Occidental nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Occidental (Interlingue)
Kiejtés [okʦʝdenˈtal (interˈliŋɡwe)]
Alkotó Edgar de Wahl
Első kiadás dátuma 1922
Nyelvcsalád mesterséges nyelv
Írásrendszer latin írás
Forrásai latin, más indoeurópai nyelvek
Gondozza Occidental Auxlang Communité (weboldala)
Nyelvkódok
ISO 639-1 ie
ISO 639-2 ile
ISO 639-3 ile

Az occidental egy elemző-levezető módszerrel szerkesztett naturalista mesterséges nyelv, szerkesztője Edgar Alexei Robert de Wahl (18671948), revali (ma: Tallinn) középiskolai tanár.

De Wahl 1909-ben adta ki első tervezetét, az aulit. Ezen továbbdolgozva végül 1922-ben készült el az occidental. Nyelvét a művelt Nyugatnak ajánlotta, ezért első nyelvkönyvei is francia, angol és német nyelven jelentek meg. A második világháború után változott meg a nyelv neve Interlingue-re.

A nyelv folyóirata az 1922-ben indított Kosmoglott volt, amely nevét 1928-tól Cosmoglottára változtatta. A nyelv egészen az 1970-es évek végéig élt, az Interlingue Union (Interlingue Szövetség) havi folyóiratot adott ki, de más országokban is adtak ki periodikákat. Ezért elmondhatjuk, hogy az occidental is a jelentősebb sikereket elért nyelvtervezetek közé tartozik.

Az occidental betű- és hangrendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az occidental ábécéje 26 betűből áll:

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z

Grafikailag is igyekszik megőrizni a „természetességet”. A magyartól eltérő betűk a következők:

  • a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében
  • ce, i, y előtt magyar c, máskor magyar k
  • cce, i, y előtt magyar kc, máskor magyar kk
  • ch – magyar cs
  • ge, i, y előtt magyar zs, máskor magyar g
  • gge, i, y előtt magyar dzs, máskor magyar gg
  • gumagánhangzó előtt magyar gv, máskor magyar gu
  • j – magyar zs
  • ni – magánhangzó előtt magyar ny, máskor magyar ni
  • nu – magánhangzó előtt magyar nv, máskor magyar nu
  • ph – magyar f
  • qu – magyar kv (csak magánhangzó előtt állhat)
  • s – két magánhangzó között magyar z, máskor magyar sz
  • sh – magyar s
  • sch – magyar s
  • ti + magánhangzó előtt magyar sz, máskor magyar t
  • th – magyar t
  • w – magyar v
  • y – szó elején, magánhangzó mellett magyar j, máskor i
  • zz – magyar cc

Hangsúly:

  • általában az utolsó mássalhangzó előtti magánhangzón;
  • a -bil, -ic, -im, -men, -ul, -um előtti magánhangzón;
  • a többes szám -s jele nem befolyásolja a hangsúlyt;
  • a rendhagyó hangsúlyt ékezet jelöli.

Szóképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az internacionalizmusok többsége képződmény. Ezek alapján felállítható de Wahl-szabályok:

  • a szavak egy része statikus és dinamikus szavakra osztható, ennek megkülönböztetése az -ence/-ion képzőpárral oldható meg;
  • a szupinum-szabály:
    • ha a tő magánhangzóra végződik, úgy az utóképző elé egy -t-t kap: fini-t-
    • ha a tő utolsó hangja -d vagy -r, ez -s-re változik: vid- – vis-; curr- – curs-
    • egyébként a tő változatlan: construct-

Az occidentalban annyi képző van, amennyi a különböző internacionális szavakban előfordulhat.

Alaktan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Névelő: li (határozott), lu (semleges), un (határozatlan)

Főnév:

  • természetes nemeket végződések jelölik: -o (hímnem), -a (nőnem), -e és -u (elvont főnevek);
  • többes szám: -s
  • alany és tárgyesete azonos;
  • birtokos eset a de li vagy del elöljáróval, a részes eset az a vagy al elöljáróval képződik.

Melléknév és határozószó:

  • fokozás:
    • alapfok: a melléknév
    • középfok: plu (pozitív) – min (negatív); a kötőszó a quam
    • felsőfok: max(im) – minim
    • túlzófok: -issim
  • rendhagyóak:
    • bon – melior – optim
    • mal – pejor – pessim
    • grand – major – pessim
    • micri – minor – minim

Névmások:

  • Személyes névmások:
    • alanyeset: yo, tu, il/ella/it; noi, vu, ili
    • tárgyeset: me, te, le/la/it; nos, vos, les (elöljáróval a tárgyeset áll)
  • Birtokos névmás:
    • egyes: mi, tui, su; nor, vor, lor
    • többes: mis, tuis, sus; nores, vores, lores
  • Általános névmás: on
  • Visszaható névmás: se
  • A többi névmást a nemzetközi formákból alakították ki.

Számnevek:

  • Tőszámnevek: null, un, du, tri, quar, quin, six, sett, ott, nin, deci; cent, mill; duant (20), …; 456789 = quinantsix mill settcent ottanin
  • Sorszámnév: tőszámnév + -esim: unesim (prim), duesim (secund), …
  • Törtszámnév: tri settesim (3/7)
  • Szorzószámnév: tőszámnév + -uplic: duplic, …
  • Gyűjtőszámnév: tőszámnév + -ene: unite, pare, triene, quarene, …

Ige:

  • Főnévi igenév: -ar, -er, -ir
  • Jelen idő: -a, -e, -i
  • Múlt idő: -at, -et, -it
  • Jövő idő: va + Fn. in.
  • Feltételes mód: vell + Fn. in.
  • Felszólító mód: mey + Fn. in.
  • Szenvedő szerkezet: esser ragozott formája + múlt idő

Elöljárók:

  • a, ad – -ba, -be; -ra, -re; -hoz, -hez, -höz
  • along – hosszában
  • ante – előtt
  • apu – mellett
  • avan – előtt (hely)
  • caus – miatt
  • che – -nál, -nél
  • circum – körül
  • cis – innen
  • con – -val, -vel
  • contra – ellen
  • de – -tól, -től; -ból, -ből
  • desde – óta
  • detra – mögött
  • durante – alatt (idő)
  • ex – -ből, -ből
  • except – kivéve
  • extra – kívül
  • in – -ban, -ben; -ba, -be
  • infra – alul
  • inter – között
  • intra – belül
  • malgre – dacára
  • med – -val, -vel
  • per – -val, -vel (eszköz)
  • por – -ért (cél)
  • pos – után
  • preter – mellette el
  • pri – -ról, -ről
  • pro – miatt (ok)
  • proxim – közel
  • secun – szerint
  • sin – nélkül
  • sub – alatt
  • super – felett
  • sur – -on, -en, -ön
  • til – -ig
  • tra(ns) – át, keresztül
  • ultra – kívül
  • vers – felé
  • vice – helyett
  • yehatározatlan értelmű

Kötőszók:

  • benque – ámbár, noha
  • ca – vajon
  • e – és
  • ergo – tehát
  • esque – vajon
  • esti – habár
  • ma – de
  • nam – mert
  • o – vagy
  • quam – mint
  • que – hogy
  • si – ha

Szövegminta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Si on vole constructer un lingue secun rationalistic principies e ne conform al existent psychic natur homan, on deve unesimli transformar li psychic natur de homes por far possibil li function de un tal lingue.

(Ha racionális elvek és nem a létező emberi természet függvényében akarunk nyelvet szerkeszteni, akkor először át kell alakítani az emberek természetét, hogy lehetővé váljon egy ilyen nyelv működése.)

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Occidental/Interlingue[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Radicarium Directiv del Lingue International (Occidental). In 8 lingues. – 178 p. – E. de Wahl – A.-S. „Ühiselu” Trükk. Pikk Uul. 42, Tallinn. – 1925

Német[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wörterbuch Deutsch-Occidental. Mit einem Vorwort von E. v. Wahl. – 460 p. – Joseph Gär – Occidental-Union. – 1928
  • Occidental, die Weltsprache. Einführung samt Lehrkursus, Lesestücken, Häufigkeitswörterverzeichnis u.a. – E. Pigal Herausgeber. – Frankh'sche Verlagshandlung Stuttgart. – 1930
  • Wörterbuch Occidental-Deutsch und Deutsch-Occidental. – 133 p. – A. Matejka – Verlag: Institute Occidental. Chapelle (Vaud) Schweiz. – 1945

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
occidental nyelvű változatát!