Újbeszél nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újbeszél
Newspeak
Kiejtés [ˈn(j)ʊːspɪːk]
Alkotó George Orwell
Első kiadás dátuma 1949
Nyelvcsalád mesterséges nyelv
Írásrendszer latin írás
Forrásai angol

Az újbeszél (angolul Newspeak) mesterséges nyelv George Orwell híres regényében, az 1984-ben. Orwell írt egy esszét is a nyelvről, függelék formájában, a regény végén, ahol taglalja az újbeszél alapelveit. Az újbeszél nyelv alapvetően az angol nyelven alapul, de nagyban csökkentett szókinccsel és egyszerűsített nyelvtannal rendelkezik; ez a Párt totalitárius rendszeréhez illeszkedik, melynek célja az ellentétes gondolatok („gondolatbűn”) és beszéd használatát lehetetlenné tenni. Az újbeszél nyelvet hű fordításban olvashatjuk magyarul, Szíjgyártó László fordításában.

Az „igazi” angol nyelvet a regényben óbeszélnek hívják.

Az újbeszél alapelvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újbeszél alapötlete az, hogy eltávolítsák a nyelv jelentésének minden árnyalatát, a kettősségek (kellemes és fájdalmas, boldogság és szomorúság, jó gondolatok és gondolatbűn) meghagyásával. Rövid szótagok staccato hangsorának megalkotása is cél volt, hogy tovább csökkentsék annak szükségét, hogy a nyelvről mélyen gondolkodni kelljen.

Továbbá az ellentétes jelentésű szavakat is eltávolították felesleges voltuk miatt, így a „rossz”-ból „nemjó”, a „remek”-ből pedig „duplapluszjó” lett; és így a lehető legtöbb szót eltörölték. A legnagyobb célja az újbeszélnek az, hogy még az olyan egyszerű szavak kettősségét is csökkentse, mint az „igen”: olyan szó, amellyel mindenki kötelességtudóan válaszol, függetlenül a kérdéstől.

Az újbeszél mögötti elképzelés az, hogy ha valamit nem lehet kimondani, akkor azt gondolni is lehetetlen. Ez felveti azt a kérdést, hogy a nyelv határoz-e meg minket, vagy mi adjuk-e meg azt – el tudjuk-e mondani a szabadság utáni szükséget, tudunk-e felkelést szítani, ha egyikre sincs szavunk? Ez kapcsolódik a Sapir–Whorf hipotézishez.

Példák az újbeszélre a regényből: bűngondol, duplaplusznemjó és Angszoc. Jelentésük: „gondolatbűn”, „szélsőségesen rossz” és „angol szocializmus” (a Párt politikai filozófiája). Az újbeszél szó is magából a nyelvből jön.

Újbeszél szavak és jelentésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bűngondol
  • Bűnstop
  • Duplagondol
  • Duplapluszjó
  • Duplaplusznemjó
  • kacsabeszél – (angolul duckspeak) egy újbeszél kifejezés, melynek jelentése: „kacsa módra hápogni”. Ahogy a regény egyik szereplője, Syme mondja: „Ha ellenfélre mondjuk, gyalázás; ha valaki olyanra, akivel egy nézeten vagyunk, dicséret.” Tehát, ennek is, mint sok más újbeszél szónak, két gyökeresen más jelentése van (l. antagonímia), ami azon a szabályon alapul, hogy a Pártnak mindig igaza van.
  • Angszoc
  • Óbeszél
  • Gondolatbűn
  • szexbűn – „A nemi életet teljes mértékben szabályozza ez a két újbeszél szó: szexbűn és jószex. A szexbűn kifejez minden szexuális bűnt. Kifejezi a paráználkodást, házasságtörést, homoszexualitást és az egyéb eltévelyedéseket, s ráadásul még az öncélú, normális nemi érintkezést is. Nincs szükség külön-külön való megnevezésükre, mivel mindegyik egyformán bűn, s elvileg mindegyik halállal büntethető. Tudja, mit jelent a jószex, vagyis a férfi és nő közti, pusztán gyermeknemzés céljából történő s a nő részéről testi élvezet nélküli nemi érintkezés; minden egyéb szexbűn.” (Függelék, Orwell: 1984)
  • jószex – „A jószex, a férfi és nő közti, pusztán gyermeknemzés céljából történő s a nő részéről testi élvezet nélküli nemi érintkezés; minden egyéb szexbűn.” (Orwell: 1984, Függelék)
  • gyönyörtábor – B szókincshez tartozik, ideológiailag nem semleges, eufémizmus. Jelentése: kényszermunkatábor.
  • ógondol – Azokra használják Orwell regényében, akiknek az eszmevilága a Forradalom előtt alakult ki. „Negatív” töltetű szó.
  • hasérez – olyan vak, rajongó odaadást fejez ki, amilyet ma elképzelni is nehéz. Ellentéte: nemhasérez.
  • prolitáp

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az 1984 Függeléke az újbeszélről szól

Megjegyzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „magyar” újbeszél szavak Szíjgyártó László fordításai.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]