urbestro (város – polgármester); önállóan: estro (vezető), estri (vezetni)
  • -id- – utód, leszármazott, szülött, ivadék: kokido (csirke); önállóan: ido (utód)
  • -il- – eszköz, szerszám-képző: flugi – flugilo (repülni – szárny); önállóan: ilo = instrumento (szerszám, eszköz)
  • -in- – nőnemű pár, nőstény: patro – patrino (apa – anya); önállóan: ino (nőstény), ina (nőnemű)
  • -ing- – tok, hüvely (olyan tartót jelent, mely nem fedi teljesen a tárgyat): kandelo – kandelingo (gyertya – gyertyatartó)
  • -ism- – tan, mozgalom, rendszer megjelölése: vegetarismo (vegetarianzmus)
  • -ist- – foglalkozást jelöl, továbbá valamilyen „-izmus” követőjét: maro – maristo (tenger – tengerész), esperantisto (eszperantista)
  • -uj- – tok, tartó-képző: salo – salujo (só – sótartó); önállóan: ujo (tartó, tok)
  • -ul- – személy, amelyre a gyökfogalom jellemző: avara – avarulo (fösvény – a fösvény); önállóan: ulo (egyén, alak)

Melléknévi előképzők

  • mal- – ellentétképző: bona – malbona (jó – rossz); önállóan: mala (ellentétes); Főnévvel és igével is állhat: amiko – malamiko (barát – ellenség); fermi – malfermi (bezár – kinyit)

Melléknévi utóképzők

  • -ebl- – lehetőség kifejezésére: vidi – videbla (látni – látható); önállóan: ebla (lehetséges), eble (talán)
  • -em- – a gyökben kifejezett fogalom iránti hajlamot fejezi ki: timi – timema (félni – félénk)
  • -end- – -andó, -endő: legi – legenda (olvasni – olvasandó)
  • -esk- – -os, -es, -szerű: hungara – hungareska (magyar – magyaros)
  • -ind- – valamire méltó: legi – leginda (olvasni – olvasásra méltó)



Igei előképzők

  • dis- – szét-: doni – disdoni (adni – szétosztani)
  • ek- – a cselekvés megkezdését jelzi: iri – ekiri (menni – elindulni); önállóan: ek! (rajta!)
  • mis- – rosszul-, félre-: kompreni – miskompreni (érteni – félreérteni); önállóan: misa (téves, helytelen)
  • re- – újra, vissza: doni – redoni (adni – visszadni)

Igei utóképzők

  • -ad- – gyakorító képző, tartós cselekményt fejez ki: sidi – sidadi (ülni – üldögélni); főnévi végződéssel a cselekvés folyamatát jelenti: kuri – kurado (futni – futás)
  • -ig- – valamit valamilyenné tenni: blanka – blankigi (fehér – fehéríteni)
  • -iĝ- – valamilyenné válni: blanka – blankiĝi (fehér – fehéredni)
  • -iv- – valamire képes: krei – kreiva (terment, csinál – kreatív (teremtésre képes))



Több szófajnál használatos utóképzők

  • -et- – kicsinyítő képző: rivero – rivereto (folyó – patak)
  • -eg- – nagyító képző: rivero – riverego (folyó – folyam)
  • -aĉ- – silányító képző: ridi – ridaĉi (nevetni – röhögni), ĉevalo – ĉevalaĉo (ló – gebe)
  • -um- – határozatlan jelentésű utóképző: kolo – kolumo (nyak – gallér), brako – brakumi (kar – ölelni)

Példaszöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ĉiuj homoj estas denaske liberaj kaj egalaj laŭ digno kaj rajtoj. Ili posedas racion kaj konsciencon, kaj devus konduti unu al alia en spirito de frateco.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek. (Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 1. cikke; az eszperantó szövegben ’kell’ helyett a ’kellene’ alak szerepel)

Kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eszperantó létrehozásának célja volt, hogy egy mindenki által használható nemzetközi segédnyelvként működhessen. A nemzetközi segédnyelvek használatának ötlete vitatott, ezen túlmenően azonban azt is sokan megkérdőjelezik, hogy az eszperantó alkalmas volna ilyen szerep betöltésére:

  • A szókincs és a nyelvtan a nagy európai nyelvekre épül, ami a nem európai beszélők számára hátrányt jelenthet.[32]
  • Ezzel együtt az is elmondható, hogy az eszperantó ábécéje és nyelvtana Zamenhof anyanyelvére, az oroszra épül, ami még az európai beszélők többségének is problémát okoz. Pl. ennek tudható be, hogy az eredetileg az eszperantó ábécé szerves részét képező ĥ hang mára majdnem teljesen kikopott a nyelvből.[33][34] Az eszperantó természetesen még így is a legkönnyebben tanulható élő nyelv, de messze nem olyan könnyű, mint amennyire lehetne.[35][36]
  • A nyelvtani szabályosság érdekében az eszperantó alig használ ejtéskönnyítő magánhangzókat, és az elöljárók sem idomulnak az utánuk következő szavakhoz. Emiatt gyakoriak a nehezen kiejthető hangtorlódások.[34]
  • Az eszperantó szókincse nagyobb a szükségesnél. Számos felesleges szótövet csak azért használnak, hogy a nyelv „nemzetközibb” legyen, miközben ezeket a fogalmakat a meglévő szavakból történő szóképzéssel is ki lehetne fejezni.[32][37][38]
  • Az eszperantó a nemek kifejezésére alkalmas személyes névmásokat tartalmaz, amelyeknek átgondolását többen is kezdeményezték már, többek között Kalocsay Kálmán és Gaston Waringhien a Plena Gramatiko de Esperanto című művükben. Míg egyes javaslatok a nemeket még pontosabban leíró további személyes névmások bevezetésére, mások pedig a nemekre vonatkozó személyes névmások megszüntetésére irányulnak. Utóbbi változtatási javaslatok többnyire feminista ihletettségűek; nem logikai és lingvisztikai érvekre, hanem feminista ideológiára illetve a gender-ideológia tárgykörébe tartozó elképzelésekre alapoznak.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zasky, Jason (2009-07-20), "Discouraging Words", Failure Magazine, <http://failuremag.com/index.php/feature/article/discouraging_words/>
  2. Ternyák Henriett: Az eszperantó mint élő nyelv és lingua franca. Doktoranduszi tanulmány
  3. Az eszperantó elterjedtsége: worldwide.
  4. Magyar katolikus lexikon Eszperantó c. szócikke
  5. International Police Association, jelszava: Servo per amikeco, kb. „barátságos szolgálat”.
  6. A Biblia eszperantóul Zamenhof fordításában
  7. Néhány ezek közül a weben is elérhető, pl. a Project Gutenberg honlapján.
  8. A Sorstalanság eszperantó fordításának ismertetője (eszperantóul)
  9. Karinthy Frigyes művei eszperantóul
  10. Rejtő Jenő regényei eszperantóul
  11. L. ISBN 963-571-169-7
  12. Magyar irodalmi művek fordításai: az eszperantó nyelvet kiválasztva lehet keresni.
  13. Online irodalom eszperantóul
  14. http://nemere.hu/oneletrajz1.htm
  15. Internacia.tv, eszperantó nyelvű internetes tévé
  16. A Firefox letöltése többek közt eszperantóul
  17. http://www.esperanto-usa.org/en/node/275
  18. http://eo.libreoffice.org/
  19. http://www.google.com/webhp?hl=eo
  20. Az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ honlapja eszperantóul
  21. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása az eszperantó élő nyelv mivoltáról
  22. A könnyű eszperantó dobogós lett (Magyar Hírlap, 2005. március 14.) web.archive.org
  23. ^ a b Az angol mellett az eszperantó nyelvvizsga is népszerű (Nyest.hu/Edupress, 2011. április 26.), A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ 2011-es statisztikái
  24. Flochon, Bruno, 2000, « L'espéranto », in Gauthier, Guy (ed.) Langues: une guerre à mort, Panoramiques. 4e trim. 48: 89-95. Cited in François Grin, L'enseignement des langues étrangères comme politique publique (French)
  25. Egy család, ahol eszperantóul társalognak (Nyest.hu, 2010. január 5.)
  26. L. a Magyar Ifjúsági Eszperantó Szövetség honlapja magyarul és eszperantóul.
  27. az angol Wikipédia szócikke, a táblázatot az utolsó oszlop szerint rendezve tűnik ki a sorrend
  28. [1]
  29. [2]
  30. Esperanto Klavaro
  31. [3]
  32. ^ a b Is Esperanto's vocabulary bloated?. Rickharrison.com. (Hozzáférés: 2010. december 5.)
  33. "Why Ido?" The International Language of Ido. 18 Mach 2008. 4 February 2009 Idolinguo.org.
  34. ^ a b Dilettantó
  35. Claude Piron, Linguistic Communication: A Comparative Field Study, studies about problems in learning languages
  36. C.E. King, A.S. Bryntsev, F.D. Sohn, Report on the implications of additional languages in the United Nations system, Geneva: UN, Joint Inspection Unit, 1977, document A/32/237
  37. La Bona Lingvo, Claude Piron. Vienna: Pro Esperanto, 1989. La lingvo volas eleganti, ne elefanti. "The language wants to be elegant, not elephantine."
  38. "Ĉi-tiu Esperanto estus turka...", Renato Corsetti. 2007.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eszperantó nyelv témájú médiaállományokat.
Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
eszperantó nyelvű változatát!

Általános információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvtanulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szótárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tankönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eszperantóul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Libera Folio – nemzetközi eszperantó hírmagazin, központi hírportál
  • Esperanto-Centro Eventoj – Eszperantó nyelvű szolgáltatások: elektronikus műszaki könyvtár, hírszolgáltatás, rendezvénynaptár, képeslap-múzeum, Eventoj-archívum, stb.
  • www.hungario.hu – Eszperantó nyelvű információk Magyarországról
  • S.C.E. - soc.culture.esperanto – nemzetközi eszperantó levelezőlista

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]