Pig Latin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Pig Latin egy módosítós angol nyelvi játék. Úgy képzünk egy Pig latin szót egy angol szóból, hogy a szó elején lévő mássalhangzókat egy kötöjellel és egy "ay" szavacskával a szó végére helyezzük át. (például: "banana"-ból lesz egy anana-bay). A módosítás célja kettős, hogy összezavarjuk az értelmezést és hogy jelezzük a szándékozott fogadónknak, hogy értelmezze Pig Latin-ban a mondanivalónkat . A latinra való hivatkozás eléggé helytelen, mivel ez csak egy egyszerű zsargon, és csak angol értelmezésben használják, mint egy különös és külföldiül használt nyelvet. Annyi köze azért lehet a latinhoz, hogy itt is hasonlóképpen alakítják át a szavakat.

Eredet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pig Latin eredete ismeretlen. A legkorábbi említése a Putnam Magazinban volt 1869 májusában: "Volt rengeteg munícióm tartalékban, mondta semmit mondva, Tom, a mi Pig Latinunk. "Hoggibus, piggibus et shotam damnabile grunto" és mindenféle ilyen dolgot. Az Atlantic szintén tett egy utalást rá: "Mindannyian egy fura zsargonnal beszéltek, amit ők találtak ki. Valami olyasmi volt, mint a jól ismert Pig Latin, amit a gyerekekkel szoktak játszani". Thomas Jefferson is Pig Latinban írta a leveleit a barátaihoz, sőt még a nemi életét is így jegyezte fel a naplójába. (lásd Hailman és Lewis a hivatkozásokban lentebb).

Használat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pig Latin-t többnyire a gyerekek használják időtöltésként vagy hogy megvédjék a titkaikat a felnőttektől vagy más gyerekektől. Néhány Pig Latin szó mint például az ixnay [1](nix), amscray [2](scram), és az upidstay (stupid), már az angol szleng része.[forrás?]

Szabályok és variációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szokásos átalakítási szabályok angolról Pig Latinra a következők:

  1. A mássalhangzó-val kezdődő szavaknál, a kezdő mássalhangzót vagy mássalhangzó csoport-ot a szó végére helyezzük és egy "ay" szótagot teszünk hozzá a szóhoz, mint a következő példákban:
    • beasteast-bay
    • doughough-day
    • happyappy-hay
    • questionestion-quay
    • starar-stay
    • threeee-thray
  2. magánhangzó-val vagy néma mássalhangzó-val kezdődő szavaknál, az "ay" szótagot csak simán hozzábiggyesztjük a szó végéhez. Néhány nyelvjárásban, a kiejtés elősegítése érdekében egy extra mássalhangzót is tehetünk a rag elejére. Például, eagle lehet eagle'yay, eagle'way, vagy eagle'hay.[forrás?]

Átírási variációk. Egy kötőjelet vagy aposztrófot szoktak néha használni, hogy megkönnyítsék a visszafordítást angolra. Ayspray, például, félreérthető, de a ay-spray "spray"-t jelent, míg az ays-pray "prays"-t jelent.

Más nyelveken[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Berni német nyelv-ben, a Pig Latin egy változatát Mattenenglisch hívják, és a Matte-ban használják, a hagyományos munkásosztály-beli környéken. Noha a 20. század közepe óta nemigen használják, még mindig eléggé ápolják önkéntes egyesületekben. A Mattenenglisch Pig Latin jellemzője a az első magánhangzó cseréje "i"-re, a kezdő mássalhangzók átrakása a szó végére és egy "ee" hozzácsatolása a szóhoz.

A svéd Pig Latin az az Allspråket, amit hasonló vagy ugyanolyan szabályok szerint használnak, de a rag itt az "-all". Továbbá, a svéd nyelvi játék a Fikonspråket ("csipisz nyelv") hasonló a Pig Latinhoz. Fikonspråketban, a beszélők szétszednek minden szót az első magánhangzó után, a két szót felcserélik, ezután pedig egy "fi"-t beraknak az első rész elé és egy "kon"-t a második rész után. A "kallingar" (alsónadrág) így át tudjuk alakítani "fillinger kakon"-ra. A "fimp" szó ami cigaretta csikket jelent, a Fikonspråket-ből ered ("stump"="fimp stukon").

Franciaországban is van egy loucherbem (vagy louchébem) elnevezésű kódolt nyelv, ami feltehetően a hentesektől (franciául boucher) ered. [forrás?] A loucherbem-ben, az első mássalhangzókat átteszik a szó végére (mint a Pig Latin-ban) és a helyére egy "l"-t tesznek, aztán pedig a ragot a szó végére(-oche, -em, -oque a szótól függően). példul fou(őrült)=loufoque.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barlow, Jessica. 2001. "Individual differences in the production of initial consonant sequences in Pig Latin". Lingua 111:667-696.
  • Cowan, Nelson. 1989. "Acquisition of Pig Latin: A Case Study". Journal of Child Language 16.2:365-386.
  • Day, R. 1973. "On learning 'secret languages'." Haskins Laboratories Status Report on Speech Research 34:141-150.
  • Hailman, John R. Thomas Jefferson on Wine. University Press of Mississippi, 2006. page 12. [1]
  • Haycock, Arthur. "Pig Latin". American Speech 8:3.81.
  • Lewis, Jan. Sally Hemings & Thomas Jefferson. University of Virginia Press, 1999. page 83. [2]
  • McCarthy, John. 1991. "Reduplicative Infixation in Secret Languages" [L'Infixation reduplicative dans les langages secrets]. Langages 25.101:11-29.
  • Vaux, Bert and Andrew Nevins. 2003. "Underdetermination in language games: Survey and analysis of Pig Latin dialects." Linguistic Society of America Annual Meeting, Atlanta.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]