Larry Niven
| Larry Niven | |
| Élete | |
| Született | 1938. április 30. (75 éves) Los Angeles, Kalifornia |
| Nemzetiség | Amerikai |
| Pályafutása | |
| Irodalmi irányzat | Sci-fi |
| Fontosabb művei | Gyűrűvilág |
| Hivatalos oldal | |
Laurence van Cott Niven (1938. április 30. Los Angeles -) amerikai sci-fi író. Az egyik leghíresebb regénye az 1970-es Gyűrűvilág (Ringworld), amelyért Hugo, Locus, Ditmar, és Nebula díjat kapott. Művei általában a hard sci-fi műfajába tartoznak, a reál tudományok, az elméleti fizikai elképzeléseire támaszkodnak és gyakran tartalmaznak detektív- és kalandregényi elemeket. A The Magic Goes Away fantasy-sorozatában a mágiát nem megújuló erőforrásként alkalmazza.
Tartalomjegyzék |
Életrajza[szerkesztés]
Niven rövid ideig a Caltechre járt, majd 1962-ben a kansasi Washburn University matematika szakán végzett, pszichológia alapszaki specializációval. Egy évig a UCLA matematika szakán végzett posztgraduális kutatást, azóta is a Los Angeles-i külvárosokban lakik - ez a város számos művében is megtalálható. 1969. szeptember 6-án vette feleségül a szintén sci-fi rajongó Marilyn Joyce "Fuzzy Pink" Wisowatyt.
Munkássága[szerkesztés]
Niven számos sci-fi novellát és regényt írt. Első novellája az 1964-es The Coldest Place, amely a Merkúr árnyékos oldalát mutatta be a címben is szereplő leghidegebb helyként. A novella írásánál még úgy gondolták, hogy a Nap tömegvonzása miatti árapály-jelenség a Merkúr kötött tengelyforgással rendelkezik. A novella megjelenése előtti pár hónapban elavulttá vált, amikor ez az elmélet a csillagászati megfigyelések miatt megdőlt. A Worlds of If 1964. decemberi számában megjelent első novellájáért Niven 25 dollárt kapott.
Számos sci-fi tévésorozathoz írt forgatókönyvet, többek között az 1974-es Land of the Lost sorozathoz és az Star Trek rajzfilmsorozatához. Az Inconstant Moon novellája alapján készült a Végtelen határok egyik 1996-os epizódja.
Niven műveinek nagy része az általa létrehozott Ismert Űr univerzum több ezer évet átölelő idősíkjának egy-egy epizódját dolgozza fel. Ebben az emberiség több naprendszert is benépesít és számos földönkívüli fajjal találkozik, többek között a regényeiben gyakran központi szerephez jutó, agresszív, macskaformájú kzinekkel és a technológiailag fejlett de gyáva Pierson Bábosokkal. A Gyűrűvilág-sorozat is az Ismert Űrben játszódik.
A The Magic Goes Away fantasy-sorozat az 1973-as olajválság premisszáját veszi alapul: a varázsláshoz egy nem-megújuló erőforrás, mana szükséges, amelynek kimerülése a varázslás korlátozásához, technológiai jellegű, szabály-alapú felhasználásához vezet.
A Draco Tavern-sorozat szintén független az Ismert Űrtől; Niven egy számos földönkívüli fajt kiszolgáló kocsmáros nézőpontjából mutat be egy szeszélyes univerzumot.
Művei[szerkesztés]
Ringworld (Gyűrűvilág)
- Ringworld (Gyűrűvilág) (1970)
- The Ringworld Engineers (1980)
- Guide to Larry Niven's Ringworld (1994) (Kevin Steinnel közösen)
- The Ringworld Throne (1996)
- Ringworld's Children (2004)
Man-Kzin anthologiák
- Man-Kzin Wars (1988)
- Man-Kzin Wars II (1989)
- Man-Kzin Wars III (1990)
- Man-Kzin Wars IV (1991)
- Man-Kzin Wars V (1992)
- Man-Kzin Wars VI (1994)
- Man-Kzin Wars VII (1995)
- Man Kzin Wars VIII: Choosing Names (1998)
- Man-Kzin Wars IX (2002)
- Man-Kzin Wars X: The Wunder War (2003)
- Man-Kzin Wars XI (2005)
- Destiny's Forge (2007)
- Man-Kzin Wars XII (2008)
- World of Ptavvs (1966)
- A Gift From Earth (1968)
- Neutron Star (1968)
- The Shape of Space (1969)
- Protector (1973)
- Tales of Known Space: The Universe of Larry Niven (1975)
- Three Books of Known Space (1989)
- The Long Arm of Gil Hamilton (1976)
- The Patchwork Girl (1980)
- World of Ptavvs / A Gift From Earth / Neutron Star (1991)
- Flatlander: The Collected Tales of Gil 'the Arm' Hamilton (1995)
- Fleet of Worlds Larry Niven és Edward M. Lerner (2007)
Jerry Pournelle-lel közösen[szerkesztés]
- Moties
- The Mote in God's Eye (Szálka Isten szemében; A szálkák) (1974)
- The Gripping Hand a The Moat Around Murcheson's Eye (1993)
- Golden Road
- Heorot (Steven Barnesszal és Jerry Pournelle-lel)
Dream Park (Steven Barnesszal közösen)[szerkesztés]
The State[szerkesztés]
- A World Out of Time (Időn kívüli világ) (1976)
- The Integral Trees (1984)
- The Smoke Ring (1987)
Magic Goes Away[szerkesztés]
- The Magic Goes Away (1978)
- The Magic May Return (1981)
- More Magic (1984)
- The Time of the Warlock (Greendragon Press)(1984)
- The Magic Goes Away Collection (2005)
Rajzolt regények és comics-ok[szerkesztés]
- Death By Ecstasy: Illustrated Adaptation of the Larry Niven Novella (1991)
- Green Lantern: Ganthet's Tale (1992, (John Byrne-al közösen)
- The Magic Goes Away, illustrálta: Jan Duursema, DC Comics
- "Not Long before the End" Marvel Comics és Unknown Worlds of Science Fiction.
Novelláskötetei[szerkesztés]
- All the Myriad Ways (1971)
- The Flight of the Horse (1973)
- Inconstant Moon (1973)
- A Hole in Space (1974)
- Convergent Series (1979)
- Niven's Laws]' (1984)
- Limits (1985)
- N-Space (1990)
- Playgrounds of the Mind (1991)
- Bridging the Galaxies (1993)
- Crashlander (1994)
- Scatterbrain (2003)
- Larry Niven Short Stories Volume 1 (2003)
- Larry Niven Short Stories Volume 2 (2003)
- Larry Niven Short Stories Volume 3 (2003)
- The Draco Tavern (2006)
Magyarul megjelent művei[szerkesztés]
Regények[szerkesztés]
- Gyűrűvilág (Ringworld) - (1970)
- Szálka Isten szemében; A szálkák (The Mote in God's Eye) - (1974, Jerry Pournelle-lel)
- Álompark (Dream Park) - (1981, Steven Barnesszal)
- Időn kívüli világ (A World Out of Time) - (1976, Steven Barensszal)
Novellák és novelláskötetek[szerkesztés]
- Nem sokkal a vége előtt, magyar kisregény-válogatás: Not Long Before the End (1960), What Good is a Glass Dagger (1972), The Magic Goes Away (1979)
- Az alakváltó fegyver (The Soft Weapon) (1967) - Galaktika 227., 228., és 229
- A birodalom emléke (A Relic of the Empire) (1966) - Galaktika 42.
- A leviatán (Leviathan!) (1970) - Galaktika 50.
- Neutroncsillag (Neutron Star) (1966) - Galaktika 42.
- A lyukember (The Hole Man) (1974) - Galaktika 110.
- A nagy utazás - Galaktika 121.
- A Naprendszer peremén (The Borderlands of Sol) (1975) - Galaktika 116.
- Apály (There is a Tide) (1968) - Galaktika 108.
- Az ellenség (The Warriors) (1966) - Galaktika 109.
- Az ember, aki nem akar... - Galaktika 113.
- Kivárni - Galaktika 106.
- Polipszem (Eye of an Octopus) (1966) - Galaktika 107.
- A valóság - Galaktika 153.
Díjai[szerkesztés]
Nebula-díj[szerkesztés]
Összesen 8 jelölés, ebből egy díjazott:[1]
- 1970: Ringworld (Gyűrűvilág) (legjobb regény)[1]
Hugo-díj[szerkesztés]
Összesen 19 jelölés, ebből öt díjazott:[1]
- 1967: Neutron Star (Neutroncsillag) (legjobb novella)[1]
- 1971: Ringworld (Gyűrűvilág) (legjobb regény)[1]
- 1972: Inconstant Moon (legjobb novella)[1]
- 1975: The Hole Man (legjobb novella)[1]
- 1976: The Borderland of Sol (legjobb novella)[1]
Locus-díj[szerkesztés]
Összesen 46 jelölés, ebből 13 jelölés a minden idők legjobb Locus-díjára; négy díjazott:[1]
- 1970: Ringworld (Gyűrűvilág) (legjobb regény)[1]
- 1980: Convergent Series (egyéni iró gyűjteménye)[1]
- 1984: Integral Trees (legjobb regény)[1]
- 2001: The Missing Mass (legjobb novella)[1]
Ditmar-díj[szerkesztés]
- 1972: Ringworld (Gyűrűvilág) (legjobb külföldi sci-fi)[1]
- 1973: Protector (legjobb külföldi sci-fi)[1]
Prometheus-díj[szerkesztés]
- 1992: Fallen Angels (legjobb regény)[1]
Seiun-díj[szerkesztés]
- 1998: Fallen Angels (legjobb külföldi regény)[1]

