Harmadik világháború

Az atomháború rémálma sokak számára egyenlő a III. világháborúval

Harmadik világháború alatt olyan feltételezett összecsapást értünk, amely hasonló méretű vagy nagyobb lenne, mint az első és a második világháború, és akár az egész emberi civilizációt a megsemmisülés szélére sodorhatná. A legtöbb elmélet szerint ebben a konfliktusban nagy szerepet játszanának a tömegpusztító fegyverek, mint a nukleáris, biológiai és a vegyi fegyverek.

A kifejezés mögött mindig az adott korban fenyegető katonai konfliktusoktól való félelem bújik meg. A 20. század második felében a hidegháború hatalmainak – végül elmaradt – nagy katonai összecsapását értették a kifejezés alatt. Napjainkban néhányan az USA terrorizmus ellen folytatott globális hadjáratát értelmezik harmadik világháborúként. 2007 októberében George W. Bush amerikai elnök az iráni atomprogrammal kapcsolatban figyelmeztetett a harmadik világháború veszélyére, egy év múlva pedig az iráni hadsereg parancsnoka fenyegette meg az Egyesült Államokat világégéssel. 2008 nyarán Robert Kagan amerikai politológus jelentette meg Történelem visszatérése című könyvét, amelyben az autoriter kínai-orosz-iráni és a demokratikus India-Amerika-Európa szövetségek összecsapását valószínűsítette harmadik világégésként.

A hidegháború mint harmadik világháború

A hidegháború idején a világ több alkalommal is a nagyhatalmak nyílt összecsapásának küszöbére sodródott, de a harmadik világháború kitörésével fenyegető konfliktusokat mindig sikerült megoldani. Az emberiség a kubai rakétaválság idején volt legközelebb a harmadik világháború kirobbanásához, de a hidegháború más pillanataiban is akadtak újabb világégéssel fenyegető pillanatok:

• 1950-53 – A koreai háború idején Douglas MacArthur amerikai tábornok Kína bombázását fontolgatta, hogy a kommunizmus kelet-ázsiai térhódításának gátat vessen.
• 1956. – A szuezi válság idején Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael megtámadta a Szovjetunió szövetségesének számító Egyiptomot. Az USA tartván a szovjetek reakciójától arra kényszerítette szövetségeseit, hogy hagyjanak fel az Egyiptom elleni hadjárattal.
• 1962. október: Kubai rakétaválság – A Szovjetunió – válaszul az Egyesült Államok törökországi rakétatelepítéseire – megkísérelte, hogy Kubában saját rakétabázist hozzon létre. Az USA válaszul blokád alá vette Kubát és a fegyvert szállító hajók elsüllyesztésével fenyegetőzött. A krízisnek a kölcsönös visszavonulás vetett véget.
• 1973. október – A jóm kippúri háború
• 1979. november 9. – Az Észak-Amerikai Légvédelmi Parancsnokság számítógépes rendszere azt észlelte, hogy a szovjetek totális rakétatámadást indítottak az USA ellen. A válaszcsapás előtt közvetlen telefonvonalon felhívták a szovjeteket, akik nem is tudtak az általuk indított támadásról. A későbbi vizsgálat megállapította, hogy a számítógépes rendszer megjelenítési hibája volt okolható a történtekért.
• 1983. szeptember 26. – A szovjet védelmi rendszer amerikai rakétatámadást jelzett. A monitorokat figyelő Sztanyiszlav Petrov megérzéseire hallgatva a számítógépes rendszer hibájának tekintette a jelzéseket, megelőzve ezzel a világháború kirobbanását.

A világháborúk lehatárolásának nehézsége

Világháborúnak olyan nagy konfliktusokat nevezünk, amelyekben a világ államainak nagy része részt vesz, a gazdaságot és a társadalmat a háborús gépezet táplálására szervezik át, illetve jelentős veszteségeket szenved el minden hadviselő fél. A világháborúkat azonban kisebb konfliktusok előzik meg és követik. Ezeket nem számítjuk a világháborúkhoz, még ha azokhoz szorosan kapcsolódnak is.

Az első világháború előtt a balkáni háborúk, utána a Szovjet-Oroszország elleni intervenció és a lengyel–szovjet háború nehezíti meg a konfliktus pontos lehatárolását. A második világháborút közvetlenül megelőzte Japán Kína elleni agressziója, illetve a spanyol polgárháború.