Star Trek: Csillagösvény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Star Trek I.: Csillagösvény
(Star Trek: The Motion Picture)
Rendező Robert Wise
Producer Gene Roddenberry
Alapmű Star Trek
Forgatókönyvíró

Alan Dean Foster
Harold Livingston

Isaac Asimov (tudományos tanácsadó)
Főszerepben lásd a táblázatot
Zene Jerry Goldsmith
Operatőr Richard H. Kline
Vágó Todd C. Ramsay
Gyártás
Gyártó Paramount Pictures
Nyelv angol, klingon, vulkáni
Időtartam 132 perc
Költségvetés 46 000 000$[1]
Forgalmazás
Bemutató 1979. december 7.
Bevétel 139 000 000$[2]
Kronológia
Következő Star Trek II: Khan haragja
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Star Trek: Csillagösvény (Star Trek: The Motion Picture, azaz Star Trek: A mozifilm, magyarul nevezték Űrszekereknek is) 1979-ben készült tudományos-fantasztikus film. Az első olyan mozifilm, amely a népszerű Star Trek: Az eredeti sorozat szereplőit vonultatja fel a filmvásznon.

A film készítéséhez alapvető motivációt adott az akkoriban bemutatott sci-fi filmek, elsősorban a Csillagok háborúja, illetve a Harmadik típusú találkozások sikere.[3]

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színész Szerep 1. magyar hang 2. magyar hang
William Shatner James T. Kirk kapitány Szersén Gyula Sörös Sándor
Leonard Nimoy Spock elsőtiszt Nagy Zoltán R. Kárpáti Péter
DeForest Kelley Dr. Leonard McCoy hajóorvos Uri István Balázsi Gyula
James Doohan Montgomery Scott főgépész Gruber Hugó Wohlmuth István
George Takei Hikaru Sulu kormányos Háda János Koncz István
Walter Koenig Pavel Chekov navigátor, tudományos tiszt Kerekes József Csőre Gábor
Nichelle Nichols Uhura kommunikációs tiszt Némedi Mari Mányai Zsuzsa
Majel Barrett Dr. Christine Chapel főnővér Miklósi Judit Ősi Ildikó
Grace Lee Whitney Janice Rand transzporter főnök Csomor Csilla
Persis Khambatta Ilia hadnagy Hegyi Barbara Majsai-Nyilas Tünde
Stephen Collins Willard Decker parancsnok Forgács Péter Laklóth Aladár
Mark Lenard Klingon kapitány

Miután a Star Trek: Az eredeti sorozat bemutatásra került Magyarországon, az ott szinkronizáló színészek hangjával jelentették meg újra a filmet, ami emellett új magyar címet is kapott, a Csillagösvényt.

A történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két és fél év telt el azóta, hogy Kirk befejezte öt éves parancsnoki szolgálatát a USS Enterprise-on. Az Enterprise-t felújították, és James T. Kirköt előléptették admirálissá, így ő a Csillagflotta egyik parancsnoka.

Egy masszív energiafelhő formájában megjelenő idegen erőt érzékelnek klingon felségterületen, amely a Föld felé halad. A felhő útja során elpusztít három klingon hajót, és a föderációs Epszilon-9 es megfigyelő űrállomást. A flottaparancsnokság úgy dönt, hogy az Enterprise-t bízza meg azzal, hogy lépjen kapcsolatba a jelenséggel.

Kirk admirális átveszi az Enterprise feletti parancsnokságot, ezzel is bosszantva Willard Decker parancsnokot, hisz őt jelölték volna erre a posztra. A régi legénység legtöbb tagjával a fedélzeten az Enterprise elindul, hogy teljesítse a küldetést. Az indulásnál azonban baleset történik, a transzporter meghibásodása miatt a tudományos tiszt meghal. Hiányát azonban pótolja Spock parancsnok, akit később vesznek fel a fedélzetre, mivel a Vulcanon végezte a kolinahr nevű rituálét.

Az Enterprise kapcsolatba lép a felhővel, és megindul a belseje felé, ahol is egy hatalmas idegen űrjárművet találnak. Egy idegen szonda jelenik meg az Enterprise hídján és elrabolja a navigátort, Ilia hadnagyot, akit egy Ilia formájú androiddal helyettesít. Ennek feladata az, hogy a "Szén alapú egységeket tanulmányozza", az ez idáig ismeretlen lény, V'ger utasítására. Decker kétségbe esik Ilia elvesztése miatt (szerelme volt), ám rájön, hogy a droid rendelkezik Ilia emlékeivel.

Mindeközben Spock űrsétára indul, és telepatikus kapcsolatba kísérel lépni a lénnyel. Kísérlete sikerrel jár, és megtudja, hogy V'ger egy élő gépezet.

Kirk leleplezi V'ger kilétét

Az Enterprise végül eléri V'ger központját, és kiderül, hogy V'ger nem más, mint a Voyager 6 űrszonda, ami a Voyager program részeként készült, és a huszadik század során lőtték fel a Földről (fikció). A meghibásodott szondát élő robotok faja találta meg, és annak feladatát (információgyűjtés és annak visszajuttatása a teremtőjéhez) úgy értelmezték, mint egy utasítást Istentől. Annak érdekében, hogy a szonda célját ("megismerni, ami megismerhető") teljesíteni tudja, a robotok módosították, és megépítették számára ezt az űrhajót. Az útján annyi információt szerzett, hogy öntudatra ébredt. Azonban ez a sok információ sem tud választ adni azon kérdésekre, amik annyira izgatják: mi létének célja, ki az Isten, mi a magasabb létforma. Úgy gondolja, hogy ezen a kérdésekre csupán teremtője (az emberiség) tud választ adni (azonban nehezen tudja elfogadni, hogy a primitív "szén alapú egységek" lennének a teremtői…)

A film végén Decker és V'ger (Ilia képében) egyesülnek, és egy magasabb létsíkba kerülnek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rioux, Terry Lee. From Sawdust to Stardust: The Biography of DeForest Kelley. Pocket Books. ISBN 0-7434-5762-5 (2005) 
  2. Tiwari, Neha: Star Trek movies: Which is best?. CNET Networks, 2006. október 6. (Hozzáférés: 2013. március 10.)
  3. Star Trek IV DVD-változat; Leonard Nimoy kommentárja: Lucas „totálisan felelős volt a Star Trek feltámadásáért”, az Új remény sikere győzte csak meg a Paramount-ot, hogy mozifilmet készítsen egy, már befejezettnek tűnő televíziós sorozatból.