Mesterséges nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tervezett vagy mesterséges nyelv olyan nyelv melynek szókészletét és nyelvtanát ember vagy emberek tervezték és nem természetes fejlődés során alakult ki egy kultúra részeként, természetes nyelvként. Céljuk szempontjából (funkcionálisan) két fő csoportra oszthatóak: a formális nyelvek tudományos célból, például elméletek leírására, gépek működtetésére vagy gépekkel való kommunikációra használatosak, de léteznek az emberi kommunikáció céljából konstruált mesterséges nyelvek is (céljuk általában közvetítés két v. több egymás nyelvén nem értő csoport között, mivel nincs etnikai közegük). A formális nyelvekkel külön szócikkben foglalkozunk. A többi mesterséges nyelv egy része nemzetközi nyelvként készült, a könnyen tanulhatóságot vagy könnyű érthetőséget tartva szem előtt, mások célja a titkosság; kitalált népek nyelvei illetve a nyelvészeti kísérletezés is mesterséges nyelveket eredményez. A nyelvészet mesterséges nyelvekkel foglalkozó ágát interlingvisztikának hívják.

Jelenleg a nyelvészek a mesterséges nyelvek számát körülbelül 1000-re becsülik[forrás?], de az egyes nyelvek kidolgozottsága jelentősen eltérhet egymástól. Többségük csak tervezet maradt, a gyakorlatban nem használják őket.

A mesterséges nyelveket gyakran két csoportba sorolják: a priori nyelvek, melyek nyelvtanának és szókészletének nagy részét a kezdetektől újonnan készítették egy adott cél érdekében, és az a posteriori nyelvek, melyek nyelvtana és szókészlete egy már létező nyelven alapul, vagy ahhoz hasonló. Az a priori nyelvtervezés korszaka 1870-es évek végén ért véget. Közel ekkor fejeződött be a paszigráfiák korszaka is.

A zonális nyelv olyan mesterséges nyelv, melynek szerkesztésekor az alapul vett forrásnyelvek egy nyelvcsaládból származnak. Ilyen módon beszélhetünk interszláv, intergermán stb. nyelvekről. Ilyen nyelv például a slovio.

Egy mesterséges nyelvet lehetséges „anyanyelvként” beszélni akkor, ha valakit szülei gyerekkorában ismertetnek meg a nyelvvel, például az eszperantót becslések szerint 200-2000 személy használja anyanyelvi szinten. Volt próbálkozás egy klingon anyanyelvű gyerek felnevelésére, azonban a szótár nem volt elég nagy ahhoz, hogy egy otthonban felmerülő összes fogalom leírható legyen vele, például a szótár kiegészített változatának megjelenése előtt nem volt szó az „asztal” megnevezésére (azóta van: raS).

Vannak, akik szabadidejüket egy mesterséges nyelv kifejlesztésével töltik. Zamenhof, az eszperantó nyelv elindítója például szemorvos volt.

Tartalomjegyzék

Emberi felhasználású nyelvek [szerkesztés]

Gépi fordítást segítő nyelvek [szerkesztés]

Nem beszédre tervezett nyelvek [szerkesztés]

Tudásreprezentációs nyelvek [szerkesztés]

Képzeletbeli világok és emberek nyelvei [szerkesztés]

Nyelvi játékok [szerkesztés]

  • Geringoso
  • Pig latin
  • Ubbi dubbi
  • Verlan

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]