Star Trek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
„Eljutni oda, ahová még senki nem merészkedett” (a Star Trek mottója)

A Star Trek egy gyűjtőcím, amely hat, összesen 723 részes tudományos-fantasztikus (sci-fi), egymással nagyon szoros kronológiai és tartalmi függőségi viszonyban lévő filmsorozatot, egy rajzfilmsorozatot, tizenkét egész estés mozifilmet és több száz regényt, videojátékot takar. E történetek közös eleme, hogy mind a Gene Roddenberry által az 1960-as években kitalált világban játszódnak.

A már-már mítosszá emelkedett kitalált univerzum a távoli (néhány száz évvel későbbi) jövőben játszódik, és optimista, nagyrészt utópisztikus képet fest a Föld jövőjéről: az emberiség kinőtte a betegségek, szegénység és a különbözőségek elfogadásának képtelensége jelentette problémákat, és egy nagy föderációban, a Bolygók Egyesült Föderációjában egyesítve él más intelligens fajokkal. A főszereplők e Föderáció űrflottájában, a Csillagflottánál teljesítenek szolgálatot, és céljuk új életformák, új civilizációk felkutatása, bemutatva útjuk során a főbb emberi értékeket (megértés, együttérzés stb.) az idegen fajoknak.

A Star Trek az egyik legismertebb cím a tudományos-fantasztikus televíziózás történetében, és a filmes szakmától is számos elismerést szerzett: az összes sorozat együttvéve több mint 100 Emmy-díjjelölésből 31-szer meg is kapta azt. A mozifilmek eddig összesen tizenhárom Oscar-jelölést kaptak és a 2010-es Oscar-gálán meg is született az első Star Trek mozifilmes Oscar-díj: A Star Trek négy jelölésből egyet, a legjobb maszknak járó díjat kapta meg.

Sorozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gene Roddenberry 1964-ben készítette el a Star Trek első epizódját The Cage (A ketrec) címmel. Egy olyan sci-fi-sorozatot akart létrehozni, amelyben a Wagon Train című korabeli westernsorozat mintájára egy multikulturális csapat hosszú útja során érdekes kalandok sorát éli át, a vadnyugat helyett azonban a világűrben. Másik célja az volt, hogy egy olyan jövőt mutasson be, amelyben az emberiség és a különböző idegen fajok békében élnek egymás mellett. Az első epizódban az űrhajó legénysége még különbözött a későbbi híres legénységtől: Christopher Pike kapitány szerepét Jeffrey Hunter játszotta, aki később kilépett a sorozatból, az első tisztet pedig Roddenberry későbbi felesége, Majel Barrett. Az egyetlen szereplő, aki már ekkor is a fedélzeten volt, a Spock tudományos tisztet alakító Leonard Nimoy volt. A NBC tévécsatorna azonban az epizódot túl gondolatigényesnek tartotta, kifogásaik között szerepelt többek között Spock „sátáni” külseje és az, hogy nő az első tiszt. (Egyesek szerint csupán Roddenberry találta ki eme "legenda" egyes részleteit, például a megrendelők Majel Barrett-et nem első tiszti posztja, hanem gyenge színészi képességei miatt utasították el. Barrett – Roddenberry szeretője és későbbi felesége – a sorozatban megkapta Chapel főnővér szerepét.)

Miután az NBC rekordösszeget költött az első pilot epizódra, úgy döntöttek – a televíziózás történetében először – hogy adnak egy második esélyt Roddenberry-nek. 1965-ben Roddenberry elkészítette a Where No Man Has Gone Before című új nyitóepizódot, melyben bemutatkozott a később legendássá vált szereplőgárda (az eredeti szereplőkből csak Spock „élte túl” az első pilot epizódot.)

Star Trek: Az eredeti sorozat (1966–1969)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A USS Enterprise Az eredeti sorozatban

Az Enterprise csillaghajó kalandjait bemutató első Star Trek sorozat (ezt olykor Űrszekereknek fordítják magyarul), melyet a folytatások megjelenése óta The Original Series („az eredeti sorozat”, röviden TOS) címen emlegetnek, Gene Roddenberry ötlete volt, 1966 és 1969 között volt látható, de ekkor még nem volt különösebben sikeres, a népszerűséget az ismétlések hozták, miután az 1969-es Holdra szállás felkeltette az emberek érdeklődését a világűr iránt.

A Star Trek első epizódját 1966. szeptember 8-án sugározta az NBC. James T. Kirk kapitány (William Shatner), Spock parancsnok (Leonard Nimoy), dr. Leonard McCoy hajóorvos (DeForest Kelley) és a többiek kalandjait hamarosan hűséges rajongók hada kísérte figyelemmel. A sorozat tipikusan a hatvanas évek politikai és társadalmi problémáit mutatta be (nehéz nem észrevenni az egymással feszült viszonyban lévő, de hivatalosan háborúban nem álló két nagyhatalom, a Föderáció és az ellenséges Klingon Birodalom viszonyának hasonlóságát az amerikai–szovjet hidegháborúhoz), de a humor is megcsillant benne, többnyire Spock és McCoy csipkelődésében.

A Star Trek idealizmusát multikulturális legénysége is mutatja, a félvér földönkívüli Spock mellett a szereplőgárdában helyet kapott a színes bőrű Uhura hadnagy (Nichelle Nichols), a japán Sulu kormányos (George Takei), sőt, a Pravda egyik cikke után, melyben feltette a kérdést, hogy az űrbe először kijutó oroszokat miért nem képviseli senki az Enterprise fedélzetén, Pavel Chekov zászlós (Walter Koenig) is megjelent a sorozatban. (Mindez a hatvanas években, a hidegháború, a rasszizmus elleni harc idején, alig huszonegy évvel Hirosima után!) A csapat tagja még a skót „gépészzseni” Montgomery Scott "Scotty" (James Doohan) főgépész, illetve transzporter felelős.

A Star Trek sorozatot 1969 júniusában, 79 rész levetítése után abbahagyták. A kultikus rangot az ismétlések hozták meg igazán. A rajongóknak még azt is sikerült elérniük, hogy 1976-ban, a sorozat tizedik évfordulóján a NASA az űrsikló prototípusát Enterprise-nak nevezze el.

Star Trek: A rajzfilmsorozat (1973–1974)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A USS Enterprise a rajzfilmsorozatban

A Star Trek következő állomását a (reklámmal együtt) harmincperces epizódokból álló rajzfilmsorozat jelentette (eredeti címe ennek is egyszerűen Star Trek, megkülönböztetésként The Animated Series vagy röviden TAS néven emlegetik). Roddenberry már ekkor győzködte a televíziós vezetőket egy új Star Trek-sorozat indításáról, de ők nem akarták, hogy emiatt az eredeti epizódok ismétlései veszítsenek értékükből. Végül sikerült elérni, hogy rajzos formában folytatódjanak az Enterprise kalandjai.

Chekov kivételével az eredeti sorozat legénységének összes tagja megjelent az új műsorban, a hangokat az eredeti színészek adták, ami akkoriban ritkaságszámba ment egy szombat reggeli rajzfilm esetében. Bár a rajzfilm műfaja új lehetőségeket nyitott, és a sorozat különlegesebb helyszíneket és változatosabb idegen fajokat tudott bemutatni, mint a stúdiókban forgatott eredeti sorozat, költségvetési okok miatt a minőség nem volt a legjobb. A legénység között ott van például M'Ress, a kaitián kommunikációs tiszt, és Arex, a háromkarú és háromlábú edoziai is. A sorozat minőségét mutatja azonban, hogy 1974-ben Emmy-díjat nyert, mint a legjobb gyerekműsor.

Több epizód az eredeti sorozatbeli epizódok folytatása volt, például a leghumorosabbnak tartott rész, a More Tribbles, More Troubles. A The Slaver Weapon című epizód forgatókönyvét pedig a világhírű sci-fi író, Larry Niven írta egyik saját novellája alapján. A rajongók egyértelműen a Yesteryear című epizódot tartják a legjobbnak, ami az eredeti sorozat szellemét tökéletesen megtartva meséli el, miként mentette meg az időutazó Spock gyermekkori önmagát.

A sorozat egyik figyelemre méltó eleme, hogy itt jelenik meg először az űrhajón a holofedélzet, ami a sorozat szerint a 24. század legkedveltebb szórakoztató felszerelése.

Star Trek: Második fázis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Star Trek: Phase II (Star Trek: Második fázis) című sorozat 1978-ban indult volna a Paramount Pictures támogatásával, de az ötletet végül elvetették.

A Paramount ekkor egy új (negyedik) tévéhálózat létrehozásán gondolkodott, ennek lett volna egyik „nagy dobása” az új sorozat. Az alkotók 12 epizód történetének elkészítették a forgatókönyv-vázlatát. A sorozat az eredeti szereplőket helyezte volna vissza a képernyőre, kivéve Leonard Nimoyt, (Spockot), aki nem vállalta a folytatást (színházi elkötelezettségére hivatkozott, ugyanis éppen az Equus sikeres előadásaiban játszott, de korábban már "I Am Not Spock" című könyvében kifejezte ellenszenvét a karakter iránt). Helyette egy fiatal vulkánit, Xont találták ki a hiány pótlására, habár titkon mindvégig bíztak abban, hogy Nimoy mégis csak visszatér.

Már javában folytak a tervezési munkálatok, mikor a Paramount bejelentette: mégsem indít új hálózatot. A sorozat ötletét elvetették, de az akkor újonnan kikerült Star Wars film hatalmas sikere miatt a Paramount Pictures úgy döntött, hogy inkább leforgatják az első Star Trek filmet, s a sorozat ötletét végleg elvetették. Az első forgatókönyvek adták az alapját a Star Trek: Csillagösvény című filmnek, illetve két epizódot a Star Trek: Az új nemzedék sorozatba adaptáltak.

Star Trek: Az új nemzedék (1987–1994)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A USS Enterprise-D az Új nemzedékben

A Star Trek: Az új nemzedék (The Next Generation, TNG) egy évszázaddal az eredeti sorozat után játszódik, ennek megfelelően technológiailag fejlettebb, ez azonban nem a legfontosabb különbség. Roddenberry próbált újítani, nem csak a sikeres receptet másolta. A korábban ellenséges Klingon Birodalom immár a Föderáció szövetségese, az új hajó, az Enterprise–D fedélzetén szolgál is egy klingon, a biztonsági tiszt Worf hadnagy. A kapitány, Jean-Luc Picard személyisége nem hasonlít Kirkre, inkább diplomata, mint katona, merész felfedező helyett inkább kifinomult úriember. Első tisztjével, William Rikerrel sincs olyan meghitt barátságban, mint Kirk Spockkal. Általában jellemző a sorozatra, hogy a szereplők kapcsolatai sokkal inkább az előtérbe kerülnek és jobban is vannak kidolgozva, mint az első sorozatban. Hangsúlyosabb a Föderáció fő alapelve, az Elsődleges irányelv, melynek lényege, hogy a Föderáció nem avatkozhat bele más kultúrák fejlődésébe, és amelyről az előző sorozatban szinte csak akkor esett említés, amikor megszegték. Az epizódok közt is szorosabb kapcsolat állt fenn, visszatérő epizódszereplők jelentek meg, melyek közül a legjelentősebbek Q, a nyitóepizód rosszfiúja, valamint Borg, a „nagy ellenség". A faj, amelyik a technológia sötét oldalát hivatott bemutatni.

A legénység többi tagja közül említésre méltó az android másodtiszt Data, a vak, de egy különleges eszköz, a visor segítségével látó Geordi La Forge hadnagy, a betazoid származású (és ezért telepatikus / empatikus képességekkel rendelkező) Deanna Troi, valamint Beverly Crusher doktornő, akinek Picard kapitányhoz fűződő romantikus kapcsolatát beárnyékolja, hogy Crusher férjének haláláért Picard felelősnek érzi magát. Crusher fia Wesley, aki a Star Trek egyik legutáltabb szereplőjévé vált, okostojás csodagyerek mivolta miatt híres.

Roddenberry továbbra is a sorozat producere maradt, de befolyása gyengült, 1991-ben bekövetkezett halála után pedig a Star Trek jelentős változásokon ment át. Az új producer, Rick Berman irányítása alatt a sorozat inkább kezdett hasonlítani egy akciósorozatra, és a korábban békés jövőképre a háború árnyéka is rávetült.

Star Trek: Deep Space Nine (1993–1999)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Deep Space Nine űrállomás

Az 1993-ban indult Deep Space Nine (DS9) című sorozat gyökeresen eltért a korábbiaktól, mivel központjában ezúttal nem egy űrhajó, hanem egy űrállomás áll. A sorozat helyszínéül szolgáló Deep Space Nine a föderációs terület szélén, a Kardassziai Birodalom határánál van, egy féregjárat közelében. Az űrállomás maga is volt kardassziai létesítmény, eredeti neve kardassziaiul Terok Nor. A sorozat szakít a békekorszakkal, háborús fenyegetés, majd háború is jön, a politika fontosabb szerepet kap, mint az új világok felfedezése. Benjamin Sisko kapitány a legalkalmasabb ember egy űrállomás vezetésére, erőskezű parancsnok, kiváló politikus és katona is egyben. Az első tiszt, a bajori Kira Nerys őrnagy korábban bolygója, Bajor Kardasszia elleni függetlenségi harcának egyik vezetője volt. A sorozat rajtuk kívül más színes, új egyéniségeket is bemutat, Odo, a biztonsági főnök például alakváltó, Jadzia Dax egy olyan nép (a trillek) tagja, melynek tagjai szimbiózisban élnek egy, a testükben lakozó puhatestű lénnyel (tulajdonképpen ő két, egymással összhangban élő lény – Jadzia, a trill nő és Dax, a szimbiota), Quark pedig a kereskedelemmel foglalkozó ferengi nép tagja. A sorozatban régi ismerősként üdvözölhetjük Worf hadnagyot és Miles Edward O'Brien transzporterállomás-főnökből lett főgépészt.

A Deep Space Nine továbbhaladt abban az irányban, mely felé a The Next Generation tette meg az első lépést. A szereplők kapcsolata itt már fontos eleme a sorozatnak, az egyes epizódok nem különálló, akár tetszőleges sorrendben megnézhető részek, melyeknél az epizód végére mindig beáll a status quo állapota, hanem egy szorosan egybefüggő történet elemei.

Fontos kiemelni, hogy a DS9-et megelőző sorozatokban a technológia előrébb vitte az emberiséget. Itt viszont a gépek hajlamosabbak elromlani és nem működni, ami a kardassziai űrállomás és föderációs eszközök ötvözéséből fakad. Ez a sorozatnak egy komorabb hangulatot kölcsönöz.

Star Trek: Voyager (1995–2001)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A USS Voyager

A Voyager (VOY) a Deep Space Nine-nal egy időben játszódik, de újra egy hajó, a USS Voyager fedélzetén. A nyitóepizódban a Voyager a Maquis nevű szakadár szervezet egyik hajóját indul felkutatni, egy ősi idegen létforma (a „Gondviselő”) azonban mindkét hajót a galaxis túlsó végére transzportálja, ahonnan a hazaút évtizedekig tart. A maquis hajó elpusztulásával a hajó legénysége a Voyageren kap menedéket. A sorozat elején főleg a két legénység konfliktusai, az egymáshoz való alkalmazkodás folyamata, később leginkább a Delta kvadráns felfedezése és elsősorban a hosszú hazafelé vezető út megtalálása ill. lerövidítése szolgáltatják a fő témákat. A Voyageren is megfigyelhető a különböző fajok (klingon, vulkáni, ember, talaxiai stb.) közti egyetértés és együttműködés kialakulása, illetve a közös sorson osztozó legénység tagjainak jellemfejlődése. Az idő előrehaladtával a kapitány, Kathryn Janeway bensőséges barátságba kerül a maquis vezetőből lett Chakotay első tiszttel, és más kapcsolatok is szövődnek a hajón.

A 4. évad elején a hajóra kerül a kollektívától elszakított Borg dolgozó, Hét Kilenced (Jeri Ryan). Nem sokkal ezután pedig Kes, az ocampa orvossegéd – aki az első részben kerül a hajóra – kiválik a történetből. Hét Kilenced pedig, akit a többiek egyszerűen csak Hetesnek hívnak, idővel a csapat teljes jogú tagja lesz. Különleges Borg-képességei segítségével nemegyszer menti meg a hajót és annak legénységét.

A sorozat egyik érdekessége a hajóorvos, aki tulajdonképpen egy Orvosi Segédhologram (OSH), de ő is rendkívüli változáson megy keresztül az együtt átvészelt évek alatt. A sorozat elején egy igen kellemetlen fickó, de később már szinte teljes emberként kezelik a többiek.

Star Trek: Enterprise (2001–2005)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Enterprise NX-01 a Star Trek: Enterprise-ban

A Star Trek: Enterprise (ENT) a legújabb Star Trek-sorozat az eddigi öt közül legkorábban, a Föderáció megalakulása előtti időkben játszódik, és a Csillagflotta első, ötös görbületi sebességre képes csillaghajójának, az Enterprise NX-01 kalandjait meséli el, Jonathan Archer kapitány parancsnoklása alatt. Az alapötlet és a Star Trek univerzum újszerű megközelítése (melyet csak még jobban kihangsúlyozott a tény, hogy a sorozat az első két évadban nem viselte a Star Trek előtagot) később hatalmas vitákat kavart a rajongók körében: a sorozat kedvelői üdvözölték az eddigi Star Trek művekhez képest jóval akciódúsabb sorozatot, bírálói szerint ugyanakkor sokszor ellentmond a Star Trek által lefektetett hagyományoknak. A Star Trek rajongók körében hatalmas viták folytak (és folynak még napjainkban is) a sorozat esetleges folytonossági hibáiról, vagyis hogy a sorozat bizonyos történései nem mondanak-e ellent egy korábbi sorozatban/filmben már lefektetett ténynek. Például többen említették, hogy Kirk hajója volt az első, mely az Enterprise nevet viselte, hogy Spock volt az első vulkáni, aki a Csillagflottánál szolgált, illetve, hogy a klingonokkal csak 2218-ban találkoztak először az emberek, nem pedig 2151-ben – fontos azonban megjegyezni, hogy ezeket az állításokat (az utolsót leszámítva) egyetlen sorozatban sem jelentették ki egyértelműen. Viszont a később készült, legutóbbi Star Trek filmmel nyíltan kapcsolatba hozva, ami alternatív idővonalban játszódik az ENT sorozat is feltehetően ebbe a világba fog beletartozni, így függetlenedve a klasszikus idővonaltól, amit a sorozat készítésekor még nem lehetett előre látni.[1] Az Enterprise 2005-ben az eredeti sorozat sorsára jutott, 98 epizód leforgatása után leállították.

Időutazás a Star Trek univerzumban és alternatív idővonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az időutazás és az alternatív idővonalak szintén visszatérő elemei a Star Trek sorozatoknak és filmeknek. Az időutazás a Star Trek történetekben mindig befolyásolhatja a jelenlegi idővonalat, tehát a múlt megváltoztatása hatással van a jövőre vagy épp a jelenre. Ebben az esetben létrejön egy alternatív idővonal, ahol a dolgok és a karakterek másmilyenek, habár ugyanúgy megvannak, és a feladat visszatérni onnan, vagy visszaállítani az eredeti állapotot. Az alternatív idővonalak rendszerint függetlenek az eredetitől, ezek azzal egy időben, de más eseményláncolat mentén jöttek létre. Mindegyik sorozatban előfordul időutazás vagy alternatív valóság ami problémákat gerjeszt, ezért meg kell oldani a helyzetet, általában egy, néha több epizódban. Egy bizonyos visszatérő „tüköruniverzum” a TOS, a DS9 és az ENT sorozatokban is felbukkan, összesen nyolc epizódban. Ebben előbb a földi Terrán Birodalom, később az azt legyőző Klingon-Kardassziai Szövetség az uralkodó szervezet. Számos Star Trek-regény is megjelent, ami ebben vagy más alternatív idővonalban játszódik a már ismert szereplőkkel.

Több mozifilmben is történik időutazás, a Star Trek IV: A hazatérés-ben, a Star Trek: Nemzedékek-ben, a Star Trek: Kapcsolatfelvétel-ben, és a Star Trek (XI.) filmben is. Ez utóbbi esetben az eredeti idővonal hivatalosan is véget érve átadja a helyét egy teljesen újnak, melyben ezután folytatódnak a kalandok.

Egyéb történések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Star Trek sorozatai lehetőséget adtak rá, hogy az epizódokban a sci-fi műfaj különböző ismerős elemei megjelenjenek, így a földönkívüli fajok, a fénysebességnél gyorsabb űrhajók és az időutazás mellett számtalan más egyéb sci-fikből ismerős téma is felbukkant, úgy mint mesterséges intelligencia, klónozás, géntechnika, biomechanikus eszközök stb., de más műfajok és konkrét ismert irodalmi művek is alapul szolgáltak több különböző történethez, ahogy az adott kor technikai és szociális fejlettsége is hatást gyakorolt rájuk.

Star Trek a mozivásznon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hetvenes évek vége felé a Star Trek készítői és szereplői készen álltak egy újabb sorozatra. A Csillagok háborúja sikere azonban a filmvászon felé irányította figyelmüket, és 1979-ben elkészült a Star Trek: Csillagösvény című film (az eredeti film címe Star Trek: The Motion Picture - jelentése: „Star Trek – A mozifilm”). A történet a tervezett második sorozat, a Star Trek: Phase II nyitóepizódja lett volna. A film pénzügyi szempontból rendkívül sikeres volt, bár a rajongók többsége nem sorolja a legjobbak közé. A Csillagösvény utat nyitott a Star Trek számára a mozivásznon, tíz újabb film követte.

Az 1982-es Star Trek II: Khan haragja az eredeti sorozat egyik epizódjának a folytatása, mely az inkább tudományos alapokra épülő Csillagösvény után egy merőben eltérő, sötétebb tónusú, akciódúsabb, de elgondolkodtató film. (Ettől a ponttól kezdve Roddenberry haláláig kizárólag másodlagos, tanácsadói szerepkörben képviselte magát a mozifilmekben.) Sok rajongó (köztük többek közt Quentin Tarantino) kedvence a második film. Ez a film jelentette továbbá a rajongók egyik kedvencének, Spocknak a halálát, miután az őt játszó Leonard Nimoy úgy tervezte, kilép a Star Trekből.

A közepesen sikeres harmadik film – Star Trek III: Spock nyomában, mely a rajongók követelésére Spock feltámasztását, és egyben Leonard Nimoy rendezői bemutatkozását jelentette – után elkészült 1986-os (szintén Nimoy rendezte) negyedik folytatás, a Star Trek IV: A hazatérés érte el a mindmáig legnagyobb pénzügyi sikert. Az újfajta, humoros megközelítésű „családi” tónusú film számos rajongó kedvence. Amúgy a második, a harmadik és a negyedik film egymás közvetlen folytatásai, történetük egyetlen összefüggő cselekménysorozat.

Az Új Nemzedék televíziós sugárzásával egy időben még további két mozifilmen folytatták az eredeti sorozat szereplőinek kalandjait. Az 1989-es Star Trek V: A legvégső határ (William Shatner máig egyetlen filmes rendezése) súlyos bukás volt, az 1991-es hatodik mozifilm Star Trek VI: A nem ismert tartomány – az eredeti szereplőgárda hattyúdala – azonban visszahozta a Star Trekbe azt a fajta zsenialitást, amit a második film jelentett. Máig az egyik legjobban sikerült Star Trek-filmként tartják számon.

1994-ben az Új Nemzedék is bemutatkozott a mozivásznon a pénzügyileg sikeres, de amúgy nem a legjobbak között számon tartott Star Trek: Nemzedékekben, mely egyben az eredeti sorozat főhősének, James Kirknek a halálát jelentette. Ettől kezdve még további három film készült ezzel a szereplőgárdával: az 1996-os Star Trek: Kapcsolatfelvétel a rajongók új generációjának kedvence lett, szintén a Star Trek legjobbjai közt tartják számon. Az 1998-as, könnyedebb Star Trek: Űrlázadás pénzügyileg sikeres. A 2002-es Star Trek: Nemezis (az Új Nemzedék búcsúfilmje) azonban megbukik a mozikban, részben talán az Enterprise-sorozat akció-orientáltságának átvétele miatt.

A tizenegyedik, egyszerűen csak Star Trek címet viselő film 2009 májusában került a mozikba. A rendezést és a produceri munkákat a többek közt az Alias, a Lost, A rejtély sorozatokért és a Mission: Impossible III filmért felelős J. J. Abrams vette át. A film az Enterprise és az eredeti sorozat közötti időszakban játszódik egy alternatív idősíkban. Egyértelműen ez lett a leglátványosabb eddigi Star Trek produkció, széles köröknek nyitva meg azt.

Mindezekből az adatokból világosan látszik az is, hogy a Star Trek mozifilmek elég hullámzó teljesítményt mutatnak, mivel a "kultikus" tévésorozatokon alapulnak és ez behatárolta a filmek lehetőségeit is. Ennek következtében a filmkészítők nem mertek, illetve nem is nagyon tudtak a filmek által lényeges változást, megújulást hozni a Star Trek világába, ami akár sokkal több új Star Trek nézőt eredményezett volna. Az új Star Trek mozifilm a kezdetek néminemű át- és újraszervezésével egyértelműen ezen kívánt változtatni.

A filmek készítésekor is szóba került, hogy nézőcsalogató, nagyobb nevű sztárok is szerepeljenek bennük, de egy igazán nagy sztárt sem sikerült leszerződtetni hozzájuk. A legismertebb szereplők a sorozatok időközben ismerté váló főszereplői voltak. Ennek is feltehetően az alacsony költségvetés volt az oka.

Kritika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A filmek tehát a sorozatok hagyományait követték, amik élükön Az eredeti sorozattal nem voltak mentesek a hibáktól és kifogásoktól. A leggyakoribbak ezek közül az unalmas történetek, a steril, sokszor (főleg az idő múlásával) nevetséges díszletek, ruhák, és persze a szereplők komolykodó, filozofálgató, nevelő szándékú dialógusai, cselekedetei voltak, amik emiatt szintén nevetségessé váltak. Az "unalmat" egyébként már Az eredeti sorozat készítése közben is felvetették az NBC-nél, a sorozatot készítő televíziónál, emiatt a sorozatot a "legrosszabb műsorsávba", péntek este 10 órára tették. Ezekről maga Leonard Nimoy is megemlékezett egy interjúban. Ezen kívül a sorozat(ok)nak nem igazán állt rendelkezésre olyan büdzsé, illetve technika, amivel látványosabb helyszíneket, lényeket stb. tudtak volna a nézők elé varázsolni. (Jellemző példa, amikor mindössze említés szintjén tűnnek fel a történetekben olyan egzotikus fajok, akiknek például átlátszó a feje, három szemük van, vagy rovarszerű a kinézetük, miközben látható szerepben leginkább csak a jól ismert, emberszerű lények tűnnek föl.)

A Star Trek népszerűségét Az eredeti sorozat későbbi ismétlései hozták meg, amihez nagy lökést adott a Holdra szállás is. A sorozatjelleg miatt azonban később is gyakran olyan érzése lehetett az alkalmi nézőknek, hogy a Star Trek igazából az azt rendszeresen nézőknek vagy a rajongóknak szól, de a nagyobb bevételek elmaradása alapján idővel ők is kiábrándulhattak a Star Trek kissé megmerevedett világából.[2]

Regények, képregények, egyéb kiadványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első Star Trek-regény 1968-ban jelent meg Mission to Horatius címmel, amit utána rengeteg másik követett, ezek cselekménye többnyire az eredeti idővonalon játszódnak, a sorozatok és mozifilmek hivatalos cselekményei mellett, de inkább az azok közti időszak eseményeiről szólnak. A regények egy másik része alternatív világokban játszódnak, mint például a „Tüköruniverzumban”. A történetek később képregényekben és számítógépes játékokban is megjelentek, bár a regények és a többi kiadvány cselekményei nem képezik a hivatalos idővonal részét. Ettől függetlenül a nemhivatalos történetek is népszerűek lettek, mivel kitöltik a hézagokat a hivatalos idővonalban.

Paródiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezeken kívül még pornófilm is készült a Star Trek tematikájára.

Filmzene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Star Trek különböző produkcióinak filmzenéi több zeneszerző műve.

Az eredeti sorozat zenéjét Alexander Courage szerezte, ennek jellemzője a magas hangú női vokál. A zenemű nyitányának taktusait a későbbi filmzenékhez is felhasználták. A rajzfilmsorozathoz Ray Ellis és Norm Prescott készített zenét.

Az első mozifilm, a Star Trek: Csillagösvény filmzenéjét Jerry Goldsmith szerezte, ami Courage szerzeménye mellett a másik legismertebb zenéje lett a Star Trek produkcióknak, nem annyira a mozifilm miatt, hanem mert később szinte változtatás nélkül használták fel Az új nemzedék sorozat főcímzenéjeként, emiatt aztán ez lett a velük kapcsolatos elsődleges zenei téma, bár a sorozat többi zeneműje Dennis McCarthy munkája. Goldsmith szerezte ezután a legtöbb Star Trek produkció zenéjét.

A második és harmadik mozifilm, a Khan haragja és a Spock nyomában zenéjét James Horner szerezte, a negyedik részét, A hazatérését pedig Leonard Rosenman.

Az ötödik A végső határ című film zenéjét szintén Goldsmith szerezte, a hatodik A nem ismert tartomány című film zenéjét Cliff Eidelman készítette, majd a hetedik, Nemzedékek című résznek ugyancsak Dennis McCarthy volt a szerzője, aki a DS9 sorozat, és később az Enterprise sorozat legtöbb zenéjéért is felelős. Ugyanekkor Goldsmith szerezte a Voyager sorozat, a nyolcadik Kapcsolatfelvétel, a kilencedik Űrlázadás, és a tizedik Nemezis mozifilmek zenéjét is.

A Star Trek megújulása új zenét és új zeneszerzőt is hozott magával: a tizenegyedik Star Trek és a tizenkettedik Star Trek – Sötétségben mozifilmek zenéjét Michael Giacchino szerezte.

Star Trek Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazánkban a rendszerváltás előtt egyetlen Star Trek sorozatot sem vetítettek, mivel a sorozat többek közt alig leplezetten az akkori hidegháború állapotát képezte le a Föderáció és a Klingon Birodalom szembeállásával, így a '70-es, '80-as években sem itthon, sem más akkor szocialista országban sem alakulhatott ki olyan rajongói kultúra, mint Amerikában vagy Nyugat-Európában. Az első, hazánkban is látható Star Trek produkció az első mozifilm volt, melyet Űrszekerek címmel, négy másik mozifilmmel együtt VHS kazettán adtak ki a nyolcvanas években, teljes érdektelenség mellett. Később, a nyolcvanas évek vége felé a televízió is levetítette az első mozifilmet. (A Galaktika egy-két külföldi forrásból átvett cikkben, hírben itt-ott röviden megemlítette a Star Trek-et, de ennél sohasem ment tovább.)

A rendszerváltás után csak nagyon lassan változott meg a helyzet. A '90-es évek elején kiadtak pár Star Trek-hez kapcsolódó regényt, a hatodik és a hetedik filmet pedig már mozikban is játszották - 1997-ben a nyolcadikat is -, azonban ezek is teljes érdektelenségbe fulladtak. Az érdektelenség nyilvánvaló oka az volt, hogy a mozifilmek szervesen kapcsolódtak a sorozatokhoz, így azok ismerete nélkül a mozifilmek nem sokat mondtak a sorozatokat nem ismerő hazai közönségnek, főleg, hogy még akkori ismert színész sem játszott bennük. Ekkor, a kilencvenes évek elején alakult meg az azóta is működő Magyar Star Trek Klub, melynek fiatal tagjai főként külföldi, műholdas adásokból ismerték meg a sorozat világát.

1997. november 2-a volt az a történelmi dátum, amelyről a magyar rajongók álmodoztak. Ekkor kezdte sugározni a TV3 - a három nemrég alakult országos kereskedelmi csatorna egyike - Az eredeti sorozatot. Kezdetben hetente, majd hetente kétszeri sugárzással mind a 79 epizód (plusz az eredeti pilot-rész egy dokumentumfilm keretében) adásba került, csekély érdeklődés mellett. A TV3 ekkor készített egy riportot a Magyar Star Trek Klub tagjaival: [1]. Ezt követően 1998 októbere és 1999 tavasza között az Új nemzedék első két évadja és az első mozifilm (új szinkronnal) is adásba került, szintén kevés nézőt vonzva. A TV3-as sugárzás azonban nagymértékben növelte a rajongói klub tagságát, sok emberhez hozva közelebb a sorozatot. Az 1999-ben, moziban bemutatott kilencedik mozifilm sikeréhez ez azonban kevés volt, igaz ez a film külföldön is bukásnak bizonyult.

2000 januárjában - néhány héttel a TOS ismétlése előtt - a TV3 adása megszűnt. Ekkortájt a TV2 leadta a hat, eredeti legénységgel készült mozifilmekből ötöt, melyek nézettsége olyan alacsony volt, hogy az utolsókat már késő éjjel, nézhetetlen időpontban tűzték műsorra. A nagy áttörés azonban nem váratott magára sokat: ez év nyarától az újonnan létrejött Viasat 3 elkezdte adni a Star Trek: Voyager-t, mely nagy sikert aratott, különösen a fiatal nézők körében. Ezt követően a csatorna műsorára tűzte a teljes Deep Space Nine, majd az Új nemzedék sorozatot, a mozifilmeket és az Enterprise sorozat első évadját is. Egyedül a Star Trek rajzfilmsorozat nem került (még) bemutatásra Magyarországon.

A VOY és a DS9 sorozatok olyan népszerűvé tették a Star Trek-et a fiatalok körében, amilyen népszerűséget azelőtt sohasem látott itthon. Hirtelen kedvelt, érdekes világgá változott a korábban csak néhányak által ismert kitalált univerzum. A Star Trek Klub létszáma ekkoriban sokszorosára duzzadt, főként az alapító tagoknál fiatalabb (ekkor tizenéves) korosztály képviselői léptek be nagy számban.

A tizedik mozifilm mozikban már nem, csupán DVD (ill. VHS) forgalmazásban jelent meg nálunk 2002-ben. Az utóbbi években megcsappant a Star Trek iránti érdeklődés (a televíziós sugárzás hiánya miatt), de egy állandó rajongói réteg mindig képviseli a Star Trek-et Magyarországon. Jelenleg az AXN és az AXN sci-fi csatornák sugározzák az Enterprise és az Új Nemzedék epizódjait, és a TV6-on az eredeti Star Trek-et és a Voyagert (a Voyager a TV6 egyik legnézettebb sorozata). Az AXN sci-fi elkezdte leadni az eredeti sorozat felújított évadjait.

A tizenegyedik mozifilmet a világ többi országával egy időben mutatták be 2009-ben nálunk is, nagy sikert aratva. Jellemző az is, hogy Star Trek játékok, termékek itthon először ezzel a filmmel kapcsolatban jelentek meg rendes, hazai forgalmazásban. A folytatása 2013-ban szintén globális premier keretében lett itthon bemutatva.

A következő nagy lépés a mozifilmekhez hasonlóan a sorozatok itthoni DVD megjelenése lehetne, erre azonban úgy tűnik még várni kell.

Magyar vonatkozások a Star Trek univerzumban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarokról és magyar vonatkozásokról szócikk a Trek-Wikipedián, a Memory Alphán (angol nyelvű): [2]

  • A Kapcsolatfelvétel c. film elején, a borg-csatánál felbukkan egy USS Budapest (NCC-64923) nevű hajó. A film története szerint Norway-osztályú (kimondottan tudományos kutató hajó típus), föderációs űregységként 2373-ban többekkel együtt védte a Földet a borg invázióval szemben. A Memory Beta adatbázis szerint a parancsnoka az andoriai sh'Raazn.
  • A Voyager ötödik évadának Course: Oblivion c. epizódjában egy jelenetben Janeway kapitány csirkepaprikással várja Chakotay-t vacsorára. Állítása szerint a nagyanyja receptje. (A történet szerint azonban pont az a Voyager és az a legénység a Demon c. epizódban felfedezett Y-típusú bolygóról származó alakutánzó lények)
  • A DS9 űrállomáson Sisko a Family Business c. epizód nyitójelenetében szintén csirkepaprikást főz és a fiával a "paprikás" magyar szó helyes kiejtésén élcelődnek, majd Jake meg is jegyzi, hogy ez magyar étel.
  • Udar (egy eugenikus, akit dr. Arik Soong alkotott meg) biológiai szülei, Miklos Karlovassi és Magda Kovacs a nevük alapján magyarok. Udar az Enterprise sorozat negyedik évadának ötödik epizódjában jelenik meg. [3]
  • Az eredeti sorozat The City on the Edge of Forever c. epizódjában az egyik jelenetben a magyar szinkronban Kirk kapitány városokat kezd el felsorolni és a második helyen Budapestet említi: "... Honolulu, Budapest ...", ám az eredeti, szinkron nélküli felvételen (5:11-nél) a Honolulu utáni város nem Budapest, hanem Boise.
  • Az eredeti sorozat A Piece of the Action c. epizódjában a Sigma Iotia II-n élő iotianok (mely egy rendkívül utánzóképes faj) egyik gengszterbandájában a főnöknek magyar keresztneve van: Béla Okmyx [4].
  • Az eredeti sorozat The Squire of Gothos c. epizódjában Trelane Kirk kapitányéknak a régi nagy csatákról beszél, a háttérben magyar zászló van a sorban. (17. perc)
  • Magyar származású színészek, akik valamely Star Trek sorozatban vagy filmben epizód vagy karakterszerepet alakítottak: Janos Prohaska [5] (TOS sorozatban különféle idegen lények), Michael Pataki [6](egy TOS és egy TNG epizódban vendégszereplő), Derek Magyar [7] (ENT sorozatban öt epizódon keresztül Kelby parancsnokot játssza). Valamint a stáb tagjaként, különféle sorozatokon dolgozott a magyar származású Al Smutko (TOS, TNG, VOY), Tom Benko (TNG, VOY, de főleg DS9) és Tom Szollosi (a The Cloud és a Parturition VOY epizódok írója), továbbá a Star Trek V.: A végső határ c. mozifilm operatőre Andrew László volt.
  • A Voyager hetedik évedjának Human Error c. részében Chakotey a Hétkilenced által feltett zenére megjegyzi: "Liszt", utalva ezzel Liszt Ferencre

Star Trek és tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Star Trek készítői nemegyszer tisztelegnek a tudományos élet nagyjai előtt. Például az Új generáció hatodik évadának záróepizódjában (Descent 1) maga Stephen Hawking is szerepel önmagát alakítva ([8]) és együtt pókerezik Newtonnal és Einsteinnel, akiket Data hozott létre a holofedélzeten pókerpartnereknek. A Star Trek filmek történetében ő az egyetlen szereplő, aki önmagát alakítja. Sőt, Hawking trekkernek vallja magát, megszólalt a The Science of Star Trek c. dokumentumfilmben is. Newtont egyszer Q hozza a Voyager fedélzetére (Death Wish). Janeway kapitány pedig a holofedélzeten Leonardo da Vinci tanítványaként tiszteleg a polihisztor előtt (pl. Concerning Flight). Az Enterprise sorozat negyedik évad záróepizódjában (Terra Prime) egy komp fedélzetén a főszereplők a Marson a Carl Sagan-emlékmű felett suhannak el: [9].

2008-ban jelent meg magyarul Lawrence M. Krauss fizikus A Star Trek fizikája - Stephen Hawking előszavával c. könyve, mely a Star Trek világában bemutatott, ma még tudományos fantasztikumnak számító jelenségek és technikák lehetséges fizikai hátterét és az emberiség jövőbeni fejlődési lehetőségeit taglalja.

Technológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt a Star Trekben leggyakrabban előforduló technikai eszközök, fogalmak szerepelnek, amelyeket mind a Föderáció, mind más fajok is rendszeresen használnak, vagy találkoznak velük:

  • Térhajtómű – A térhajtóművel válik lehetségessé a fénynél gyorsabb sebesség, miután az "teret váltva" a normál térből a szubtérbe löki az azzal rendelkező űrhajót. A térhajtómű leggyakrabban különálló hajtóműgondolákban található meg, pl. a föderációs hajóknál, de más fajok hajóinál a hajótesten belül is lehet.
  • Szubtér – A szubtér egy különleges közeg, ami a normál tér mellett létezik. Ebben a közegben lehet fénysebességet meghaladó sebességgel utazni.
  • Impulzushajtómű – A normál térben való haladásra alkalmas hajtómű, amely maximum "csak" a fénysebesség közel felére képes. Alapját fúziós rakéták képezik, amik fúziós reaktorból nyerik az energiát. A hajótestbe építve rendszerint középtájon helyezkedik el, de lehet máshol is. Föderációs hajókon piros fényt bocsát ki, és a csészealj-szekció hátulján vagy az ahhoz kapcsolódó nyakon található a leggyakrabban.
  • Transzporter-sugár – Röviden csak transzporter. Szerves és szervetlen anyagok, azaz élőlények és tárgyak dematerializálással történő szállítására alkalmas eszköz: atomokra bontja az anyagot, majd a célállomáson újra ugyanúgy összerakja. Jellemzően űrhajó és bolygó közötti közlekedésre használják, de űrhajók vagy más helyek közti szállításra is alkalmas, ha van a helyszínen transzporter-platform vagy transzporter-állomás. Csak ezekkel rendelkező helyről lehet transzportálást kezdeményezni. Működéskor fénylő hengerbe burkolja a transzportálandó személyt vagy tárgyat.
  • Replikátor – Tárgyak, eszközök materializálására való gép, főleg ételek, italok előállítására használják, erre külön élelmiszerreplikátor szolgál.
  • Fézer – Támadásra és védekezésre használatos energiasugár, ami a lézerből fejlődött ki. Használják kézifegyverként is, úgy mint 1. típusú kis fézer, 2. típusú fézerpisztoly és 3. típusú fézerpuska, ezeken a fegyvereken állítható az erősség aszerint, hogy kábító, hőkeltő, ölő, vagy akár megsemmisítő fokozatot szeretnénk-e, valamint használják űrhajók fegyvereként is. Föderációs hajóknál szintén különböző típusú fézerek jelentek meg az idők során, kezdetben fézerágyúk, majd fézersorok kerültek kialakításra.
  • Diszruptor – A fézerhez hasonló sugár, azzal ellentétben azonban csak pusztító erősségű, ezért jellemzően az agresszívebb fajok alkalmazzák támadófegyverként, úgy mint a klingonok, a romulánok, a Borg stb. Szintén lehet kézifegyver, pl. pisztoly, vagy nagyobb méretben, ágyúként űrhajók fegyvere is.
  • Torpedó – Önirányítású töltet, ami alapesetben robbanószerrel van töltve, de más funkcióra is alkalmassá tehető. Leggyakrabban fotontorpedóként használják, de alkalmasint antianyag, quantum, plazma, transzfázisos és más torpedókat is használnak. Minden fegyverrel rendelkező űrhajó fegyverzetébe beletartozik.
  • Pajzs – Erőtér, amit egy űrhajó, bolygó, bázis, vagy bármi más köré lehet emelni védelem céljából.
  • Vonósugár – Űrhajók vagy más tárgyak vontatására szolgáló sugár. Űrhajók, űrkompok, bázisok is fel vannak szerelve vonósugárral.
  • Űrkomp – Kisméretű űrhajó, rövidtávú utazásokhoz, pl. felderítéshez. Az űrkompok mindig egy nagyobb űrhajó vagy bázis állományába tartoznak, többet és többfélét is tartanak belőlük. Alapesetben csak impulzusmeghajtással készülnek, de a modernebbek térhajtóművel is rendelkeznek, ezáltal korlátozottan képesek szubtéri utazásokra is.
  • Trikorder – Sokoldalú, multifunkcionális, kézi elemzőkészülék, amit szintén sok technikailag fejlett faj használ. Van specifikált változata is, pl. orvosi trikorder.
  • Kommunikátor – Kézi kommunikációs eszköz, amivel személyek az űrhajókkal vagy egymással tarthatják a kapcsolatot. Kezdetben különálló készülék volt, majd később kisebb méretű, ruhára tűzhető eszközzé vált.

Star Trek-névmutató[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sorozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sorozat címe, rövidítése A képernyőkön Epizódok
száma
Star Trek: The Original Series (TOS) 19661969 79
Star Trek: The Animated Series (TAS) 19731974 22
Star Trek: Phase Two csak terv volt
Star Trek: The Next Generation (TNG) 19871994 177
Star Trek: Deep Space Nine (DS9) 19931999 175
Star Trek: Voyager (VOY / VGR) 19952001 172
Star Trek: Enterprise (ENT) 20012005 98

Mozifilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film címe Bemutató
Star Trek: Csillagösvény 1979. december 7.
Star Trek II: Khan haragja 1982. június 4.
Star Trek III: Spock nyomában 1984. június 1.
Star Trek IV: A hazatérés 1986. november 26.
Star Trek V: A végső határ 1989. június 9.
Star Trek VI: A nem ismert tartomány 1991. december 6.
Star Trek: Nemzedékek 1994. november 18.
Star Trek: Kapcsolatfelvétel 1996. november 22.
Star Trek: Űrlázadás 1998. december 11.
Star Trek: Nemezis 2002. december 13.
Star Trek 2009. május 7.
Star Trek – Sötétségben 2013. május 15.

A Star Trek fontosabb társadalmai és szervezetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

31-es szekció
Bolygók Egyesült Föderációja
Borg
Breen Konföderáció
Csillagflotta
Domínium
Kardassziai Birodalom
Klingon Birodalom
Maquis
A Nagy Lánc
Obszidián Rend
Romulán Csillagbirodalom
Son'a
Tal S'hiar

A Star Trek helyei, bolygói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Star Trek hajói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Star Trek fajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Star Trekben több száz értelmes faj szerepel, legtöbbjük az emberekhez hasonló humanoid. Sokuk külsőleg csak minimálisan különbözik az emberektől, mi több egymással, így az emberekkel is képesek utódokat nemzeni. A legismertebb ilyen félvér szereplők: Spock, Deanna Troi és B’Elanna Torres.

Star Trek-játékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Star Trek Legacy

Star Trek Online - (egy online Star Trek világában játszódó MMO játék-ajánlott flotta itt érhető el: http://hgforces.hu/

Freelancer nevezetű 2003-as űrszimulátor rendelkezik nagyon sok Star Trek módosítással,amelyet el lehet érni a MODDB oldalon

Főbb szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A USS Enterprise NCC 1701 legénysége („az eredeti sorozat”)

A USS Enterprise NCC 1701–D legénysége („The Next Generation”)

A Deep Space Nine űrállomás legénysége, valamint fontosabb lakói

A USS Voyager NCC–74656 legénysége

Az Enterprise NX–01 legénysége

Egyéb - gyakran (vagy csak egyszer-kétszer) előforduló mellék- vagy kulcsszereplők, ill. a Star Trek univerzumában meghatározó szereplők

  • Duras a Duras-ház feje, aki alantas eszközöktől sem visszariadva akarja magához ragadni a hatalmat a Klingon Birodalom felett, de Worf végül megöli. (színész: Patrick Massett) Klingon
  • Lwaxana Troi Deanna Troi édesanyja, nagykövet. (színész: Majel Barrett) Betazoid
  • Seska genetikailag módosított kardassziai, aki beépült a Maquis soraiba, később lelepleződéséig zászlós a Voyager-en. (színész: Martha Hackett) Kardassziai
  • Mogh Worf és Kurn apja, aki még Worf kiskorában meghalt egy romulán támadásban. Duras rágalmakkal bemocskolta a becsületét, de Worf később visszaszerzi. (Filmen sehol sem jelent meg.) Klingon
  • Kurn Worf öccse, aki Gowron kancellár alatt bekerül a Nagy Tanácsba, de miután Worf szembeszáll a tehetségtelen kancellárral, Gowron elveszi Kurn becsületét, miután kiutasítja a tanácsból. Kurn emiatt meg akar halni, de végül Worf jó barátja, Noggra befogadja fiaként saját házába. Emiatt törlik az emlékeit és Rodek névvel él tovább. (színész: Tony Todd) Klingon
  • Noggra Mogh barátja volt, így Worfé is, aki befogadja annak becsületét vesztett öccsét, Kurnt a házába. (színész: Robert DoQui) Klingon
  • Q fizikai létezésen túli, a teret és az időt látszólag korlátlanul befolyásolni képes entitás. (színész: John deLancie) fajukat egyszerűen Q-nak nevezik
  • Zek a Nagy nágus, a ferengi birodalom feje, aki a legnagyobb kereskedő. Egy időre Quark vette át a helyét, majd később Rom lett a tényleges utóda. (színész: Wallace Shawn) Ferengi
  • Boothby a Csillagflotta Akadémiakertésze, néhány korábbi diák - köztük Jean-Luc Picard és Kathryn Janeway - mentora. (színész: Ray Walston)
  • Sybok vallási vezető; Spock féltestvére. (színész: Laurence Luckinbill) Vulkáni
  • Borg királynő a borg - eddigi ismeretek szerint - egyetlen öntudattal rendelkező és így teljhatalmú tagja, aki összehangolja a dologzók munkáját és közvetlen parancsokat is adhat; létéhez nem feltétlenül szükséges fizikai megjelenés. (színész: Alice Krige, Susanna Thompson) Borg, ill. test nélküli öntudat, korábban 125-ös faj
  • Lon Suder közlegény; maquis-i, majd a Voyager gépészeti csapatának tagja, később fény derül szociopata viselkedésére miután megölte egyik kollégáját, ezért letartóztatják, egy kazon támadás során azonban feláldozza életét a Voyager legénységéért. (színész: Brad Dourif) Betazoid
  • Shran parancsnok, majd civil; az Andoriai Birodalmi Gárda parancsnoka a Föderáció megalakulása előtt, később kilép a Gárdából. (színész: Jeffrey Combs) Andoriai
  • Maxwell Forrest admirális; a Csillagflotta admirálisa a Föderáció megalakulása előtt, Jonathan Archer kapitány barátja és bizalmasa, a Vulkánon életét veszti a földi nagykövetség elleni merényletben. (színész: Vaughn Armstrong)
  • Dr. Lewis Zimmerman orvos és számítógépes programfejlesztő, az Orvosi Segédhologram (Mark I. típus) megalkotója. (színész: Robert Picardo)
  • Dr. Zefram Cochrane mérnök; a Földön ő találta fel 2063-ban a térhajtóművet, amivel megalapozta az emberiség utópisztikusnak tűnő jövőjét, a legelső ember, aki fénysebességgel (1-es fokozat) utazott (eltekintve a jövőböl visszautazott Riker és LaForge parancsnokok asszisztálásától). (színész: Glenn Corbett, James Cromwell)
  • Emory Erickson mérnök; a transzportálás földi feltalálója és az első ember aki sikeresen ki is próbálta az eljárást. Fia viszont eltűnt egy szokottnál nagyobb teljesítményűnek szánt transzporter tesztelése során. (színész: Bill Cobbs)
  • Khan Noonien Singh a 20. század végén létrehozott, genetikailag módosított, szuperintelligens ember, aki az Eugenikus Háborúban seregeket vezetett, de elbukott; 100 év múlva Kirk kapitány és legénysége talál rá, majd újra száműzik, ám évekkel később le akar számolni Kirk-kel, de a végső csatában elbukik és az USS Reliant-tel együtt elpusztul. (színész: Ricardo Montalban) Ember, genetikailag módosított
  • Dr. Noonien Soong kibernetikus, a briliáns elméjű, de bűnözővé lett orvos-genetikus dr. Arik Soong leszármazottja; a pozitronikus agy feltalálója; Data, Lore és Előtt (B-4) megalkotója. (színész: Brent Spiner)
  • Lore pozitronikus mesterséges létforma; Data "bátyja", akivel felépítésben tökéletesen megegyeznek, azonban Lore-t dr. Soong sokkal emberibbre tervezte és az etikai alprogramjainak hibás működése során többször is Data életére tört, ill. el akarta pusztítani az Enterprise-t, ám Data örökre kikapcsolta őt. (színész: Brent Spiner) Android
  • Sarek a Vulkán nagykövete a Föderációban a 2200-as években; Spock és Sybok apja; kapcsolata Spock-kal korán megromlott, mert nem értett egyet azzal, hogy fia belépett a Csillagflottába. (színész: Mark Lenard, Jonathan Simpson) Vulkáni
  • Shahna dúskeblű gladiátor-kiképzőnő a Triskelion bolygón, a gonosz Providerek szolgálatában, az elfogott Kirk kapitány segítőjévé válik (Második évad, A Triskelion játékmesterei / The Gamesters of Triskelion c. epizód). (színész: Angelique Pettyjohn).
  • Soval a Vulkán nagykövete a Földön a 2120-as és a 2150-es évek között; többször is nyíltan nemtetszését fejezte ki azért, hogy Jonathan Archer-t helyezik a legelső földi felfedezőhajó kapitányi székébe, ám később megbékél Archer-ral (színész: Gary Graham) Vulkáni
  • Surak filozófus, tudós; a vulkáni logika és az azon alapuló modern vulkáni civilizáció megalkotója; katráját már 1600 éve örökítik tovább egymásnak a legfőbb vulkáni vallási vezetők. (színész: Barry Atwater, Bruce Gray) Vulkáni
  • T’Pau a vulkáni történelem egyik legelismertebb diplomatája és filozófusa; a vulkáni Surak eredeti filozófiáját követő Syrrannite szekta tagja volt a 22. század derekán, majd vezetője lett. (színész: Celia Lovsky, Kara Zediker, Betty Matsushita) Vulkáni
  • Gul Dukat kardassziai katonai vezető; a bajori megszállás egykori irányítója, majd a Dominium-háború alatt a Pah-démon-szekta vezetője. (színész: Marc Alaimo) Kardassziai, végül Pah-démon
  • Gowron a Klingon Birodalom kancellárja; hiú és szűk látókörű, aki tehetségtelenségével a Klingon Birodalmat is veszélybe sodorta, mert szembeszállt a sokkal rátermettebb Martok tábornokkal, végül Worftól egy vita során kialakult csetepatéban halálos sebet kapott. Ezután Worfot akarták megtenni kancellárnak, de ő a tisztséget Martokra ruházta át. (színész: Robert O'Reilly) Klingon
  • Martok tábornok, majd birodalmi kancellár; a Dominium-háború alatt a DS9 védelmét szolgáló klingonok vezetője, Worf barátja, akit befogad a Martok-házba. (színész: J.G. Hertzler) Klingon

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A filmben megemlítik Archer kutyáját, amit Scotty véletlenül eltüntetett a transzportersugár-kísérlet során
  2. Kritika a PORT.hu-ról
  3. Meghalt Majel Barrett-Roddenberry

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Star Trek témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Star Trek témájú médiaállományokat.